Ahogy sokak számára ismert, a 2017-es évben új adókedvezmény került bevezetésre a társasági adó törvényben, amelynek támogatott célja az energetikai hatékonyság növelése, az erre irányuló beruházások támogatása. A kedvezmény lényege, hogy a szükséges igazolásokkal ellátott energetikai beruházások költsége a számviteli eredményen keresztül is csökkenti az adózás előtti eredményt és a társasági adó törvényben meghatározott mértékben magát a kalkulált társasági adót is. Ugyanakkor, a kezdeti lelkesedést hamar beárnyékolták a szabályozásból, illetve annak megfogalmazásából hiányzó információk, amelyek erősen kérdésesé tették, hogy mi után lehet az adókedvezményt igénybe venni és mi után nem. Az alapprobléma a fogalmakkal kapcsolatban merült fel, hiszen maga a társasági adó törvény nem határozta meg a „beruházás” fogalmát, ezt a társasági adó törvényt kiegészítő, mögöttes szabályra, a számviteli törvényre hagyta. Így az adókedvezmény igénybevételének vizsgálatát a számviteli törvényben felállított „beruházás/felújítás” fogalmak alapján kellett elbírálni és ebben az esetben olyan energiahatékonyságot szolgáló befektetések is elestek a kedvezménytől, amelyek energetikailag vagy egyéb módon ugyan megfeleltek a szigorú követelményeknek, ugyanakkor a számviteli törvény szerint felújításnak minősültek és így - mivel a felújítás nem lett nevesítve az adókedvezményben – nem voltak jogosultak az adókedvezményre.

Ezt a kis malőrt igyekezett a jogalkotó a 2018. július 25-én kihirdetett – és jelen adókedvezmény esetében már a következő napon hatályba léptetett - adótörvény csomagban kijavítani, amikor a beruházás mellé a „felújítás” kifejezést is belevették és így a fenti, 2018-as dátumot követően megkezdett felújítások után is érvényesen alkalmazható az adókedvezmény.

Mi is volt a probléma a szövegezésben?

A 2017-től hatályos adókedvezményt a társasági adó törvény betűi szerint beruházás után lehetett igénybe venni. A beruházás kapcsán meghatározásra került, hogy milyen energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások felelnek meg, ugyanakkor a jogalkotó azt már nem vizsgálta, nem pontosította, hogy nem adott meg önálló „beruházás” fogalmat és így a „beruházás” fogalma alatt nem a szó hétköznapi értelmében vett jelentését kellett érteni, hanem a számviteli törvényben – a társasági adó háttér jogszabályában - foglalt pontos definícióját. A számviteli törvény pedig elég sarkosan elhatárolja egymástól a beruházást[1] és a felújítást[2]. Mivel a beruházási adókedvezmény egy valóban hasznos kezdeményezés, a gazdaság szereplői kérdésekkel árasztották el az adóhatóságot és a Minisztériumot, amelyekben próbáltak pozitív állásfoglalást kicsikarni arra vonatkozóan, hogy a felújítás is lehet beruházás. Ezek közül emeltük ki a 29/2018-as számú számviteli kérdést, amely tökéletesen visszaadja a probléma gyökerét. A számviteli kérdésben az adóhatóság/Minisztérium kifejti, hogy csak abban az esetben lehet számvitelileg beruházás a gyártócsarnokban felszerelt új LED-es világítás, ha azt olyan helyre szerelik, ahol eddig nem volt világítás [azaz, ahol eddig vagy sötétben dolgoztak, vagy nem dolgoztak, csak pl. tárolásra használták a helyiséget]! Ahol már volt régi, nem hatékony fénycső, ott csak felújítás keretében lehetett kicserélni. A válasz pontos volt, ugyanakkor az adókedvezmény tekintetében kiábrándító, hiszen így nem lehetett adókedvezményt igénybe venni egy valóban energiahatékonyságot szolgáló kezdeményezés után.

Pedig az energiahatékonyságot szolgáló cél az esetek jelentős részében egy, már meglévő eszköz működésének hatékonyságnövelésében valósul meg, vagy egy meglévő eszköz (példánkban a világítás) egy teljesen új és hatékony eszközre történő cseréjében, ami a számviteli törvény szabályozásában csak felújítás lehet.

Ugyanakkor az idén júliusban elfogadott módosítás szerencsére változtatott ezen és az adókedvezmény fogalmába már a felújítást is szövegszerűen és tartalmilag megjelenítette[3]. Mindezek miatt a fenti példában bemutatott állásfoglalás alapján a gazdálkodó az adókedvezményt igénybe veheti, hiszen felújítást végez, amikor a régi, nem hatékony fénycsöveket újakra cseréli és így energiahatékonysági célokat tud elérni.

Az adókedvezmény nyújtásakor a támogatás intenzitása figyelemmel van a kedvezményt igénybe venni szándékozó társaság magyarországi székhelyére/telephelyére. Míg a Magyarország viszonylatában fejlettebbnek számító Közép-Magyarországi régióból a külön kormányrendelet szerint nem támogatható települések[4] a teljes elszámolható költségek 30%-áig vehetik igénybe az adókedvezményt, addig a kevésbé fejlett területeken[5] ez az arány maximum 45% lehet.

A szabályozás alapján az adókedvezmény jogszerű igénybevételéhez a következőket szükséges figyelembe venni:

• a beruházás, felújítás eredményeképpen végső energiafogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerüljön sor, amelynek meghatározását az energiahatékonyságról szóló törvény tartalmazza[6];
• az adókedvezményre jogosító beruházás, felújítás kezdeti vagy üzemeltetési éveiben felmerült költségek meghatározott mértékéig, de maximum az üzembe helyezéstől számított 5 évig;
• külön kormányrendelet szerinti igazolási kötelem és elszámolható költségek köre;
• 15 millió euró összevont korlát a beruházásra/felújításra;
• más adókedvezménytől (pld.: fejlesztési) elhatárolandó, együttes adókedvezménykorlát a kedvezmények nélküli adó 70%-ban limitált összegben;
• speciális Uniós előírásokhoz kapcsolódó fejlesztések esetében nem vehető igénybe;
• részletes nyilvántartás a beruházás, felújítás vonatkozásában.

A kiegészített és immár felújításokra is alkalmazható szabályok alapján az energiahatékonysági beruházás egy hatékony adómegtakarítási eszköz, hiszen

• nincs kötelező, jelenértéken számított befektetési érték (fejlesztési adókedvezmény),
• nincs speciális, tevékenységhez nem kapcsolódó támogatási kör (film, előadóművészet, sportszervezet támogatásának adókedvezménye),
• nincs egyes beruházások esetén kötelező foglalkoztatás-növekedésre vonatkozó előírás (fejlesztési adókedvezmény),

ellenben az energetikahatékonysági beruházás adókedvezménye

• az azt igénybe vevő társaság eszközeinek fejlesztését támogatja,
• a társaság méretéhez igazítható,
• akár olyan felújításokra is alkalmazható, mint az üzem/csarnok/iroda/stúdió/bemutatóterem világításának korszerűsítése,
• adminisztrációs igénye nem kiemelkedő mértékű.

---