A társasági részesedések értékelése: fontos
változások a benyújtott vagyonadó –
javaslatban
A nemrég megjelent pmXpress vagyonadó-különkiadásban részletesen bemutattuk az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet legfontosabb rendelkezéseit. Azóta újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a jogalkotási folyamat: a Kormány október 27-én benyújtotta a Parlamentnek a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A véglegesnek még nem tekinthető, de már hivatalosan beterjesztett szöveg több ponton módosítja az eredeti tervezetet.
A változások közül különösen figyelemre méltók a társasági részesedések értékelését érintő módosítások, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.
Új holdingdefiníció: több társaság eshet speciális értékelési szabályok alá
A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a holdingvállalkozás fogalmát.
Továbbra is feltétel, hogy a társaság elsődleges célja más gazdasági társaságokban fennálló részesedések birtoklása és az azokon keresztüli irányítás legyen.
Azonban, míg a korábbi tervezet kizárólag a társasági részesedések mérlegfőösszegen belüli arányára koncentrált, a benyújtott szöveg ennél komplexebb megközelítést alkalmaz. A 90%-os arány meghatározásakor már nemcsak a társasági részesedéseket, hanem más eszközöket is figyelembe kell venni. Az összeszámítandó eszközök közé tartoznak immár az értékpapírok, egyéb befektetett pénzügyi eszközök, pénzeszközök, tulajdonolt társaságokkal szembeni követelések és saját használatú ingatlanok is (megjegyezzük, utóbbit sem a törvényjavaslat, sem annak indokolása nem definiálja egyértelműen).
A változás következtében olyan társaságok is holdingvállalkozásnak minősülhetnek, amelyek a korábbi definíció alapján nem tartoztak volna ebbe a körbe. Mivel a holdingok értékelésére speciális szabályok vonatkoznak – 100%-ban a saját tőke, vagy annak rejtett tartalékkal korrigált értéke határozza meg a holdingtársaság értékét – indokolt az esetlegesen már elvégzett besorolások felülvizsgálata.
Egyszerűsített értékelési lehetőség a 100 millió forint alatti saját tőkével rendelkező társaságoknál
A javaslat egyik fontos gyakorlati könnyítése a 100 millió forint alatti saját tőkével rendelkező társaságok értékelését érinti. Az új szabály szerint ilyen esetben a társasági részesedés vagyoni értéke a saját tőke tulajdoni hányaddal arányos összegében is meghatározható.
A módosítás a gyakorlatban több esetben is kedvező lehet a tulajdonosok számára. Különösen azoknál a társaságoknál jelenthet előnyt, ahol a hozamérték olyan magas, hogy a törvényi képlet alapján számított vagyoni érték meghaladná a társaság saját tőkéjét. Ilyenkor a saját tőke alapú értékelés alacsonyabb adóalapot eredményezhet.
Az új szabálynak adminisztratív szempontból is jelentősége lehet. A saját tőke alapú vagyoni érték meghatározás a tulajdonos számára kedvező alternatívát jelenthet a cégértékeléssel szemben, például abban az esetben, amikor a hozamértéket – és ezáltal a számított vagyoni értéket – egy egyszeri eredményhatás magasra torzítja. Ebben az esetben elkerülhető lehet egy – a cégértéket megbízhatóbban tükröző – külön értékelés elkészítése, valamint ezzel együtt az a kockázat is, hogy az adóhatóság később esetlegesen vitassa a cégértékelés során megállapított értéket.
Szűkül a kisebbségi részesedések kedvezményének alkalmazhatósága
A kisebbségi részesedés-kedvezmény alapján 50% alatti közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad esetén a számított érték csökkenthető 25%-kal, illetve 33% tulajdoni hányad alatt 30%-kal.
Az új szabály szerint a kisebbségi részesedés fennállását nem kizárólag az adott tulajdonos részesedése alapján kell vizsgálni, hanem a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát is figyelembe kell venni (ide tartoznak pl. a testvérek, szülők, házastársak, ugyanakkor az élettársak nem minősülnek közeli hozzátartozónak).
A törvényjavaslat indokolása alapján úgy értelmezhető, hogy a kisebbségi diszkont csak akkor alkalmazható, ha az adott tulajdonos – mint vagyonadó alany – az értékelt társaságban a teljes tulajdonosi struktúrát figyelembe véve, összeszámítva sem rendelkezik meghatározó vállalatirányítási befolyással.
