Donald Trump azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez.

Az iráni háború okozta globális energiaválság nyomán pénteken meredeken emelkedtek az amerikai és európai államkötvényhozamok. A befektetők egyre inkább azt kezdik beárazni, hogy a jegybankok nemhogy lazítani tudnának a monetáris politikán, hanem esetleg újabb kamatemelésre kényszerülhetnek.

Vis maior helyzetet hirdetett Irak az olajmezőkön, miután a Hormuzi-szorosban kialakult katonai feszültség gyakorlatilag leállította az exportot, és drasztikus termeléscsökkentést kényszerített ki, írja a Reuters.

Győzelmet hirdetett a perzsa újév alkalmából kiadott üzenetében az iszlám köztársaság ellenségei, az Egyesült Államok és Izrael felett Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, aki a nemzeti egység és nemzetbiztonság szellemében az ellenállás évének nevezte pénteken az új évet.

A tőzsdei hangulatot alapvetően továbbra is a közel-keleti háború és ezen keresztül az energiasokk mozgatja, a befektetők azt árazzák, hogy az iráni konfliktus nyomán megugró olajárak ismét felhajthatják az inflációt, ronthatják a növekedési kilátásokat és szűkíthetik a jegybankok mozgásterét. A hangulatot kezdetben javította, hogy az olajár visszább húzódott, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hormuzi szállítások biztosításán és a kínálati nyomás enyhítésére tett lépésekről számoltak be, de később újra emelkedni kezdett az olajár, ami a részvénypiacokra is nyomást helyezett. Az európai tőzsdék a tegnapi esésből kezdetben felpattantak, de a nyitástól távolodva szép lassan elolvadt az emelkedés, majd délután lefordultak a vezető indexek, párhuzamosan a tengerentúli tőzsdéken látott eséssel. A pénteki kereskedésben az amerikai és az európai részvénypiacokon is eséssel fejeződött be a kereskedés, nagyot esett az arany és az ezüst, és kilőtt az olajár.

Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Ház előtt nyilatkozott az újságíróknak, mielőtt floridai rezidenciájára indult. Kijelentette, hogy nem kíván tűzszünetet kötni Iránnal, emellett bírálta az Egyesült Királyságot a késlekedése miatt, a Hormuzi-szoros biztosításába pedig Kínát, illetve Japánt is bevonná.

A tőzsdei hangulatot alapvetően továbbra is a közel-keleti háború és ezen keresztül az energiasokk mozgatja, a befektetők azt árazzák, hogy az iráni konfliktus nyomán megugró olajárak ismét felhajthatják az inflációt, ronthatják a növekedési kilátásokat és szűkíthetik a jegybankok mozgásterét. A hangulatot kezdetben javította, hogy az olajár visszább húzódott, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hormuzi szállítások biztosításán és a kínálati nyomás enyhítésére tett lépésekről számoltak be, de később újra emelkedni kezdett az olajár, ami a részvénypiacokra is nyomást helyezett. Az európai tőzsdék a tegnapi esésből kezdetben felpattantak, de a nyitástól távolodva szép lassan elolvadt az emelkedés, majd délután lefordultak a vezető indexek, párhuzamosan a tengerentúli tőzsdéken látott eséssel.

Péntekre virradóra folytatódtak a támadások Izrael és Irán között, miközben a perzsa állam továbbra is drón- és rakétacsapásokat hajt végre az arab öbölországok ellen. Az iráni média szerint péntek reggel egy támadásban életét vesztette az iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Ali Mohammad Naeini. Az izraeli hadsereg később megerősítette az értesülést. Péntek reggel nyilatkozatot tett közzé Irán új legfőbb vezetője, Modzstaba Hámenei, az iráni hírszerzési miniszter napokkal korábban bekövetkezett megölése kapcsán. Hámenei szerint sem Irán külső, sem belső ellenségei nem lehetnek biztonságban. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.