A műkereskedők megtanultak „vízen járni”, a kereskedelmi zavarok okozta csapdákat kerülgetve pozitív irányba fordították a globális műtárgypiac tavalyi mérlegét, de a kép árnyalt. Kis túlzással tíz művész tartotta el a piacot, a bevétel 17,3%-át jelentették eladott műveik. Fegyelmezettebb lett, de kiugró teljesítményekre is képes volt – foglalták össze a napokban nyilvánosságra hozott elemzések a műtárgy-kereskedelem elmúlt évi teljesítményét, egyúttal megállapítva: a spekuláció visszaszorult, a gyűjtők elfordultak a nedves vásznaktól, bevezetett alkotók műveit keresték.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) főtitkára szerint a haditengerészeti kíséretek sem garantálják a kereskedelmi hajók biztonságát a Hormuzi-szorosban - írta a Financial Times.

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

Az Irán elleni amerikai–izraeli támadás a világgazdaság egyik legérzékenyebb pontját, az energia- és kereskedelmi útvonalakat érte el, ami gyorsan felkavarta a piacokat. A történelemben többször láttuk már, hogy az olajválságok világszintű gazdasági feszültségeket indíthatnak el. A mostani sokk is hasonló mintát mutat: emelkedő energiaárak, pénzügyi bizonytalanság és növekvő kockázatkerülés jellemzi a piacokat. Magyarország különösen érzékeny az ilyen hullámokra, mert magas energiaimportja, sérülékeny költségvetése és gyengébb intézményi alkalmazkodóképessége felerősítheti a külső sokk hatásait.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna.

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

Kínai kutatók állítása szerint laboratóriumban sikerült előállítaniuk a régóta csak elméletben létező hexagonális gyémántot. Ez az anyag keményebb a hagyományos gyémántnál, és eddig kizárólag meteoritbecsapódások helyszínein találtak belőle nyomokat - tudósított az Independent.

Bart De Wever belga miniszterelnök az EU és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálását sürgette az olcsó energiához való hozzáférés érdekében. Ezzel szembement az unió eddigi, Ukrajna maximális támogatására épülő stratégiájával. Kijelentése éles vitát váltott ki, többek között a saját kormányán belül is - számolt be a Financial Times.