+36 1 272 7885
hu en

Élet a Cafetéria megszűnése után
2018-09-11

Miután a nyári adócsomag keretében a Kormány beszántotta a cafetéria juttatások rendszerét, gyakorlatilag a SZÉP kártyákra korlátozva ezen juttatási lehetőséget, hatalmas megoldandó kérdéssel szembesültek a juttatásokért, kompenzációkért felelős vezetők. És jegyezzük meg, van egyfajta csendes csodavárás is, hogy majd az őszi módosítások keretében szépen visszaszivárognak a legfontosabb juttatási elemek és ezzel együtt a juttató által fizetendő adóteher melletti adóztatás lehetősége is.

S bár az utóbbi sem kizárt, azt gondoltuk, érdemes előre menekülni, és felhívni a figyelmet mindazon juttatásokra és lehetőségekre, amelyek közül egyeseket évek óta tartalmaz az Szja. törvény, míg mások pont a mostani nyári csomaggal kerültek be a lehetőségek közé.

CAFETÉRIA 2019, AVAGY ADÓMENTES VAGY KIFIZETŐI ADÓTEHER MELLETTI JUTTATÁSOK A JÖVŐ ÉVBEN

1) Adómentes díjú kockázati biztosítás: Módosul az Szja. törvény bevételnek nem minősülő tételeket felsoroló 7. § (1a) bekezdése és azt rögzíti, hogy nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítással összefüggésben biztosító teljesítésére - a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve - korlátozások nélkül - a díjat fizető más személy jogosult.
Vizsgáljunk meg egy olyan, kifizető által kötött vegyes biztosítást, amelynek a biztosítottjai a cég dolgozói, a haláleseti, baleseti, betegségi kockázatok vonatkozásában a kedvezményezett a magánszemély, illetve az ő érdekkörébe tartozó személy (és ez a kockázati rész elkülönített díjrésszel rendelkezik), míg ennek a biztosításnak van egy csekély elérési szolgáltatási része is, amelynek kedvezményezettje a díjat fizető cég. Ezen biztosítás megkötésekor a magánszemély lemond a szerződő helyébe lépés, a kedvezményezett jelölés stb. jogáról. Ekkor teljesül az a feltétel, hogy a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy lesz jogosult és csak a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítése esetében lesz jogosult egy magánszemély (és nem a kifizető) a biztosító szolgáltatására (ami pedig már nem kizáró ok 2019-től a bevételnek nem minősülő szabály alá tartozás alól).
Azaz, egy ilyen vegyes biztosítás díja nem fog adózni, s amennyiben a biztosítás alapján mondjuk a jövedelempótló szolgáltatásra nem lesz jogosult a magánszemély, illetve csak halál esetére szóló biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásra lesz jogosult, így a szolgáltatási ág is adómentes marad a magánszemélynél.

2) Önkéntes pénztári támogatói adomány: A jó, öreg támogatói adomány még most is működik és kedvezményes adózás mellett ad lehetőséget többletjuttatásokra a munkáltatóknak. Az ÖPT tv. 17. §-a alapján egy gazdasági társaság által egy ÖPT-nek adott támogatói adomány vonatkozásában a támogató jogosult meghatározni, hogy a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel a támogatást, azzal, hogy a támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. Mivel a legtöbb pénztár alapszabálya igen rugalmas lehetőségeket biztosít ebben a vonatkozásban, biztosítható, hogy a kifizetővel munkaviszonyban, vagy más hasonló jogviszonyban állók részére kerüljön felosztásra az adomány összege. Az adományból az adott munkavállalóra eső rész így ugyanúgy a magánszemély egyéni nyugdíjszámláját növeli, mint azt korábban a munkáltatói hozzájárulás tette.
S ráadásul mindezt akár 9 %-os adóterhelés mellett. A támogatói adomány vonatkozásában jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége lesz a magánszemélynek 2019-ben, azonban ezt az egyéni számlán jóváírt támogatói adomány 84 %-a után kell teljesítenie, s ráadásul ezen összeg után 20 %, de maximum 150eFt összegű adóról is rendelkezhet az adóhatóság felé. Így 0,84 x (15% + 19,5%) - 20 % képletből adódik a 9 %-os adóterhelés.
De még ha nem is számolunk az adóról való rendelkezési lehetőséggel (mert például azt a magánszemély már másra „elhasználta"), akkor is csupán 29% az összes adóteher, amely még mindig versenyképes a többi juttatás adókötelezettségeivel szemben. S az adminisztrációs kötelezettség is kezelhető, hiszen annak zömét az ÖPT-k végzik el.

3) Kamatmentes lakáscélú hitel: A visszafizetési kötelezettség nélkül adott lakáscélú támogatások megszűnése után is adómentesek maradnak a kamatmentes lakáscélú hitelek. Noha a jogszabály jelen pillanatban 2019-től megszűnő jogszabályi részekre hivatkozik a kedvezményre jogosító feltételek meghatározásakor, ezt a hibát vélhetően orvosolni fogja a szaktárca az őszi csomagban.

4) Kifizetői adózás mellett adózó kölcsön: Amennyiben a kifizető nem lakáscélra, hanem egyéb célra nyújt kamatmentes kölcsönt, akkor az az után keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek kell teljesítenie (40,71 %), ez a juttatás nem fogja érinteni a magánszemély bérszámfejtését, nettó bérét. Az adóteher pedig lényegesen alacsonyabb, mint a munkabéré.

5) Adómentes juttatások: Változatlanul adómentes marad 2019-től például a

  • bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;
  • a kifizető által, az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttatott sportszolgáltatás;
  • a kifizető által biztosított védőoltás.