A negyedik negyedéves gyorsjelentést rendszerint az osztalék miatt várják tűkön ülve a Magyar Telekom befektetői és ez idén sincs másképp, ezúttal pedig a lezárt év osztaléka mellett egy nem várt bejelentést is kaptak a befektetők a mai közleményben: változás jön 2025-től az osztalékpolitikában. Egyébként erős évet zárt a Magyar Telekom, a vállalat a saját célkitűzéseit magasan felülteljesítette és az elemzői várakozásokhoz képest sem okozott csalódást, az inflációkövető díjemelésnek köszönhe..

Egy friss ukrán kutatás kimutatta, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatások valós mértéke jóval alacsonyabb lehet az elmondottaknál – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Kreml kedden máris cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását, miszerint Oroszország nem ellenezné az európai békefenntartók ukrajnai szerepvállalását, hangsúlyozva, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter már korábban világossá tette: ez elfogadhatatlan Moszkva számára.

Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer amerikai vagy európai adaptációja nem lenne alkalmas a hosszú hatótávolságú rakéták elleni védekezésre - közölték szakértők az IDEX védelmi kiállításon.

Az ukrán parlament, a Verhovna Rada február 25-én elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az országban csak akkor tarthatnak választásokat, ha „átfogó, igazságos és fenntartható béke” valósul meg – írja a Kyiv Independent.

A magyar kórházaknak ígért havi 12,5 milliárd forintos többletforrás kifizetése továbbra is bizonytalan, mivel a jogszabály még nem készült el, miközben az intézmények adóssága január végére már 124 milliárd forintra nőtt. Ha a rendelet tovább késik, a tartozások akár további 75-80 milliárd forinttal is emelkedhetnek, miközben a finanszírozási tervek még a tavalyi költségszinteken alapulnak, figyelmen kívül hagyva az idei inflációt és áremelkedéseket.

A The Telegraph értesülései szerint Franciaország hajlandó lenne Európa védelme érdekében bevetni a nukleáris elrettentő erejét is.

A német választások eredményei és az ukrajnai békével kapcsolatos remények mellett a kereskedelmi háborús hírek mozgatják ma a világ tőzsdéit, miután hétfő este Donald Trump megerősítette, hogy márciustól jönnek a vámok Kanadára és Mexikóra. Az amerikai tőzsdék hétfőn vegyesen zártak, az ázsiai tőzsdéken kedd reggel jellemzően esések voltak a japán piaccal az élen, az európai indexek pedig kis csökkenésekkel kezdték a kereskedést, majd napközben pluszba fordultak, de az amerikai nyitást követ..

Az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnával tervezett védelmi és újjáépítési megállapodások minden más kereskedelmi és befektetési egyezmény fölé kerüljenek, amelyeket Kijev esetleg az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal vagy más szövetségesekkel kötne. Brüsszel ugyanis Kijevnek egy saját kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást is küldött, amely Ukrajnának az amerikainál előnyösebb feltételeket tartalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök szerint sikerült meggyőznie Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy ne indítson kereskedelmi háborút Európa ellen, és inkább Kínára összpontosítsa figyelmét. A francia államfő erről a Fox News-nak adott interjújában beszélt, miután hétfőn Washingtonban tárgyalt Trumppal.

Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető azt javasolta Washingtonban, hogy Egyiptom 15 évig felügyelje Gázát külső adósságának elengedése fejében. A terv szerint Egyiptom ENSZ-felhatalmazással irányítaná a térséget, és felügyelné az újjáépítést - írja a The Jerusalem Post.

Donald Trump amerikai elnök állítása, miszerint az Egyesült Államok 21 millió dollárt fordított az indiai választási részvétel növelésére, politikai káoszt váltott ki Indiában. A kijelentés napokkal azután hangzott el, hogy Elon Musk vezetésével egy amerikai kormányzati csapat bejelentette az ilyen típusú külföldi segélyek kifizetésének leállítását – írja a BBC. Indiában komoly politikai feszültségeket váltott ki az elnök bejelentése, amelyet semmilyen bizonyítékkal nem támasztott alá az Egye..

Egy ismeretlen eredetű betegség már több mint 50 ember halálát okozta Kongó északnyugati térségében – közölte a helyi orvosi személyzet és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn az AP News szerint. A fertőzött egy jelentős része néhány órával a tünetek megjelenése után meg is halt. Már több száz ember kapta el az új, rejtélyes kórságot.

A The Times közölt riportot az oroszországi nemzetközileg elismert területén található kurszki ukrán kiszögellésről, amely komoly szerepet kaphat majd a jövőben.

Ha kell, hatósági árat és profitkorlátozást vezetünk be – jelentette be kedden a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a januárban tapasztalt áremelkedés miatt bármikor erős beavatkozásokat hajthat végre a kormány.