Ez nemcsak a közvetlen részesedések értékelésére lehet hatással, hanem a rejtett tartalék meghatározása során figyelembe vett közvetett részesedések esetében is releváns.
A módosítás célja, hogy a kedvezmény valóban azokban az esetekben legyen alkalmazható, amikor a tulajdonos részesedése piaci szempontból is kisebbségi pozíciót testesít meg, és nem biztosít a közeli hozzátartozókon keresztül sem érdemi irányítási jogosultságot a társaság működése felett.
A konszolidált beszámolók: új korrekciós szabályok
Számos vállalkozás esetében a részesedések értékelése során a konszolidált beszámoló adataiból kell kiindulni. A törvényjavaslat ezen a területen is fontos pontosítást vezet be. Az új szabály szerint a saját tőke és az adózott eredmény összegét csökkenteni kell a konszolidált beszámolóban elkülönítetten kimutatott nem ellenőrző (kisebbségi) tulajdonosi részesedésekre jutó saját tőkével és eredménnyel.
A módosítás célja, hogy a számított vagyoni érték kizárólag azt a vagyont és eredményt tükrözze, amely ténylegesen az adott tulajdonosi körhöz kapcsolódik. Az érintett cégcsoportoknál ez akár érdemi értékkorrekciót is eredményezhet.
Negatív saját tőke
A társaságok értékeléséhez használt alapképletben a negatív előjelű saját tőkét nullának kell tekinteni.
Új szabály adathiány esetére
Abban az esetben, ha sem a törvényi képlet, sem pedig az előírásoknak megfelelő cégértékelés nem alkalmazható azért, mert a szükséges információk nem állnak rendelkezésre, és ez nem róható fel az adózónak, akkor a részesedés vagyoni értékét a bekerülési, illetve szerzési érték alapján kell meghatározni.
Ez a szabály elsősorban külföldi társaságok, speciális befektetések vagy nehezen hozzáférhető információval rendelkező érdekeltségek esetében lehet lényeges.
Speciális rendelkezés kiválás esetére
Kiválás esetén a tovább működő társaság adózott eredményét – mind a kiválás évében, mind a megelőző években – csökkenteni kell a kiválással létrejött társaságra jutó adózott eredménnyel a hozamérték számítása során.
Bár egyértelműen nem mondja ki a javaslat, értelmezésünk szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kiválással létrejött társaságra jutó hozamértéket a jogelőd adózott eredményeiből neki betudható összegek alapján kell számítani. További módszertani rendelkezések hiányában ezen szabály gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközhet, vagy akár egyéni mérlegesen alapuló megoldásokhoz is vezethet.
Enyhülnek a rejtett tartalékok meghatározásához kapcsolódó adminisztratív terhek
A benyújtott törvényjavaslat jelentős könnyítést vezet be a rejtett tartalékok meghatározásával összefüggésben.
Amennyiben a társaság az egyes eszközök piaci értékét a vagyonadó-törvényben meghatározott értékelési módszerekkel állapítja meg, a rejtett tartalék megállapításához nem szükséges könyvvizsgálói felülvizsgálat. A módosítás nemcsak adminisztrációs szempontból jelent könnyítést, hanem költségmegtakarítást is eredményezhet az érintett társaságok számára, így növelheti a vagyonadó-törvény szerinti értékelési képletek alkalmazásának vonzerejét a független cégértékeléssel szemben, különösen a kisebb társaságok számára biztosított új egyszerűsített értékelési lehetőséggel együtt értékelve.
Mindemellett az 500 millió forintot elérő saját tőkéjű belföldi társaságok rejtett tartalékhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége – beleértve a NAV felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget is – csak abban az esetben áll fenn, ha azt legalább egy tulajdonos kéri.
Érdemes lehet újraszámolni a korábbi előzetes értékeléseket
Bár a társasági részesedések alapvető értékelési rendszere nem változott meg, a benyújtott törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a gyakorlatban érzékelhető hatással lehet a vagyonadó alapjára.
Különösen jelentős lehet
- a holdingvállalkozás új definíciója,
- a 100 millió forint alatti saját tőkéjű társaságok egyszerűsített értékelése,
- a kisebbségi részesedések számításának szigorítása és
- a konszolidált beszámolók adatainak korrekciója.
Ennek megfelelően azoknak az adóalanyoknál, akiknél korábban már megkezdődött a vagyonadó-kitettség felmérése, célszerű lehet felülvizsgálni az előzetes számításokat a benyújtott törvényjavaslat rendelkezései alapján.
