A VTSZ és SZJ számok változása július elsejétől Felgyorsult és kibővült világunkban az egyes termékek és szolgáltatások
köre olyan nagyságrendet jelent, hogy azokat szabad szavas leírással
azonosítani lehetetlen. Ezt ismerték fel 50 éve az olyan nagy szervezetek,
mint az OECD, a Kereskedelmi Világszervezet, az EU, stb., és így jöttek
létre olyan adatbázisok, mint a vámtarifaszám
(vtsz. magyarul és TARIC angolul), illetve a TESZOR
számok. Ezeknek a számoknak az adózásban is komoly
szerepük van, mégpedig pontosítani és így kijelölni az
adott terméket, szolgáltatást.
2019. július 1-jétől – átmeneti szabály nélkül – megváltozik
az a besorolási rend, amely alapján mindeddig az Áfa
törvényben foglalt szolgáltatásokat, termékeket
beazonosítottuk és így jelöltük ki a a forgalmi adózáshelyes kezelését. A
Nemzeti Adó- és Vámhatóság honlapján tájékoztatót adott ki erről
2019.05.16-án.
A jelenleg érvényes szabályozás szerint az Áfa törvény
vonatkozásában a termékeket a 2002. július 31-én hatályos
vámtarifaszámok, a szolgáltatásokat a 2002. szeptember 30-án érvényes
szolgáltatások jegyzéke alapján azonosítottuk, így jelöltük ki például,
hogy a búza és kétszeres az 1001 vtsz-t viseli a fordított adózás alá
eső mezőgazdasági termékek közül, illetve így határoztuk meg, hogy melyik
tejre lehet az 5%-os adómértéket alkalmazni és melyikre nem, vagy hogy –
többek közt - milyen SZJ szám alatti szolgáltatás minősül a kedvezményes
adókulcsot viselő un. étkeztetési szolgáltatásnak.
A most júliustól életbe lépő változás lényege,
hogy a szolgáltatás vagy adott termék pontos besorolásához a fenti
adatbázisok egy későbbi hatályú állapotát kell vizsgálni.
Így a vámtarifaszámok [termékek] esetében a
- Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi
rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU)
2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet
2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot,
szolgáltatások
esetében pedig a
- TESZOR’15 2018. év január 1. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.
Mivel az Áfa
törvény és szabályozása szinte minden gazdálkodó szervezetet érint, így a
nagy mennyiségű termékkészlettel rendelkező szervezeteknek érdemes
felülvizsgálniuk, hogy az új besorolási rend ugyanazt az
eredményt adja-e, mint a régi, vagy van olyan termék (szolgáltatás), ahol
korrigálni kell a kialakított folyamatokat.
Bár a feladat látszólag adminisztratív és rutinszerű, mégis hatással van az
Áfa törvényben rögzített
- belföldi fordított adózási ügyletek meghatározására
(fémhulladék, mezőgazdasági termékek),
- a tételes adólevonási jog korlátozásának
meghatározására (üzemanyag, szolgáltatások, szgk.),
- illetve, kedvezményes adómértékek alkalmazásának
(étkeztetési, tej, disznóhús, stb.) meghatározására.
|
