Fókuszban az adózás. Ami még fontosabb: tökéletesen megérteni Ügyfeleinket és teljesen testreszabott megoldásokkal szolgálni. Szolgáltatásaink

Feltételes adómegállapí- tások, konkrét ügyletek esettanulmányai, releváns bírósági esetjog ... Ilyen és ehhez hasonló anyagokat ölel fel dokumentumtárunk. Tudástár

Büszkék vagyunk arra, hogy nemzetközi nagyvállalatok és TOP100 magyar cégek bíznak felkészültségünkben, tapasztalatunkban ... Referenciák

Az adófizetési kötelezettség számításához segítséget nyújtó, szakértőink által készített ingyenes, interaktív programok  ... {pmx} kalkulátorok

 

Hírek

pmx
2016-12-12

Az éttermi szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes áfa

2016 nyarának egyik nagy híre volt az éttermi vendéglátás áfa mértékének kétlépcsős csökkentése: 2017. január 1-jétől 18%-ra, majd egy évvel később 5%-ra. Bár a törvényi változásról már nyáron értesülhettünk, a NAV jogértelmezésére mostanáig kellett várni. A múlt szerdán megjelent 6 oldalas tájékoztatóban az adóhatóság megpróbál segítséget adni a kedvezményes adómérték alkalmazásának meghatározásához.

Mint az ismeretes, a január elsejétől bevezetésre kerülő kedvezményes, 18%-os adókulcs egyedül az étkeztetési/vendéglátó szolgáltatások esetében alkalmazható, és a szolgáltatások meghatározásakor nem a szavak általános jelentéséből kell kiindulni, hanem az áfa törvény előírásaiból, azok helyes értelmezéséből. Márpedig az áfa törvény csak annyit rögzít – általános jelleggel – a szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy szolgáltatásnak minősül „bármely olyan ügylet, ami az áfa törvény szerint nem termék értékesítése”. Innentől kezdve az adózók dolga eldönteni, hogy az ő étkeztetési/vendéglátó tevékenységük megfelel-e a szolgáltatásnyújtás kritériumának, és így 18%-os kulccsal adózik, vagy termékértékesítés lesz és akkor marad a 27%-os adóteher.

A NAV tájékoztató egy hármas feltételrendszert állapít meg, ha mindhárom „próbát” kiállja a szolgáltatásunk, helyesen alkalmazzuk a kedvezményes adómértéket, ugyanakkor bármelyik feltételt nem teljesítjük, az automatikusan azt jelenti, hogy kedvezményes kulcs alkalmazására nincs lehetőségünk, és marad az általános adómérték. A feltételrendszer három eleme közül kettő viszonylag egyértelműen meghatározható, objektív feltételek alapján. Kezdjük talán e kettővel.

1) A NAV tájékoztató szerint a kedvezményes adómérték alkalmazásához szükséges, hogy a nyújtott étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatás statisztikai besorolása az SZJ 55.30.1 kategória alá essen. Ide sorolja a szolgáltatások jegyzéke (SZJ) néven ismert statisztikai besorolás az éttermi, cukrászdai szolgáltatást (55.30.11); az étkeztetést járművön (55.30.12); az önkiszolgáló étkeztetést (55.30.13); és az egyéb étkezőhelyi szolgáltatást (55.30.14) – itt jegyezzük meg, hogy az SZJ-ben foglalt statisztikai besorolás számát fel lehet tüntetni (de nem kötelező) a szolgáltatás számláján/nyugtáján, és nem azonos a társaságok cégadataiban rögzített tevékenységi körrel, bár van kapcsolódási pont a két adatbázis között.

2) Az értékesített étellel és nem alkoholos itallal kapcsolatban a NAV tájékoztató elsődlegesen azt rögzíti, hogy milyen esetekben nem alkalmazható a kedvezményes adómérték. Így kizárólag a nem helyben készített alkoholmentes ital, a helyben készített alkoholtartalmú vagy a nem helyben készített alkoholtartalmú ital esetében a kedvezményes adómérték nem alkalmazható. Magyarán egy sör, vagy egy üveges kóla elfogyasztása nem adózhat a kedvezményes adómértékkel, hiába fogyasztja el azt a vásárló az étteremben. Arra is ügyelni kell, hogy a csomagban (vendéglátósan: menüben) értékesített termékek ne tartalmazzák a „tiltott” termékeket, mert bármilyen kis mértékű arányuk is megakadályozza a kedvezményes kulcs egységes (menüre történő) alkalmazását. Arra a kérdésre, hogy mi minősülhet helyben készített nem alkoholtartalmú italnak a NAV tájékoztató pontos választ ad.

3) A harmadik elengedhetetlen feltétel, aminek a teljesítése szükséges a 18%-os adókulcs alkalmazásához egy „gumiszabály”, melynek meghatározása, értelmezése meglehetősen rugalmasan alakítható. Miről is van szó? A NAV értelmezése szerint - a fenti feltételeken kívül - abban az esetben alkalmazható a 18%-os adómérték az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások esetében, ha azokkal kapcsolatban a szolgáltatási elemek vannak túlsúlyban. Hiába helyben készített az étel, hiába a jól körülhatárolt kiszolgáló épület, helyiség, ingatlan, stb., ha a kiegészítő szolgáltatások nem kísérik a tevékenységet, a feltétel nem teljesül.

A kiegészítő szolgáltatási elemekre, illetve a szolgáltatások meghatározó tartalmára vonatkozó általános és alkalmazható elvet a NAV nem tudott meghatározni, inkább negatív példákkal igyekezett pontosítani, hogy mire is gondoltak. Ezek alapján a negatív meghatározásból az rajzolódik ki, hogy a kiegészítő szolgáltatások kifejezés az étkeztetési (vendéglátó) tevékenységek klasszikus éttermi értelmezésére épít. Azaz a vásárló helyben fogyasztja el a megrendelt ételt, asztalhoz ül le, amely meg van terítve, minden étkezéshez szükséges felszerelés (evőeszköz, szalvéta, egyéb), a mellékhelyiség, a szükséges tisztítás, a megrendelt ételhez kapcsolódik. Mindezért a NAV igyekszik meghatározni azokat az étkeztetési (vendéglátó) tevékenységeket, amelyek nem sorolhatók be a kedvezményes kategóriába, és példaszerűen nevesíti őket (pl.: lángos és pecsenye sütők).

Azok az esetek egyértelműek, amikor elvitelre (akár személyesen) vagy házhozszállítás keretében rendel ételt a vásárló, mivel ekkor marad a 27%-os általános adómérték. A többi esetben viszont mndenképpen szükséges vizsgálni, hogy a fent felsorolt feltételek teljesülnek-e.

 

Hírek

rss