Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

Győr útjai egyáltalán nem érintettek a sajtóban szereplő, nyugat-magyarországi azbesztszennyezési ügyben. A városban sem az önkormányzati, sem az állami fenntartású útszakaszok felújításához nem használtak ausztriai bányákból származó zúzottkövet - írja közösségi oldalán Pintér Bence győri polgármester.

Ahogy a Reuters már értesülésként megírta, az OPEC+ vasárnap be is jelentette, hogy júniusban napi 188 ezer hordóval növeli az olajkitermelést. Mindeközben az iráni háború miatt az olajárak továbbra is történelmi magasságokban járnak, az Egyesült Arab Emírségek pedig hivatalosan is kilépett a kartellből - számolt be a CNBC.

XIV. Leó pápa a sajtószabadság világnapja alkalmából elítélte a médiaszabadság világszinten tapasztalható megsértését, és megemlékezett a konfliktuszónákban életüket vesztett újságírókról.

Helyreigazítást tett közzé az Index azokkal a dokumentumokkal kapcsolatban, amelyekről néhány hónapja még azt állították, hogy a Tisza Párt több száz oldalas, drasztikus megszorításokról és adóemelésekről szóló gazdasági tervezetét tartalmazzák. Magyar Péter reagált a friss cikkre: szerinte az nem valódi helyreigazítás.

Újabb dél-libanoni települések kiürítésére szólított fel vasárnap az izraeli hadsereg.

Iránban kivégeztek egy férfit, aki a vád szerint megölte a biztonsági erők egyik tagját a 2022-es kormányellenes tüntetés során - derült ki a Mízán iráni hírügynökség vasárnapi közléséből.

A bécsi székhelyű wiiw gazdaságkutató intézet szerint a 2026 februárjában kirobbant közel-keleti konfliktus és a régió mélyülő szerkezeti átalakulása együttesen rontja Közép- és Kelet-Európa, azon belül pedig különösen Magyarország növekedési kilátásait. A magyar gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál, és 2026-ban is csupán 1,6 százalékos GDP-bővülés várható, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól. Az intézet elemzői szerint a beruházások visszaesése, a jogbizonytalanság és az EU-val fennálló korábbi konfliktusok együttesen gyengítették a befektetői bizalmat. A Tisza Párt kétharmados győzelme lehetőséget teremt az intézményi fordulatra és az EU-források felszabadítására, ám a szűk költségvetési mozgástér miatt ennek érdemi hatása csak 2027–2028 körül jelenhet meg a növekedési adatokban.