Alapesetben továbbra is arra számítunk, hogy viszonylag gyorsan, néhány héten belül lezárul a közel-keleti háború, és a globális energiaszállítás is helyreáll. Egy alternatív forgatókönyv azonban elhúzódó konfliktussal és energiaár-sokkal számol, ami az európai gazdaságok kilátásaira is hatással lenne – olvasható a Moody’s friss elemzésében. A hitelminősítő szerint még egy ilyen vészforgatókönyv sem lenne hatással az európai országok többségének adósbesorolására, ellenpéldaként azonban mások mellett épp Magyarországot hozzák fel.

Közel 500 fő részvételével rendezte meg a Portfolio csütörtökön az év egyik legnagyobb iparági eseményét, az Építőipar 2026 konferenciát. A közönség ezúttal is a Mentimeter segítségével, okostelefonos szavazás keretében nyilváníthatott véleményt a piaci aktualitásokról és arról, hogyan látja a szektor jövőjét. Kiderült például, hogy megosztott a szakma abban, ki mit lát a legégetőbb belső, azaz iparágon belüli folyamatproblémának, és hogy mekkora visszaesést okoz az iparágban az állami megrendelések hiánya. Megosztotta a közönség a véleményét arról is, hogy mi okozza a legnagyobb bizonytalanságot ma az építőipari projektekben, mi lesz a választások után és hogy melyik állami intézkedés járulna hozzá leginkább az ágazat stabilizálásához.

Izrael védelmi minisztere szombaton azt közölte, hogy fokozni fogják az Irán elleni csapásokat, ami merőben szembemegy Trump péntek esti kijelentésével. Eközben a szakértők gyors elemzése alapján a Diego Garcia-i támaszpont elleni iráni rakétatámadás új dimenziót nyitott a konfliktusban: ha Irán interkontinentális ballisztikus rakétákkal (ICBM) is rendelkezik, akkor azok Európát és akár az Egyesült Államokat is elérhetik.

Harmincnégyre nőtt az agyhártyagyulladásos esetek száma abban a nagy-britanniai járványban, amely eddig két fiatal életét követelte - írta meg a Sky News. A hatóságok szerint a továbbterjedés veszélye még nem múlt el, a fokozott lakossági aggodalom pedig országos vakcinahiányhoz vezetett.

Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok aznap harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, ami nagy meglepetést okozott. Amerika és Izrael válaszul szombat reggel megtámadta a natanzi urándúsító létesítményt. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

Szombat reggel az amerikai és izraeli erők ismét támadást indítottak az iráni natanzi urándúsító létesítmény ellen. Eközben az iráni vezetés jelezte nyitottságát a diplomáciai rendezésre. Abbász Aragcsi külügyminiszter hangsúlyozta: Teherán nem csupán átmeneti tűzszünetet, hanem a fegyveres konfliktus teljes és tartós lezárását követeli - számolt be a Reuters.

A globális űrszektort ma egyértelműen az Egyesült Államok és Kína dominálja, de ez nem jelenti azt, hogy a kisebb országoknak ne lenne mozgásterük a területen. Méreténél fogva Magyarország esetén persze közel sem arról van szó, hogy versenyre kelhetne az űrnagyhatalmakkal, egyes kutatási ágazatokban azonban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerint világszinten is versenyképes szakmai hátérrel rendelkeznek a magyar tudósok. Ezen tudást igyekezett a kutatóhálózat nemzetközi közegben is prezentálni a londoni Space-Comm Expo-n nemrég, ahol először vett részt magyar delegáció. Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős alelnöke a Portfolio-nak a rendezvény kapcsán elmondta, hogy nagy változás zajlik le a szektorban jelenleg: az állami szereplőkön túl egyre inkább fontossá válnak a magánvállalatok a területen, amely trendhez a magyar kutatói hálózat is igyekszik igazodni.

Az iráni háború nemzetközi szintű gazdasági sokkot hozott, hiszen Teherán már a háború első napjaiban elkezdte támadni nagy hatótávolságú drónokkal és rakétákkal a Perzsa-öböl hajózási forgalmát és az öböl mentén található olajfinomítókat, gáztározókat. Azóta számos aggályt, jóslatot és elemzést lehetett olvasni arról, hogy Irán gyakorlatilag bármeddig tudja folytatni ezt az energiablokádot, hiszen Ukrajnához hasonlóan milliós tételben egyszerű és olcsó drónokat tudnak tömeggyártani. Bár az elhúzódó háború valós veszély és ennek számos kockázata van, az iráni drónképesség, drónipar teljesen máshogy működik, mint amit Ukrajnában látunk és Irán geopolitikai, gazdasági és technológiai adottságai miatt az ország hadiipara jelentősen korlátozható, ha nem is teljesen kiiktatható.