Scott Bessent szerint az Egyesült Államok nem hátrál meg az Irán elleni katonai nyomásgyakorlásban, és a hadműveletek fókusza továbbra is a Hormuzi-szoros körüli iráni védelmi rendszerek felszámolása marad. A Donald Trump által megszabott hétfői határidő közeledtével Washington egyértelmű jelzést küldött, kész akár további eszkalációra is, még akkor is, ha ez rövid távon magasabb olajárakkal és gazdasági költségekkel jár, írja a Bloomberg.

Donald Trump március 21-én 48 órás ultimátumot adott Iránnak, amelynek célja a Hormuzi-szoros azonnali megnyitása volt. A globális olajkereskedelem ötödét érintő útvonal korlátozása már a bejelentés pillanatában piaci sokkot okozott, azóta is nagy a turbulencia a világ tőkepiacain, miközben a mostani határidő extrém rövid reakcióidőt hagyott Teheránnak. Megnéztük, mit mutat a kriptopiac a hétfői nyitásra.

Donald Trump március 21-én 48 órás ultimátumot adott Iránnak, amelynek célja a Hormuzi-szoros azonnali megnyitása volt. A globális olajkereskedelem ötödét érintő útvonal korlátozása már a bejelentés pillanatában piaci sokkot okozott, azóta is nagy a turbulencia a világ tőkepiacain, miközben a mostani határidő extrém rövid reakcióidőt hagyott Teheránnak. Megnéztük, mit mutat a kriptopiac a hétfői nyitásra.

A horvát kormány új intézkedéscsomaggal mérsékli a Közel-Keleten zajló háború miatt emelkedő energiaárak hatását - közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök vasárnap.

A globalizáció korában egyetlen konfliktus sem marad helyi ügy. Az iráni háború hatásai már most túlmutatnak az energiaárakon és a diplomáciai feszültségeken: az ellátási láncokon keresztül a világszerte írja át emberek tömegeinek hétköznapjait. Az elsőre talán meglepő jelek szerint a következmények a konyháktól az iskolákon át a nyaralási tervekig mindenhol éreztetik a hatásukat.

Egyre súlyosabb fordulatot vett az Irán és az Egyesült Államok közötti üzengetés, a felek lényegében a teljes Közel-Kelet energiaellátását fenyegetik már.

Az időkép előrejelzése szerint a hét elején még kitart a hétvégén is tapasztalt tavaszias időjárás, de aztán erőteljes fordulat várható.

A közel-keleti háborús övezet egyre súlyosabb veszélyt jelent a polgári légiközlekedésre. A Wall Street Journal elemzése szerint csak a dubaji nemzetközi repülőtéren legalább 39 utasszállító gép szállt fel vagy le egy-egy rakéta- vagy drónriadót megelőző, illetve követő öt percen belül. A légitársaságok ennek ellenére folyamatosan bővítik a járataik számát.

A Politico ír Carlos Fernández de Cossío, Kuba külügyminiszter-helyettese nyilatkozatáról, amelyben az ország jelenlegi helyzetéről adott interjút.

A washingtoni Brookings Intézet friss elemzése szerint az Egyesült Államoknak határozottabb választ kell adnia Kína Tajvan elleni szürkezónás tevékenységére. Az eddigi amerikai passzivitás ugyanis aláássa a hosszú távú elrettentést és a szövetségesek felé mutatott hitelességet a térségben - számolt be a Taiwan News.

Vita helyett inkább kiegészítésnek szánom ezt az írást, melyben a Tóth István által feldobott labdát érzem magaménak és csapnám le ugyanezzel a lendülettel. Kezdjük a történet végén. István azzal zárja a gondolatmenetét, hogy “Ha a mintadokumentum-tár válik a magyar startup ökoszisztéma alapértelmezett operációs rendszerévé…”. Ennek a mondatnak az első szaván van a hangsúly, hiszen ahogy ő is fogalmaz utána, a sikerhez nem elég a dokumentumok létezése; használni és terjeszteni is kell őket.

Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök szerint megváltozott a konfliktus jellege, ez pedig már az egész világot érinti – közölte az Iran International. Mindezt azt követően jelentette ki, hogy a rezsim az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia támaszpontot lőtte, ami jelzi, hogy már 4000 kilométerre is elérnek a ballisztikus rakétáival. A közösségi médiában kezdett el terjedni az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) videója, ami valósnak tűnik. Ezen az látható, hogy egy F-15-ös vadászgé..

Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök szerint megváltozott a konfliktus jellege, ez pedig már az egész világot érinti – közölte az Iran International.

India 2018-ban hivatalosan is kilépett az Oroszországgal közös Szu–57-es vadászgépprogramból. A döntést akkor azzal indokolták, hogy a repülőgép nem felel meg az ötödik generációs harci repülőgépekkel szemben támasztott követelményeknek, Moszkva viszont kitart az üzlet mellett - jelentette a RBK.

India 2018-ban hivatalosan is kilépett az Oroszországgal közös Szu–57-es vadászgépprogramból. A döntést akkor azzal indokolták, hogy a repülőgép nem felel meg az ötödik generációs harci repülőgépekkel szemben támasztott követelményeknek, Moszkva viszont kitart az üzlet mellett - jelentette a RBK.