A Duna vizének felmelegedése miatt a Paksi Atomerőmű szakemberei az elmúlt napokban több mint negyedével csökkentették az erőmű teljesítményét. A további leterhelések megakadályozása érdekében Kapitány István gazdasági és energetikai miniszer hétfőn részleges és korlátos felmentést adott az előírások alól, amelyet szerdán három nappal, egészen július 3-ig meghosszabbítottak. A hatályos szabályok szerint azonban egy naptári évben legfeljebb 15 napnyi rendkívüli engedély adható ki, amelyből a mostani felmentéssel már ötöt felhasználtak.

Hiába kérték az új kormánytól a bankok, hogy június 30-áig tisztázza a jelzáloghitelek kamatstopjának a sorsát egy konkrét kivezetési időpontot tartalmazó jogszabállyal, ez nem történt meg. Bár azt már bejelentette Kármán András pénzügyminiszter, hogy szeptember 30-áig a jelenlegi formájában megszűnik a kamatstop, erről nem jelent meg jogszabály. A kamatstop most papíron határozatlan időre szól, csakhogy a könyvvizsgálók ilyenkor szigorúak: egy 200-300 milliárd forint közötti átmeneti veszteség réme lebeg a bankszektor felett, amit elvileg a második negyedévre kellene még elszámolniuk.

Júniusban meredeken visszaesett Oroszország tengeri gázolajexportja, miután a finomítókat érő dróntámadások több helyen kényszerleállásokat okoztak - írja a Reuters.

Katonai konvojra kell számítani csütörtökön, reggel nyolc és délután négy óra között a Szolnok-Eger-Szolnok útvonalon - közölte az MH Kiss József 86. Helikopterdandár szerdán a Facebook-oldalán.

Az azerbajdzsáni állami energiacég, a SOCAR leányvállalata vette át a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) kőolajvezeték üzemeltetését, amely eddig a BP irányítása alatt állt. Az üzemeltetés átvétele a vezeték azerbajdzsáni, georgiai és törökországi szakaszaira egyaránt kiterjed, míg a szangacsali terminál és a kaszpi kitermelési projektek továbbra is a BP kezében maradnak. A hír magyar szempontból is jelentős, mivel a Mol 8,9 százalékos részesedéssel rendelkezik a BTC-vezetékben, és az útvonal a cégcsoport finomítóinak ellátásában is fontos szerepet tölt be.

Az Európai Unió és Törökország Ankarában egyeztetett a jövő heti NATO-csúcs előtt, ahol a biztonsági és védelmi együttműködés, Ukrajna támogatása, valamint a szövetség új, 5 százalékos védelmi kiadási céljai is napirendre kerülnek majd. Bár Törökország uniós csatlakozási folyamata 2018 óta gyakorlatilag befagyott, Ankara stratégiai jelentősége az ukrajnai háború, a migrációs nyomás és a regionális konfliktusok miatt jelentősen felértékelődött Brüsszel szemében. A csúcstalálkozó magyar szempontból is fontos lehet, mivel jó eséllyel itt kerülhet sor Magyar Péter miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök első személyes találkozójára.

A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezi Nicușor Dan román államfő felmentését tisztségéből – ismertette szerdán az Agerpres hírügynökség a szélsőjobboldali AUR országos tanácsának döntését.

Ma tartják a portugáliai Sintrában az Európai Központi Bank éves magas szintű szakmai fórumát, amelyet gyakran a Jackson Hole szimpózium európai megfelelőjeként emlegetnek. Az eseményen többek között az EKB, a Fed, az angol és a kamadai jegybank elnöke is felszólalt. Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy az inflációs folyamatok indokolása esetén azonnal lépni kell a kamatemelés mellett, míg a Fed elnöke, Kevin Warsh nem kívánt előretekintő iránymutatást adni a négy hét múlva esedékes találkozó előtt. Az angol jegybank elnöke a gazdasági lassulással indokolta, hogy az emelkedő infláció ellenére sem emeltek kamatot.