A mostanában fellángolt geopolitikai feszültségek nemcsak kockázatot jelentenek – hanem új nyerteseket is teremtenek. Az egyik ilyen, eddig a radar alatt lévő piac mostanra a globális ellátási láncok középpontjába került, és már most látszanak az első nagy nyertesek. A legtöbb befektető még nem figyelt fel rá, pedig ez egy igazi "Vadnyugat": kicsi, alulkövetett szereplők, és egészen elképesztő árfolyammozgások.

Négy ember meghalt, egy pedig súlyosan megsérült, mikor összeomlott egy épület Bécs központjában, az Alsergrund városrészben – írja a Der Standard.

Az Egyesült Arab Emírségek fontolgatja, hogy katonai eszközökkel beszáll a Hormuzi-szorost biztosítani hivatott katonai műveletbe – írta meg az Al-Dzsazíra.

Továbbra is nagy volatilitás figyelhető meg a tőzsdéken a közel-keleti háború kapcsán, elsősorban az olajár emelkedése és ennek potenciális inflatorikus hatása miatt. Bár az olajár ma tovább emelkedik, a tőzsdéken is jó a hangulat, Európában és az USA-ban is emelkedik a piac. Kifejezetten jól teljesít ma a magyar tőzsde, azon belül pedig az OTP és a Mol, részben annak köszönhetően, hogy látszólag sikerült előre lépést tenni a Barátság-kőolajvezeték ügyében.

Teljesen elfogytak a hazai műtrágyatartalékok, a gazdák emiatt csak sorban állva, elhúzódó várakozás után juthatnak hozzá a tavaszi munkákhoz szükséges alapanyaghoz. Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa szerint a jelenlegi hiányt és az áremelkedést elsősorban egy tavalyi, hatósági intézkedések miatti termeléskiesés okozta. A helyzetet a közel-keleti konfliktusokból eredő globális ellátási zavarok, az uniós szankciók, valamint a magyar mezőgazdaság alacsony hatékonysága is tovább súlyosbítja - közölte az Agrárszektor.

Mivel Ukrajna katonákat küldött a Közel-Keletre, akik elkezdtek iráni drónokra vadászni, elképzelhető, hogy Irán be fog szállni az ukrajnai háborúba – fejtegeti Andrej Klincevics orosz politológus az MK.ru hasábjain.

18. napja dúl az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, harmadik hete folynak intenzív harcok a Közel-Keleten. Miután már-már ellehetetlenült a tankerhajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, Donald Trump nemzetközi koalíció életre hívását szorgalmazta, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú világgazdasági útvonal hajózhatóságát. Az Egyesült Államok európai és csendes-óceáni partnerei, valamint Kína azonban nem mutatkozott valami lelkesnek Trump kezdeményezése iránt. A Fehér Ház sajtóértesülések szerint azt mérlegeli, hogy amerikai elitalakulatok szállják meg az iráni olajexport 90%-át bonyolító Harg-szigetet. Közben Izrael azt állítja: egy hétfői légicsapásban megölték Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokát, Golamreza Szolejmánit, illetve helyettesét. Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország közös nyilatkozatban szólított fel deeszkalációra, óva intve Izraelt egy nagyszabású libanoni offenzívától. Egy második Irakba rángatta bele Trump az amerikai haderőt? Újfent fontos, de hálátlan szerephez juthatnak a kurdok? Ukrajna pórul jár, míg Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból? És mi a helyzet Kínával? A Global Insight új adásában minderről szót ejtünk Wagner Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával, akit az iráni háború tágabb geopolitikai összefüggéseiről kérdeztünk.

Donald Trump amerikai elnök megkérdőjelezte az Egyesült Államok NATO-tagságát, miután a szövetséges országok sorra visszautasították, hogy részt vegyenek a Hormuzi-szoros megnyitását célzó műveletekben – írja a CNN.