Amerikai-magyar megállapodás az országonkénti jelentések cseréjéről
2019-07-04

Amerikai-magyar megállapodás az országonkénti jelentések cseréjéről

Sok - amerikai anyavállalattal rendelkező - magyarországi leányvállalat pénzügyi vezetője aggódhatott tavaly év végén az ún. országonkénti jelentéssel (angolul country-by-country report vagy CbCr) kapcsolatban, mert december 21-éig nem volt érvényes együttműködés a kölcsönös adatcseréről az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Ez a hiányosság a magyar felet rendkívül kellemetlen helyzetbe kormányozhatta volna, hiszen, ha az amerikai anyavállalat nem jelöl ki önmaga helyett más európai szervezetet a csoporton belül az adatszolgáltatásra, úgy a magyar fél lett volna CbCr adatszolgáltatására kötelezett. Szerencsére a megállapodás megszületett, ráadásul visszamenőleges hatállyal, így az amerikai anyacégek leányvállalatai fellélegezhettek.

A tavaly decemberi szűkszavú bejelentést egészítette ki a NAV múlt pénteki közleménye, amelyben közzéteszi az amerikai – magyar adatcsere megállapodás [továbbiakban: Megállapodás] magyar nyelvű fordítását.

Mit is jelent immáron a Megállapodás a magyar leányvállalatok számára? 
Egyfelől azt, hogy nem a magyar leányvállalat készíti a vállalatcsoport országonkénti jelentését, másfelől pedig azt, hogy ha a Megállapodás megszületése előtt a magyar adóhatóság ellenőrzést folytatott egy amerikai anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalatnál, az amerikai anyával folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatosan [pl.: transzferár kérdések] csak egy nehéz és körülményes nemzetközi jogsegély keretében kaphatott adatokat az amerikai adóhatóságtól [IRS]. Ezek a próbálkozások rendszerint adminisztratív és eltérő jogértelmezési okok (pl.: adótitok) miatt rendkívül időigényesek voltak, egyszóval az információ megszerzése Amerikából nem volt egyszerű. A most megkötött Megállapodásnak a 2. §-a automatikus (évenkénti) adatcserét tesz lehetővé a multinacionális vállalatcsoportok esetében az USA és Magyarország között, amennyiben magyar adóügyi illetőségű tagja van az amerikai vállalatcsoportnak.

Figyelemmel az OECD által 2015-ben kezdeményezett BEPS akciótervre és Figyelemmel az OECD által 2015-ben kezdeményezett BEPS akciótervre és annak 13. pontjában szereplő országonkénti jelentésre, (a transzferár nyilvántartások mellett) a magyar hatóságok előtt megnyílt egy olyan információs csatorna, amelyik igen értékes adatokat szolgáltat a Magyarország területén is működő amerikai multinacionális vállalatok egymás közötti működéséről, gazdasági kapcsolataikról. Habár maga a Megállapodás rögzíti, hogy az adatcserében foglalt adatok nem helyettesítik a transzferár elemzéseket és önmagukban nem bizonyítják a kapcsolt felek közötti árak megfelelősségét vagy nem megfelelősségét a szokásos piaci ár elvének, mégis igen jelentős információkhoz tud hozzáférni a magyar fél a Megállapodás révén, ráadásul automatikusan, minden erőfeszítés nélkül.
Az egyelőre kérdéses, hogy mit kezd a Pénzügyminisztérium és rajta keresztül a NAV az így megkapott adatokkal, de sok kétségünk ne legyen afelől, hogy használni fogják őket.