Fókuszban az adózás. Ami még fontosabb: tökéletesen megérteni Ügyfeleinket és teljesen testreszabott megoldásokkal szolgálni. Szolgáltatásaink

Feltételes adómegállapí- tások, konkrét ügyletek esettanulmányai, releváns bírósági esetjog ... Ilyen és ehhez hasonló anyagokat ölel fel dokumentumtárunk. Tudástár

Büszkék vagyunk arra, hogy nemzetközi nagyvállalatok és TOP100 magyar cégek bíznak felkészültségünkben, tapasztalatunkban ... Referenciák

Az adófizetési kötelezettség számításához segítséget nyújtó, szakértőink által készített ingyenes, interaktív programok  ... {pmx} kalkulátorok

 

Hírek

pmx
2016-08-24

Kiküldetések társadalombiztosítási változásai

Különösen a multinacionális cégek, de akár a kis- és középvállalatok is, számos alkalommal küldik munkavállalóikat – rövidebb-hosszabb időre – más országokba dolgozni. A magyarországi munkavégzés esetében rendszeresen felmerül a kérdés, hogy keletkezik-e magyar társadalombiztosítási kötelezettsége az ideérkező munkavállalónak, illetve szociális hozzájárulási adó kötelezettsége a küldő szervezetnek. A kérdés megválaszolásához számos jogszabály ismerete szükséges, hiszen ebben az esetben számít többek között az ideküldött munkavállaló állampolgársága, az, hogy harmadik országból érkezőnek minősül-e, egyébként melyik országban vagy országokban rendelkezik társadalombiztosítással, van-e Magyarországnak az állampolgárság szerinti országgal ún. szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye, stb. Különösen bonyolulttá válik a helyzet olyan harmadik ország állampolgára esetében, ahol a küldő ország nem feltétlenül esik egybe a kiküldött személy állampolgárságának megfelelő országgal (pl.: japán munkavállaló amerikai cég által foglalkoztatva kerül Magyarországra) és a küldő országban van társadalombiztosítása a kiküldöttnek. Ezekben az esetetekben nem volt alkalmazható az a létező, a biztosítási kötelezettség alól mentesítő szabály, amely a harmadik államból érkező, külföldinek minősülő munkavállalókra vonatkozott és így maradt a kiküldő országban is és Magyarországon is a kettős járulékfizetés.

A jogalkotó a kettős járulékfizetés elkerülése érdekében az ilyen jellegű, a harmadik országból1 érkezők eseteit kívánta egyszerűsíteni, amikor egy nemrég elfogadott módosítás keretében lehetővé tette, hogy a harmadik ország állampolgára esetében a magyarországi társadalombiztosítási és SZOCHA2 kötelezettség alóli mentesüléshez3 elég legyen igazolni a kiküldő országban fennálló biztosítást és ebben az esetben nem számít, hogy a kiküldött munkavállaló állampolgársága szerinti országgal van-e Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye vagy sem.***

Lássuk, milyen esetekben jön jól ez az új szabály.

 

 

Van Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye a kiküldött munkavállaló állampolgársága szerinti országgal?

Van Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye a kiküldő cég országával?

Következmény

1

IGEN

NEM

2016. január 01-től megkezdett kiküldetések esetében
alkalmazható az új szabály, mentesülhet a biztosítási kötelezettség és a SZOCHA alól

2

IGEN

IGEN (az állampolgárság államával azonos)

Az állampolgárság szerinti országgal megkötött egyezmény szövegében foglaltak alkalmazandók

3

IGEN

IGEN (az állampolgárság államától eltérő)

Vizsgálandó mindkét egyezmény és további egyeztetést igényel

4

NEM

IGEN

2015. december 31-ét megelőzően megkezdett kiküldetések esetében is és az azt követően megkezdettek esetében is mentesülhetett a biztosítási kötelezettség és SZOCHA alól

5

NEM

NEM

2015. december 31-ét megelőzően megkezdett kiküldetések esetében is és azt követően is mentesülhetett a biztosítási kötelezettség és SZOCHA alól

 

 

További változás 2017. január elsejétől, hogy a kiküldetés, kirendelés és munkaerőkölcsönzés keretében kiküldött harmadik országbeli munkavállalók, amennyiben előzetesen nem várható módon, két évet meghaladóan kell Magyarországon maradniuk, úgy a kötelező bejelentés mellett a biztosítási kötelezettség alóli mentességnek is keletkezik egy állam által felállított végső határideje. Ezt követően a kiküldött munkavállaló a magyar TB szerinti biztosított lesz.

