Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

Yvette Cooper, az Egyesült Királyság külügyminisztere a parlamentben közölte, hogy a brit állampolgárok kimenekítésén dolgoznak az ománi Maszkatból. Mint mondta, a kormány célja elsősorban az, hogy a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő brit állampolgárokat juttassák ki biztonságosan az országból.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest minden korábbinál súlyosabb támadásokat fog mérni a Közel-Kelet gazdasági központjaira, ha az Egyesült Államok és Izrael nem állítja le a támadásokat – jelentette be Ebrahim Dzsabbári, a szervezet egyik vezetője.

Nagy mínusszal zárta a keddi kereskedést a magyar tőzsde, az OTP több mint 6,5 százalékot esett.

Donald Trump amerikai elnök mérlegeli, hogy nagy mennyiségű fegyvert és más támogatást juttat el Iránba a kormányellenes milíciáknak – tudta meg a Wall Street Journal.

Rövid távon a mostani katonai eszkaláció az energiaárakon és a kockázati prémiumokon keresztül Európának kifejezetten kellemetlen, középtávon viszont egy rezsimváltással és reintegrációval járó pálya az EU-nak makroszinten is mérhető pluszt hozhat, miközben néhány ágazatban – gép- és berendezésgyártás, közlekedési eszközök, vegyipar, elektronika, agrár-élelmiszer és üzleti szolgáltatások – a nyereség koncentráltan, nagy tételekben csapódhat le – derül ki a WiiW egy most publikált elemzéséből. A tanulmány nem azt állítja, hogy ez automatikus vagy gyors folyamat: a reintegráció feltétele a politikai és intézményi fordulat, a beruházások felfutása és a kereskedelmi–pénzügyi csatornák normalizálása. De ha ez a kapu kinyílik, a wiiw számai alapján az Európai Unió nem mellékszereplő, hanem az egyik legnagyobb gazdasági haszonélvező lehet.

Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelynek első részében azzal foglalkoztunk, az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban, amely kulcsfontosságú a globális kőolaj- és LNG-szállítások szempontjából. Vendégünk Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője volt, akivel a szoros lezárásának gazdasági következményeiről beszélgettünk. A műsor második részében az iráni háború légi közlekedést felborító hatásairól volt szó. Pető György repülésszakértőt arról kérdeztük, hogy mennyiben alakíthatja át az iparágat, az útvonalakat és a repülési szokásokat a világ legfontosabb légikikötői között számon tartott Katar és Dubaj megtámadása.

Kína visszafogottan reagált az Irán elleni amerikai–izraeli katonai csapásokra: diplomáciai csatornákon elítélte a támadásokat, de nem mutat hajlandóságot katonai beavatkozásra, és elemzők szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait - írta meg az AP News.