Ali Hámenei iráni vezető meghalt, a holttestét is megtalálták – erről ír egy nem megnevezett izraeli tisztviselő bejelentése alapján a Reuters.

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Jordániát, Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére, Benjámin Netanjahu izraeli vezető később hivatalos bejelenést is tett. Teherán a nap folyamán folyamatosan tagadta az ajatollah halálhírét. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

Rövid interjút adott Donald Trump amerikai elnök az Axiosnak: azt mondta, akár 2-3 napon belül is vége lehet az Irán elleni katonai műveleteknek.

Egyre több jelét látja Izrael annak, hogy sikeresen likvidálták Ali Hámenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét – erről beszélt nyilvánosan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ma este.

A Barclays hordónként közel 100 dollárra emelte a Brent nyersolaj árfolyamára vonatkozó előrejelzését, miután az Egyesült Államok és Izrael katonai csapásokat mért Iránra. Az elemzők a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt súlyos ellátási zavarokra figyelmeztetnek.

Mióta ma reggel megindult az Irán elleni izraeli-amerikai támadás, Teherán folyamatosan támadja a régió hivatalosan semleges országait, magára haragítva olyan országokat is, amelyek, ha nem is támogatók, legalább elnézőek voltak az iszlamista rezsim régiós tevékenységével szemben. Támadás érte Jordániát, Bahreint, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket is, de még a közvetítő szerepéről híres Katart, sőt, az amerikai támadás ellen nyíltan lobbizó Szaúd-Arábiát is. Megpróbáljuk megindokolni, mi lehet az oka ezeknek a csapásoknak.

A közel-keleti válság egyre veszélyesebb szakaszba lép, miután Irán több öböl menti, illetve arab ország ellen hajtott végre támadásokat – jelentette be vasárnap esti Facebook-videójában Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető szerint a támadások az amerikai érdekeltségek és katonai támaszpontok miatt érintik az Egyesült Arab Emírségeket is, Dubaj és Abu-Dzabi térségében rakétatámadások történtek.

Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány visszakozott az útdíjak ügyében: nem valósul meg az a drasztikus emelés, amely hónapok óta komoly feszültséget okozott a fuvarozói szektorban, és amely miatt tavaly decemberben tüntetések is voltak Budapesten. A Magyar Közlönyben megjelent friss rendelettervezet szerint a legvitatottabb elem, a főutakra vonatkozó jelentős infrastruktúradíj-emelés kikerült a szabályozásból, miközben a gyorsforgalmi utak díjait csak mérsékelten, inflációkövető módon módosítják.