 

A 2016. december 31-ig érvényben lévő szabályok szerint, amennyiben a két éves kirendelés nem elégséges a feladat elvégzéséhez és ez egyrészt egy előre nem látható ok miatt következett be, másrészt a kirendelés meghosszabbítását generáló ok a kirendelés kezdetét követő egy évet követően merült fel, úgy a felmerüléstől számított 8 napon belül be lehetett jelenteni a NAV felé, ami a biztosítási kötelezettség alóli mentesség – időbeli korlát nélküli – meghosszabbítását jelentette. Természetesen itt csak a kiküldött egyéni biztosítási kötelezettsége alóli mentesüléről beszélhettünk, hiszen a kiküldő SZOCHA kötelezettsége alól nem volt mentesülés, az ennek hiányában beállt. Ugyanakkor a SZOCHA esetében kedvezőtlen helyzetet teremtett, hogy a kiküldetés jogszerű meghosszabbítását követően a Társadalombiztosítási szervek a SZOCHA-t a kiküldetés megkezdésétől számítva, visszamenőlegesen felszámították a foglalkoztató felé, mivel a SZOCHA szabályozás - eddig - nem ismerte a kiküldetés meghosszabbításának törvényes lehetőségét.

 

Ugyanakkor a 2017-től érvényes szabályok szerint, a fenti feltételeknek (előre nem látható; egy évet követően felmerülő) megfelelő hosszabbítás bejelentése is mindössze a kiküldetés kezdetét (napját) követő második év végéig jelent mentességet, az ezt követő naptól a kiküldött munkavállaló biztosított lesz Magyarországon, így kötelezettségei is keletkeznek. Ezzel párhuzamosan szabályozásra került a SZOCHA kötelem időbelisége és itt is a kiküldetés kezdetét jelentő naptól számított második év végétől nyílik meg a SZOCHA kötelezettség, ha hosszabbításra kerül sor.4

 

Példa: amerikai állampolgár érkezik két éves kiküldetés keretében Magyarországra 2017. február elsejével kezdődően. 2018 áprilisában tisztázódik, hogy 2019. február 1-jéig nem kerül befejezésre a feladat. A NAV felé a bejelentés időben megtörténik. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló magyar társadalombiztosítás alóli mentessége 2019. december 31-ig tarthat, 2020. január elsejétől a kiküldöttnek biztosítási kötelezettsége keletkezik.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a törvények átmeneti rendelkezéseiről és a hatályba léptető rendelkezésekről sem, mert jelen esetben ezeknek is szerepe lehet. Azonban ezeket a kérdéseket már érdemes személyesen megbeszélni, amennyiben a fenti változások érintik Önöket.

 

1 A Tbj. törvény 4. §. z. pontja alapján csak azon országok minősülnek harmadik országnak, amelyek nem tagjai az EGT-nek, illetve amellyel nincs Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye.

2 Szociális hozzájárulási adó, a 2011. évi CLVI. törvény 453. § meghatározott adónem

3 Két évet meg nem haladó, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés esetében

4 SZOCHA TV 464/E. § hivatkozott 454. § (4) d) hivatkozás bizonyosan 455. § (4) d) akart lenni.

*** (A fenti jogalkotói szándék egyértelműen pozitív, ugyanakkor a kivitelezésbe kisebb hiba csúszott, a 2017. évi módosítások során a fenti kedvező lehetőség - a társadalombiztosításra vonatkozó rész - elvész a szélesebb rétegek számára és lecsökken a nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, stb.) munkatársaira és hozzátartozóira. Remélhetően a jogalkotó felismeri a hibát és még időben orvosolja, pld az őszi „rendes” törvényhozási időszakban.)

 

Hírek

rss