Alapvető adóváltozások a bizalmi vagyonkezelések, a tartós vagyonkezelési jogviszonyok és a vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában
2026. július 18-án a Kormány által begyújtott T/381 számú törvényjavaslat – számos más jogszabály módosítása mellett, a Tisza Kormány által a választások után már jelzett módon – alapvetően írta át a bizalmi vagyonkezelésekből, a tartós vagyonkezelési jogviszonyokból és a vagyonkezelő alapítványokból (a továbbiakban együttesen: vagyonkezelési megoldások) származó jövedelmek adózási szabályait.
A változás lényege, hogy a jogalkotó meg kívánja tartani ezen vagyonkezelő entitásokat, elismerve fontos helyüket, szerepüket a családi vagyon együtt tartásában, a generációváltások zökkenőmentes lebonyolításában és a vagyonvédelemben. Tehát nem az intézményt szünteti meg a Kormány, hanem azokat a „vadhajtásokat metszi le”, amelyek ezen megoldások visszaélésszerű használatából eredtek.
A legfontosabb változások röviden:
- Adósemlegesség: a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány a továbbiakban nem nyújt hatalmas adóelőnyt, adómentes jövedelemjuttatási lehetőséget, de változatlanul biztosítja az egyéb, nem adózási célok (mint például a családi vagyon egységének megőrzése, a generációváltással kapcsolatos támogatás, a vagyonvédelem stb.) elérését.
A törvénymódosítással megszűnik a vagyonkezelésbe adáskor, a vagyonrendeléskor történő felértékelés terhére történő, öt év utáni[1] adómentes kedvezményezetti kifizetések/juttatások lehetősége. A kedvezményezetti vagyonjuttatások jellemzően osztalékként fognak adózni, azzal természetesen, hogy meghatározott esetekben (pl.: a vagyonrendeléssel megegyező formában történő vagyonkiadás, a vagyonrendelő halálához kapcsolód vagyonkiadás stb.) változatlanul adómentes a juttatás. - „Kimeneti adózás”: A vagyonrendelés, a vagyonkezelésbe adás a bevitelkor nem eredményez adókötelezettséget, akkor sem, ha a vagyon felértékelésre kerül és a vagyonrendelőnél kimutatott, korábbi, historikus adózási szerzési értéket meghaladó értéken kerül vagyonrendelésre, vagyonkezelésbe adásra.
- Átmeneti rendelkezés a korábbi vagyonrendelésekhez, vagyonátadásokhoz kapcsolódóan: Átmeneti szabályok biztosítják, hogy a 2026.08.31-e előtti vagyonrendelések esetén, lényegében a vagyonrendeléskor hatályos szabályok szerint kell az adókötelezettséget megállapítani. Ez azt jelenti, hogy például egy 2023.12.30-a utáni vagyonrendelés esetén, ha a vagyonrendeléstől számított öt év letelik, akkor – az egyéb feltételek teljesülése esetén (pl.: a vagyonkezelő entitás a tartalékszámlán nem mutat ki pozitív összeget; nincs nyilvántartott eszközérték növekmény stb.) – ennek terhére történő kedvezményezetti vagyonjuttatás adómentes.
- Az adóadminisztrációs kötelezettségek növekedése: Kötelező és részletes NAV adatszolgáltatási kötelezettsége lesz ezen vagyonkezelő szervezeteknek, legelőször a 2026-os évről 2027.03.31-ig, ezt követően pedig az adóévet követő január 31-ig. Az alábbi adatokról kell az adatszolgáltatást teljesíteni:
- kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről,
- vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről,
- a megállapított eszközérték-növekményekről,
- az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről.
- Kötelező adóellenőrzések: A módosítás kötelező adóellenőrzést rendel el a 2023.09.12-e előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon és vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában. 2028.01.01-től pedig az összes bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány esetében az adóelévülési időn belüli kötelező ellenőrzést ír elő a szabály.
A jogszabály megadja az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat, ellenőrizendő területeket. Így például a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolata kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést, kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét, adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit) és fennállásának időtartamát, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel, a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, valamint a vagyonkiadást kiváltó okot. - Az ún. „sorrendiségi” szabály újbóli alkalmazása: A 2026.08.31-ét követő vagyonrendelések esetén, az ezekből származó kifizetések, juttatások adókötelezettségének a megállapítása során újból bevezet egy ún. sorrendiségi szabályt a jogalkotó. A törvényi vélelem szerint a kifizetést először a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére kell elszámolni, vagyis a kifizetés osztalék jogcímen lesz adóköteles. Amennyiben a kifizetéskor a tartalékösszeg felhasználásra került és így a kifizetés az induló tőke terhére kerül elszámolásra, akkor első lépésben az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték növekmény összegéig kell a kifizetést, a juttatást elszámolni, azaz ez az összeg is osztalékként lesz adóköteles. Az ezt követően „fennmaradó”, még kifizetésre kerülő összeg lesz csak adómentes.
- A tartós befektetési számla (TBSZ) változatlanul elérhető: A vagyonkezelő entitások számára változatlanul elérhető a TBSZ nyitás lehetősége. A TBSZ-en elért hozam pedig – a TBSZ feltételek, így például az 5 éves tartási időszak teljesülése esetén – adómentes, azaz annak kifizetése a kedvezményezettek terhére nem visel adóterhet. És ez mind a régi (2026.08.31-e előtt), mind az új (ezen dátum utáni) vagyonrendelések TBSZ-ről származó hozamára igaz.
Nem rendezi azonban a jogszabály-tervezet a sorrendiség kérdését a TBSZ-ről származó tartalékrész vonatkozásában. Mint ismert, a TBSZ-ről származó – a TBSZ tartási és egyéb feltételeinek teljesítése esetén képződő – hozam kifizetése nem adóköteles. Nem ismert azonban, hogy ha a vagyonkezelő entitás a kifizetéskor rendelkezik TBSZ-ről származó tartalékkal és nem TBSZ-ről származó tartalékkal, akkor milyen sorrendiségi szabályt kell alkalmazni az adókötelezettség meghatározása során. - Ingyenes használat adómentessége: Bár szűkül a kedvezményezetti kör, de előnyösen változik az ingyenes használat adózása. A vagyonkezelő tulajdonában álló vagyonelem (pl.: ingatlan, ingó tárgy) tulajdonba adását nem eredményező dolog alapító, vagyonrendelő egyenesági rokona, testvére és házastársa, mint kedvezményezett magánszemély részére történő ingyenes vagy kedvezményes használatba adása teljes mértékben jövedelemadó mentes lesz 2026.08.31-től.
[1] 2023.09.12. előtti vagyonrendelések esetén még ez az ötéves korlát sem állt fent, ott csak a rendeltetésszerű joggyakorlás elve korlátozta a kifizetések időbeliségét.
