Külföldi munkáltató, de magyarországi állandó lakhely és home office? Hogyan adózzunk?

Ebben a cikkben azoknak szeretnénk adózási, társadalombiztosítási kérdésben információt nyújtani, akik eddig magyarországi állandó lakhelyük mellett külföldön – jellemzően szomszédos országokban –, külföldi munkáltatónak dolgoztak, de a járványügyi helyzet miatt bevezetett szigorítások következtében most tartósan itthonról, home office-ban látják el feladataikat.

Hol adózik a munkabérem?

Az általunk ismertetett szabályok tipikusan arra az esetre vonatkoznak, amikor a dolgozó megőrizte magyar adóügyi illetőségét, mert itthon van az állandó lakóhelye, családja, és csak dolgozni jár rendszeresen külföldre, esetleg a munkanapokat eddig ott is töltötte, de magyarországi életét nem számolta fel. Ezért is fordulhat elő az a helyzet, hogy most bizonytalan ideig tartósan itthon, home office-ból végzi munkáját külföldi munkáltatója számára.

A szomszédos országokkal (valamint Németországgal és az Egyesült Királysággal) kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények vizsgálatából az derül ki, hogy főszabály szerint a magyar adóilletőségű, de külföldön, külföldi munkáltatónak dolgozó munkavállalók jövedelmét a munkavégzés helyére tekintettel a külföldi állam (is) megadóztathatja. 

Az egyezményekben előírt mentesítés és a magyar Szja törvény bevételnek nem minősülő tételekre vonatkozó szabályai ezen külföldön is adóztatható jövedelmek esetében azt eredményezték, hogy ezek után nem keletkezett ténylegesen adófizetési kötelezettség Magyarországon.

Viszont most, hogy a munkavégzés helye visszakerült a home office miatt Magyarországra, a külföldi állam elveszíti adóztatási jogát a magyar munkanapok vonatkozásában, s csak Magyarországon kell a 15%-os személyi jövedelemadót megfizetni. 

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy itthon a NAV felé személyi jövedelemadó előleget kell fizetni (1. negyedévre április 12., 2. negyedévre július 12. a határidő), és természetesen ezeket a jövedelmeket szerepeltetni kell majd a 2020. évről szóló adóbevallásban is (2021-ben).

Ha a külföldi munkáltató továbbra is automatikusan vonja a magyarországi munkavégzéssel szerzett jövedelemből is a külföldi személyi jövedelemadót, akkor ezt a többletadót vissza lehet kérni a külföldi adóhatóságtól. 

Hol és milyen társadalombiztosítási ellátásra vagyok jogosult?

Az adózás melletti másik nagyon lényeges kérdés, hogy itthon milyen társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásokra lesznek jogosultak ezen munkavállalók.

Uniós (EGT) államok: Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. A lakóhely, vagyis Magyarország jogszabályai akkor alkalmazandók, ha a munkavállaló a tevékenységének jelentő részét itthon végzi.

A jelentős tevékenységet pedig akkor lehet megállapítani, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25%-át.

Ehhez kapcsolódóan a megyei/fővárosi kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállambeli tevékenységét vizsgálja, méri össze.

Olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy egy Uniós állampolgár vagy a munkavégzés helyén, vagy a lakóhelyén ne legyen biztosított. A fentiek alapján a biztosítás eddig a munkavégzés helyén is létre jöhetett, de előfordulhat, hogy a magyarországi home office-ban eltöltött huzamosabb munkavégzés eléri majd a jelentős tevékenységet, és emiatt a biztosítási kötelezettség átkerül Magyarországra.

Ha ez bekövetkezik, akkor a külföldi munkáltatónak Magyarországon kell majd teljesítenie a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a magyar dolgozó után. Amennyiben ezt nem teszi meg, a járulékok és a szocho megfizetéséért a munkavállaló a felelős.

Ha a biztosítás marad a külföldi államban, akkor a munkavállaló TAJ-száma átmenetileg Magyarországon érvénytelen. Ebben az esetben a külföldi társadalombiztosítási szervtől igényelt Európai Egészségbiztosítási kártyával – magyarországi lakóhely hiányában is – igénybe vehetők lesznek orvosilag szükséges mértékig az egészségbiztosítási ellátások. 

Magyarországi lakóhellyel és itt lakással viszont kérni lehet a külföldi biztosítótól az S1 igazolást, amelyet meg kell küldeni a lakóhely szerint illetékes szervnek. Ők érvényesítik a TAJ-számot, és így a munkavállaló teljes körű természetbeni egészségügyi szolgáltatásra lesz jogosult Magyarországon.

Nem Uniós országok esetén vizsgálni kell a konkrét szociális biztonsági egyezmény előírásait, amennyiben van ilyen az adott állammal. Általánosságban elmondható, hogy külföldi biztosítás esetén egészségügyi szolgáltatási járulék (7 710 Ft/hó, napi 257 Ft) fizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.