A svájci kormány várhatóan áprilisban dönt arról, hogy mekkora többlettőkét kell képeznie az ország legnagyobb bankjának, az UBS-nek. Erre a Credit Suisse összeomlása nyomán kidolgozott új szabályozás véglegesítése után kerül sor - számolt be a Bloomberg.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter vasárnap azt nyilatkozta, hogy az Iránnal folyó háború az elkövetkező hetekben biztosan véget ér. Közben az üzemanyagárak emelkedése egyre nagyobb terhet ró az amerikai fogyasztókra - számolt be az ABC News.

Hajnalig túlnyomóan derült, száraz idő várható, inkább csak a Dunántúl egyes részei felett lehet vasárnap némi gomolyfelhőzet. Hajnaltól azonban északnyugat felől magasszintű felhők vonulnak fel, majd meg is vastagszik a felhőzet. Az ország északnyugati felén helyenként fordulhat elő jellemzően gyenge zápor. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn többnyire 15 és 18 fok között valószínű, de a Rábától nyugatra pár fokkal hűvösebb lesz - közölte a HungaroMet.

Vasárnapra újraindultak az olajrakodási műveletek az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Fudzsajra kikötőjében. A munkálatokat szombaton kellett felfüggeszteni egy dróncsapás és az azt követő tűz miatt. Eközben Irán nyíltan fenyegetőzik az emirátusi infrastruktúra elleni támadásokkal - számolt be a CNBC.

Oroszország jelenti a legnagyobb fizikai biztonsági fenyegetést az Északi-sarkvidék térségében - jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök (címlapképünkön) vasárnap, az észak-európai országok vezetőivel folytatott oslói találkozója után. Hangsúlyozta, hogy a sarkvidéki térség stratégiai jelentősége növekszik, ezért a biztonsági kockázatok kezeléséhez szorosabb együttműködésre van szükség.

Miközben a vezető amerikai és nyugat-európai indexek már ott tartanak a közel-keleti háború és az olajársokk árnyékában, hogy minden idei emelkedésüket erodálták, van egy szektor, ahol bőven látni 20 százalék feletti pluszokat a nagypapíroknál is. Megnéztük, hogy mi a hosszabb távú befektetési sztori, hogy vonzók-e még ezek a részvények a jelenlegi értékeltségek mellett, és hogy az elemzők melyik egyedi részvényben látnak most fantáziát.

XIV. Leó pápa azonnali tűzszünetet és a párbeszéd újraindítását követelte a közel-keleti konfliktus résztvevőitől számolt be a Vatican News.

Az iraki hatóságok aggodalmukat fejezték ki vasárnap a bagdadi repülőtér környékét érő dróntámadások miatt, mert közvetlenül veszélyeztetik azt a börtönt, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet feltétezett dzsihadistáit őrzik.

Az iráni hadsereg vasárnap közölte: dróncsapásokat hajtott végre izraeli célpontok, egyebek mellett egy fontos rendőrségi egység és egy műholdas kommunikációs központ ellen. A Forradalmi Gárda bejelentette, hogy az izraeli miniszterelnököt is célpontnak tekinti.

Markus Söder bajor miniszterelnök az atomenergia újbóli alkalmazását szorgalmazza Németországban, és modern "mini atomerőművek" építését tervezi Bajorországban - derül ki a Bild am Sonntag című lapnak adott interjújából. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) vezetője szerint "eljött egy új korszak ideje a nukleáris energiában".

Az Egyesült Államok és Kína vezető gazdasági tisztviselői vasárnap újabb tárgyalási fordulót kezdtek Párizsban, hogy rendezzék a kereskedelmi fegyverszünet részleteit és előkészítsék Donald Trump amerikai elnök március végére tervezett pekingi látogatását, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik.

Olaszország közel negyven évvel az utolsó atomerőművének bezárása után az atomenergia újbóli bevezetését fontolgatja - írja a Bloomberg. Erre azután került sor, hogy az ország energiaárai Európa legmagasabbjai közé emelkedtek.

A globális átlagos tengerszint emelkedése a bolygó felmelegedésének egyik legegyértelműbb jele. A Hongkongi Műszaki Egyetem (PolyU) kutatói idén készültek el a globális óceánok víztömegének és a tengerszintnek a változásait számba vevő első, rendkívül pontos, 30 éves (1993–2022) becsléssel. Eredményeik azt mutatják, hogy az óceánok növekvő víztömege elsődleges szerepet játszott a tengerszint emelkedésében. Ebben az időszakban a globális átlagos tengerszint évi mintegy 3,3 milliméterrel emelke..

Az Irán elleni izraeli és amerikai katonai csapások nemcsak közvetlen pusztítást okoznak, hanem súlyos környezetszennyezéssel is fenyegetik Teherán mintegy tízmillió lakosát - írja a Bloomberg. Az olajipari létesítmények bombázása mérgezővé tette a főváros levegőjét. Ennek káros hatásai akár évtizedekig is elhúzódhatnak.

Izrael nagyszabású csapásokat mért iráni célpontokra, miközben folytatta a libanoni Hezbollah elleni hadműveleteit is – derül ki az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közléséből, amiről a BBC tudósított.