Ha 60 évvel ezelőtt 100 dollárt fektettünk volna az S&P 500-ba, és az osztalékokat újrabefektettük volna, nagyjából ma 46 ezer dollárunk lenne. Ha ugyanekkor, ugyanezt az összeget a legendás befektető, Warren Buffett cégébe tettük volna, akkor ennek a sokszorosa, több mint 6 millió dollár ütné most a markunkat. Hosszú távú, konszisztens és fegyelmezett stratégiájával Buffettnek sikerült évről-évre megvernie a piacot, részben az olyan befektetéseinek köszönhetően, mint az American Express (1964-től), a Coca-Cola (1988-tól), a Moody's (2000-től), és az Apple (2016-tól), amelyek kivétel nélkül még mindig a Berkshire portfóliójában vannak. Nézzük, mit lehet tanulni a mai piaci környezetben Warren Buffett sztorijából.

A hétvégi választás kiváló lehetőséget és egyben erős figyelmeztető jelzést ad arra, hogy áttekintsük, hogy az - egyelőre ismeretlen összetételű - új kormány milyen mozgásteret kap a céljai megvalósítására. Ennek a számvetésnek az eredménye is mutatja, hogy a 2020-as évekre kialakuló globális környezet mennyire más, mint a 2010-es évek második felének támogató közege. Az iráni háborútól a fiskális csapdáig, az európai versenyképességi válságtól a kereskedelmi bizonytalanságig: a nemzetközi kihívások egymást erősítik, és rendkívüli kreativitást kíván a válságkezelő üzemmódból való kilépés.

Az iráni háború lezárását célzó béketárgyalások helyszínéül a pakisztáni főváros ötcsillagos luxusszállodáját, a Serena Hotelt választották. Az iszlámábádi épület mór stílusú építészetével és parkos környezetével megtévesztő látványt nyújt, valójában ugyanis ez a város egyik legjobban védett létesítménye.

Megérkezett Pakisztánba az amerikai és az iráni békedelegáció is, nemzetközi források szerint már el is kezdődtek a tárgyalások. Teherán közben köti az ebet a karóhoz: azt mondják, addig nem ülnek az asztalhoz, amíg nincs tűzszünet a libanoni fronton. A Hormuzi-szoroson közben lassan megindult a teherforgalom, de egyelőre csak Iránhoz és Kínához köthető hajók mennek át. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború, béketárgyalások szombati fejleményeivel.

Napokkal az amerikai–iráni tűzszünet bejelentése után ismét megindult az olajszállító hajóforgalom a Hormuzi-szoroson. Szombaton két kínai és egy görög szupertanker haladt át a vízi úton. Ez a legnagyobb napi forgalmat jelenti azóta, hogy a konfliktus márciusban gyakorlatilag leállította a hajózást - közölte a Bloomberg.

A magas kerozinárak miatt a nyári menetrendben járattörlések sem zárhatók ki, és rövid távon jegyár-emelések is várhatók - figyelmeztetett a Ryanair franciaországi tevékenységekért felelős vezetője.

Megérkezett a várva várt EU Inc. tervezet, amellyel Brüsszel lerakta egy egységes európai cégforma alapjait. A kontinens innovátorai és startupjai szerint azonban korai lenne a pezsgőbontás: a hangzatos ígéretek mögött tagállami kibúvók, nemzeti hatáskörben maradó vitarendezés és definíciós csapdák rejtőznek. Bár a politikai szándék üdvözlendő és mindenképpen mérföldkőnek számít az uniós versenyképességi stratégia végrehajtásában, a jelenlegi javaslattal Európa egyelőre nem kapta meg azt az egyszerű, határokon átnyúló modellt, ami megállítja a legígéretesebb cégek Egyesült Államokba vándorlását. De vajon menthető még a tervezet? Véleménycikk.

Ukrajna hasznos szerepet tölthet be a Hormuzi-szoros biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben – jelentette ki Al Carns, a brit fegyveres erőkért felelős miniszter pénteki kijevi látogatásán. A politikus egyúttal a világ legjobbjai közé sorolta az ukrán dróntechnológiát.