KAMATLEVONÁSI KORLÁT - Szabályok az alultőkésítettségi előírások helyett / mellett
2021-08-11
AZ OECD BEPS projekt keretében felülvizsgálatra kerültek a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályok, és ezekre is tekintettel az Európai Unió a különböző adókikerülési gyakorlatok megakadályozása érdekében 2016. júliusában elfogadta a 2016/1164 Tanácsi Irányelvet (ATAD Irányelv). Az Irányelv újraszabályozta a kamat társasági adóban történő elszámolhatóságának a szabályait is.
A kamatlevonhatóságra vonatkozó rendelkezéseket a magyar társasági adójog 2019.01.01-jével léptette hatályba azzal, hogy azóta többször is sor került pontosításokra, módosításokra.
Az új szabályozás lényege, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nem a saját tőkéhez viszonyítva határozza meg az elszámolható kamat összegét, hanem a meghatározott módon számított kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményhez viszonyítva.
Mivel a hazai szabályozás élt szinte az összes Irányelv által felkínált opcióval, lehetőséggel és mivel azok a jogviszonyok, amelyekhez a szabályozás kapcsolódik (hitel és ehhez hasonló jogviszonyok) sok esetben több gazdasági éven átívelnek, s mivel – mint említettük – többször is módosult a szabályozás, így számos ún. átmeneti rendelkezés is beépítésre került, és az adózó választhat ezek alkalmazása között.
A fentiek miatt egy igen bonyolult, összetett rendszer jött létre, amely
- akár ugyanazon esetben többféle különböző számítás elvégzését igényli az adózótól annak érdekében, hogy adókötelezettségét optimalizálni tudja,
- a korábbi alultőkésítettségi és az új EBITDA alapú szabályok még több évig egymás mellett „élnek”,
- amely esetében számos értelmezési kérdés, nehézség merül fel.
PmXpert kiadványunkban ezért részletesen összefoglaltuk az ezen rendszerrel kapcsolatos szabályokat, felhívtuk a figyelmet a lehetőségekre és az értelmezési bizonytalanságokra, illetve ahol van, ezek feloldási lehetőségeire.