A béren kívüli és a kifizetői adóteher mellett adható juttatások körének 2019-től hatályba lépő drasztikus korlátozása alapvetően érintette a cégek által a dolgozók javára kötött biztosításokat, ideértve az ún. csoportos biztosításokat is. A kodifikált jogi norma miatt nem egy HR vezető, CFO fejében merült fel az, hogy ezt a jellegű juttatást alapjaiban kell újragondolni, átalakítani, megszüntetni.

A PM által 2018. decemberében kibocsátott szakmai tájékoztató azonban komoly segítséget jelent ezen típusú juttatások adókezelésében, s ha adómentességet nem is, de kifizetői adóteher mellet adható juttatás lehetőségét megteremti a csoportos biztosítások megfelelő formáinál.

Jelen felület terjedelmi korlátai miatt nem lehetséges ezen terület teljeskörű ismertetése, ezért itt csak – tapasztalataink és az ügyfélkérdések alapján – a leggyakoribb típusok, esetek adókötelezettségeit ismertetjük. Olyan esetekről lesz itt szó, ahol a szerződő és a díjat fizető személy is a munkáltató, a biztosított a munkavállaló és a kedvezményezett a munkavállaló maga, vagy pedig által megjelölt személy (jellemzően közeli hozzátartozó).

1. eset

Ezen fajta csoportos biztosításnál a magánszemélyek szabad akaratuk és választásuk alapján csatlakoznak a veszélyközösséghez, a biztosítottak közé. A biztosítási szint és annak díja egyértelműen a biztosított magánszemélyhez kapcsolható. A biztosított maga dönti el, hogy mikortól csatlakozik a veszélyközösséghez, és azt is, hogy meddig tartozik oda. A biztosítási díj személyre szabott, és a díjjal lefedett időszakban a díj összege nem változik, és az nem függ a veszélyközösség többi tagjának döntésétől, a veszélyközösség létszámának alakulásától.

Az ilyen típusú kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja (feltéve, hogy ez a díj már a 2018-ban kezdődő biztosítási évet követően esedékes) a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és ennek megfelelően adózik a munkáltató (19,5 % szociális hozzájárulási adó, 1,5 % szakképzési hozzájárulás) és a munkavállaló (15 % személyi jövedelemadó, 18,5 % TB járulék) is.

2. eset

Ezen példában a csoportos biztosítás ismérvei megegyeznek az 1. esetben leírtakkal, azonban a veszélyközösséghez nem csak a munkavállalók csatlakozhatnak, hanem döntésük alapján a munkavállaló közeli hozzátartozói is. Ezen esetben a közeli hozzátartozó a munkavállalóra tekintettel részesül a juttatásban, ezért a jövedelmet a munkavállaló (pl. a hozzátartozója javára jutó biztosítási díj formájában) szerzi meg. Így ekkor is az 1. pont szerint fog adózni, tehát nem csak a saját magára, hanem a hozzátartozókra eső biztosítási díj is nála fog munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülni.

3. eset

Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelyet a munkáltató adott személyi állományra (pl.: az összes dolgozó, az 1. gyáregység munkavállalói, a középvezetők, a management stb.) teljeskörűen megköt és a biztosítási díj egy szerződésben definiált állomány (pl.: az időszak kezdő létszáma, átlagos statisztikai állományi létszám) alapján kerül meghatározásra és csak a meghatározott mértéket (pl.: 10 %-ot) meghaladó létszámváltozás esetén történik utólagos díjkorrekció. Fontos még ezen csoportos biztosítás esetén, hogy a biztosító szolgáltatására csak az a személy jogosult, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a veszélyközösség tagja volt. S ezen példában is igaz, hogy a szóban forgó biztosítási díj a 2018-ban kezdődő biztosítási évet követően esedékes.

Az ilyen típusú kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja kifizetői adóterhelés mellett adózik, s így a kifizetőnek kell a biztosítás díjának 1,18-szorosa után 15 % személyi jövedelemadót és 19,5 % szociális hozzájárulási adót fizetni.

 

Természetesen a fentieken túl még rengeteg különböző eset lehetséges, s persze figyelemmel kell lenni még 2019-ben az átmeneti szabályokra is. Érdemes ezért átgondolni a meglévő csoportos biztosításokat, konzultálni a biztosítóval is, hogy úgy lehessen átalakítani a biztosítási konstrukciót, hogy az változatlanul megadja a kívánt biztosítási védelmet, ugyanakkor a munkáltató által fizetett díj kedvezőbb adóterheléssel adózzon, mint a munkabér.

Ha egyedi csoportos biztosítással kapcsolatban merülne fel kérdése, keresse szakértőinket.