Az ukrán külügyminisztérium egyértelműen cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Európai Unió missziót küldene a Barátság kőolajvezetékhez. A tárca szóvivője, Georgij Tyihij egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna semmilyen hivatalos információval nem rendelkezik egy ilyen látogatásról - írta meg az rbc ukraine.

A Mastercard ma közzétette a bankkártyahasználattal és -attitűdökkel foglalkozó kutatásának eredményeit, amely 17 éve térképezi fel a magyar városi lakosság fizetési szokásait. A kutatás tapasztalatai szerint 2025-ben az elektronikus fizetési megoldások használata Magyarországon minden vizsgált szegmensben növekedett. A legjelentősebb előrelépés a mobilfizetés területén történt, de a felmérés szerint a digitalizáció új területeken is gyorsan terjed - például a közösségi közlekedésben vagy a SZÉP-kártya használatában - közölte a kártyatársaság.

Irán elnöke, Maszúd Pezeskján megerősítette, hogy az éjszakai izraeli csapásokban életét vesztette Eszmáíl Hatíb hírszerzési miniszter, valamint több más magas rangú iráni tisztségviselő - jelentette az Iran International.

Friedrich Merz német kancellár szerdán beszédet mondott a Bundestagban, melyben többek között bírálta az Egyesült Államokat és Izraelt az iráni háború miatt – írja a Die Zeit.

A Portfolio AI in Business 2026 konferencián Pecze Kristóf (Hold Alapkezelő) és Nagy Viktor (Portfolio Csoport) arról vitázott, hogy a mesterséges intelligencia körüli tőzsdei rali fenntartható-e. Valaki szerint a piac túl korán, túl drágán árazza a jövőt, miközben a rekordberuházások felőrlik a profitot, és már 2026-ban törés jöhet. Más úgy látja, a nagy technológiai cégek árazása nem klasszikus buborékszint, a „kipukkanás” szó túlzás, legfeljebb egy régóta esedékes korrekció következhet. Összecsapott a két vélemény „Az AI buborék 2026 pukkani fog az amerikai tőzsdén” vitapanelben.

Csehország és Szlovákia bejelentette, hogy a két ország megállapodott abban, hogy mintegy 1 milliárd cseh koronát (közel 40 millió eurót) fektet be a Barátság kőolajvezeték működésének átalakításába. A beruházás célja, hogy lehetővé tegye az olajáramlás irányának megfordítását, ami új, északi ellátási opciókat nyit meg a kelet-közép-európai régió számára. A lépésnek köze lehet a hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által belengetett új magyar-szlovák üzemanyag-vezetékhez is.

Lassan három hete az energiaválság lehetséges forgatókönyvei foglalkoztatják a befektetőket és a gazdasági döntéshozókat, a legtöbb találgatás pedig arról szól, hogy vajon megismétlődhet-e 2022 válsága, vagy ezúttal minden más lesz. Az biztos, hogy a piacokban, a jegybankokban és az emberekben is élénken él még a legutóbbi krízis keserű emléke, a gazdasági kontextus azonban nagyban különbözik az akkoritól. Az, hogy milyen úton indul el Európa gazdasága, akár az EKB csütörtöki kamatdöntésén is kiderülhet.

Irán figyelmeztette a Perzsa-öböl menti országokat, hogy energetikai létesítményeik "legitim célponttá" váltak, miután Izrael csapást mért az iráni Dél-Parsz gázmezőre. Ez a fenyegetés újabb sokkhullámot indított el az olaj- és gázpiacokon - írta meg a Bloomberg.