Amerikai-magyar megállapodás az országonkénti jelentések cseréjéről
2019-07-04
Amerikai-magyar megállapodás az országonkénti jelentések cseréjéről
Sok - amerikai anyavállalattal rendelkező - magyarországi
leányvállalat pénzügyi vezetője aggódhatott tavaly év végén az ún. országonkénti
jelentéssel (angolul country-by-country report vagy CbCr)
kapcsolatban, mert december 21-éig nem volt érvényes együttműködés a kölcsönös
adatcseréről az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország
között. Ez a hiányosság a magyar felet rendkívül kellemetlen
helyzetbe kormányozhatta volna, hiszen, ha az amerikai anyavállalat nem
jelöl ki önmaga helyett más európai szervezetet a csoporton belül az
adatszolgáltatásra, úgy a magyar fél lett volna CbCr
adatszolgáltatására kötelezett. Szerencsére a megállapodás
megszületett, ráadásul visszamenőleges hatállyal, így az
amerikai anyacégek leányvállalatai fellélegezhettek.
A tavaly decemberi szűkszavú bejelentést egészítette ki a NAV múlt pénteki
közleménye, amelyben
közzéteszi az amerikai – magyar adatcsere megállapodás
[továbbiakban: Megállapodás] magyar nyelvű fordítását.
Mit is jelent immáron a Megállapodás a magyar leányvállalatok számára?
Egyfelől azt, hogy nem a magyar leányvállalat készíti a vállalatcsoport
országonkénti jelentését, másfelől pedig azt, hogy ha a Megállapodás
megszületése előtt a magyar adóhatóság ellenőrzést folytatott egy amerikai
anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalatnál, az amerikai anyával
folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatosan [pl.: transzferár kérdések]
csak egy nehéz és körülményes nemzetközi jogsegély keretében kaphatott adatokat
az amerikai adóhatóságtól [IRS]. Ezek a próbálkozások rendszerint
adminisztratív és eltérő jogértelmezési okok (pl.: adótitok) miatt rendkívül
időigényesek voltak, egyszóval az információ megszerzése Amerikából nem volt
egyszerű. A most megkötött Megállapodásnak a 2. §-a automatikus
(évenkénti) adatcserét tesz lehetővé a multinacionális
vállalatcsoportok esetében az USA és Magyarország között, amennyiben magyar
adóügyi illetőségű tagja van az amerikai vállalatcsoportnak.
Figyelemmel az OECD által 2015-ben kezdeményezett BEPS akciótervre és Figyelemmel az OECD által 2015-ben kezdeményezett BEPS akciótervre és annak 13. pontjában szereplő országonkénti
jelentésre, (a transzferár nyilvántartások mellett) a magyar hatóságok
előtt megnyílt egy olyan információs csatorna, amelyik
igen értékes adatokat szolgáltat a Magyarország területén is működő amerikai
multinacionális vállalatok egymás közötti működéséről, gazdasági
kapcsolataikról. Habár maga a Megállapodás rögzíti, hogy az adatcserében
foglalt adatok nem helyettesítik a transzferár elemzéseket és
önmagukban nem bizonyítják a kapcsolt felek közötti árak megfelelősségét vagy
nem megfelelősségét a szokásos piaci ár elvének, mégis igen jelentős
információkhoz tud hozzáférni a magyar fél a Megállapodás
révén, ráadásul automatikusan, minden erőfeszítés nélkül.
Az egyelőre kérdéses, hogy mit kezd a Pénzügyminisztérium és rajta keresztül a
NAV az így megkapott adatokkal, de sok kétségünk ne legyen afelől, hogy
használni fogják őket.