Fókuszban az adózás. Ami még fontosabb: tökéletesen megérteni Ügyfeleinket és teljesen testreszabott megoldásokkal szolgálni. Szolgáltatásaink

Feltételes adómegállapí- tások, konkrét ügyletek esettanulmányai, releváns bírósági esetjog ... Ilyen és ehhez hasonló anyagokat ölel fel dokumentumtárunk. Tudástár

Büszkék vagyunk arra, hogy nemzetközi nagyvállalatok és TOP100 magyar cégek bíznak felkészültségünkben, tapasztalatunkban ... Referenciák

Az adófizetési kötelezettség számításához segítséget nyújtó, szakértőink által készített ingyenes, interaktív programok  ... {pmx} kalkulátorok

 

Hírek

pmx
2017-06-07

Az uniós cégnyilvántartások összekapcsolása - közös európai cégadatok elérhetősége

2012. június 13-án az Európai Parlament és Tanács egy olyan Irányelvet fogadott el, amely alapján felépítésre kerül egy európai szintű közös cégjegyzék és kereskedelmi nyilvántartási jegyzék. Ennek az Irányelvnek eleget téve a Magyar Kormány igazságügyi minisztere a 6/2017-es (VI.1) IM rendeletben tette lehetővé, hogy a magyar cég- és kereskedelmi adatok is elérhetővé váljanak az uniós tagországok polgárai, érintettjei számára.

Az európai szintű cég- és kereskedelmi adatok elérhetősége, amely „az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer” (BRIS) megnevezést kapta az Európai Unió weboldalának tájékoztatása szerint 2017. június 8-án indul el.

A BRIS felállítását követően az

  • Biztosítja a tagállamokban nyilvántartásba vett cégekre vonatkozó információkhoz való uniós szintű hozzáférést, valamint
  • Első alkalommal teszi lehetővé a valamennyi uniós cégnyilvántartás közötti elektronikus kommunikációt. A cégnyilvántartások információt tudnak majd cserélni a külföldi fióktelepekről és a vállalkozások határokon átnyúló egyesüléseiről.

Adózási szempontból is hasznos lehet a közös cégadatbázis, gondoljunk csak a transzferár nyilvántartások és azok benchmarkjainak készítésére, vagy akár kereskedelmi partnerek vizsgálatára, információszerzésre, egyebekre.

A közös cégadatbázis létrehozása mindenképp egy olyan lépés az Európai Unió részéről, amelyből a magyarországi társaságok is profitálhatnak.

 

 

A HIPA bevallás beküldése – a benyújtó személyének kérdése

Bizonyára nagy megkönnyebbülést jelentett számos magyarországi adózó számára, hogy az iparűzési adóbevallását a 2016. évről már az Ügyfélkapu és az ÁNYK program segítségével is be tudta nyújtani május végéig, hiszen így elkerülhető volt az önkormányzatonként eltérő bevallásformátummal való extra időtöltés. (Ez a lehetőség különösen nagy előnyt jelenthet azon adózók számára, akik legalább 40-50 vagy ennél is több, eltérő önkormányzatnál lévő telephellyel rendelkeznek, így meg kell osztaniuk az adóalapjukat és bevallást is be kell adniuk valamennyi eltérő önkormányzathoz. Ehhez hatalmas segítséget nyújthat saját fejlesztésű programunk, melyről ezen a linken találhatnak további információt.)

Beküldő – kitöltő – meghatalmazott személye

Ugyanakkor a bevallások kitöltése és elküldése során egy olyan problémába ütközhetünk, amelyre megfelelő választ csak a NAV, illetve a jogalkotó hathatós segítsége nyomán kaphatunk. Miről is van szó? Magára a bevallás kitöltésére, és a HIPA önkormányzatok felé történő megküldésére a Helyi adó törvény és az Art. módosítás lehetőséget ad, ugyanakkor nem kerül rendezésre a benyújtó személye és az ő adatainak az önkormányzatok felé történő átadása.

Mivel az önkormányzatok az Art.-ra hivatkozva nem fogadják el azokat a bevallásokat, amelyeket nem az adott társaság hivatalos képviselője/ meghatalmazottja nyújtott be és ez az adat az ÁNYK keresztül nem kerül átadásra, így felmerült a kérdés, hogy vajon hiteles (meghatalmazott) személy küldte-e be a bevallást vagy sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium által márciusban kiadott vélemény - nem kell a NAV-nak vizsgálni a benyújtó személyét, jogképességét a benyújtáskor – és az önkormányzatok álláspontja – az Art. rendelkezése szerint csak a bejelentett meghatalmazott által benyújtott bevallás lehet hiteles – ütközött egymással.

A két vélemény ütközése önmagában feloldhatatlan, bár a NAV 2017. május 23-án kiadott közleménye megpróbálkozik vele, amikor rögzíti: „A NAV vizsgálja, hogy a bevallást benyújtó jogosult-e legalább az egyéb bevallások (társasági adóbevallás) benyújtására, intézésére.

Kérdés, hogy az önkormányzatok megelégednek-e ezzel, hiszen az iparűzési adóbevallás - adózó helyetti - megküldéséhez mindeddig az önkormányzattól kellett meghatalmazást kérni, az önkormányzat állapította meg a formai feltételeket, és ő rögzítette nyilvántartásaiban a meghatalmazottak, képviselők személyét is.

Megoldási javaslat

A fenti problémát elkerülhetjük, ha az ÁNYK-s bevallást Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező cégvezető vagy önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselő küldi meg az önkormányzatok felé. Ebben az esetben ugyanis a küldő személye és az adózó képviselője/meghatalmazottja megegyezik egymással, így a beküldött bevallás az önkormányzatok által is elfogadható kell legyen.

 

Hírek

rss


San Antonio