Új, áfa analitikára vonatkozó adózói kötelezettség - az online értékesítők és egyéb, az OSS rendszert használók részére

Új adminisztrációs kötelezettség az online értékesítések terén

Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt időszak áfával kapcsolatos híreit a távértékesítéssel, az online vásárlásokkal kapcsolatos új EU-s, 2021. július elsejétől alkalmazandó szabályok uralták. A gazdasági szakportálok, a NAV, a tanácsadó cégek egymással versengve adták ki újabb és újabb összefoglalóikat, magyarázataikat, kommentjeiket ezen új egyablakos, avagy ahogy az eredeti neve alapján hívjuk, az OSS rendszer vonatkozásában.

Mégis úgy tűnik, hogy a sok bába között valahogy elsikkadt egy fontos adózói kötelezettség és nem kapott kellő visszhangot az a tény, hogy az ezen rendszerben érintett adóalanyoknak (így például más tagállamokba terméket értékesítő webshopoknak) egy újfajta áfa analitika vezetési és erre alapozódó, meghatározott XML formátumú adatszolgáltatási kötelezettségük is keletkezik.

A nyilvántartási kötelezettség alapját a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelv [HÉA Irányelv] 369. 369k és 369x cikkei alapozzák meg. Ezeket az Áfa törvény azonban úgy „implementálta”, hogy pusztán előírta a nyilvántartási kötelezettséget alapelvként, azonban részletszabályokat nem rendelt hozzá.

Ezen nyilvántartások részletes adattartalmát, formátumát, az ellenőrzéskor átadandó adatokat stb. ugyanis EU Rendeletek határozzák meg és mivel ezek közvetlenül hatályosak az egyes tagállamokban, így nem kell ezeket minden egyes tagállami jogrendszerbe implementálni. Ezért Magyarországon nem az Art., az Air. vagy éppen az Áfa törvény szabályozza részleteiben ezt az új adminisztrációs feladatot, hanem közevetlenül a vonatkozó EU Rendeletek.

Az érintett adózói kör

Mivel – mint írtuk – számtalan tájékoztatás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen tevékenységet végző adózók teljesíthetik adóbevallási és adófizetési kötelezettségüket az új OSS rendszeren keresztül, így ennek részletszabályaira most nem térünk ki. Erről például a NAV alábbi oldalán lehet részletes információkat találni: LINK.

A lényeg az, hogy a Közösség valamely államában letelepedett, illetve le nem telepedett távolsági értékesítést (online termékértékesítés a termék feladási helyétől eltérő tagállami nem adóalany személy részére) végző, továbbá nem adóalanyok (pl. magánszemélyek) részére szolgáltatásokat nyújtó adóalanyok, valamint az online platform üzemeltetők (pl.: Alibaba, Amazon stb.) tartoznak jellemzően ebbe a körbe.

EU-s jogi szabályozási háttér

A HÉA Irányelv – fent már említett – nyilvántartási kötelezettségei vonatkozásában a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU Rendelet (HÉA Közig. Rendelet) írja azt elő, hogy a HÉA Irányelv szerinti nyilvántartásokat az adózók adóhatósági megkeresés esetén meghatározott formátumban és adattartalommal kötelesek átadni. 

A rendszer úgy működik, hogy a fogyasztás helye szerinti tagállam (ahol a vevő, nem adóalany lakik) adóhatósága azt az adóhatóságot keresi meg információs igényével, ahol az eladó adóalany az OSS kötelezettségét teljesíti (ezt hívja egyébként a szabályozás ’azonosítót kiadó tagállamnak’). Ezen megkeresés alapján az azonosítót kiadó tagállam kéri be a nyilvántartásokat az adóalanytól.

Ha tehát egy, a magyar OSS rendszert használó magyar társaság Belgiumba, ottani magánszemélyeknek értékesít a webshopján keresztül terméket, akkor a belga adóhatóság a NAV-on keresztül kérheti be a vezetendő nyilvántartásokat. Ezt az adózó elektronikusan átadja a NAV-nak, aki pedig elektronikusan továbbítja a belga adóhatóságnak.

A vezetendő nyilvántartások pontos adattartalmát, adatformátumait és egyéb részleteit a HÉA Közig. Rendelet 2020/194 Bizottsági végrehajtási rendelete (VHR) szabályozza. A VHR IV. melléklete írja elő az XML formátumú elektronikus adatszolgáltatást, ez tartalmazza az XML sémadefiníciós (XSD) file-t is.

Új OSS áfanyilvántartás

Az adattartalom részletes ismertetésétől – figyelemmel jelen hírlevél formai kereteire – eltekintünk, mivel ez egy többoldalas, több száz mezőt tartalmazó leírás, azaz egy rendkívül részletes, a vevő adataitól a tranzakció minden részletadatáig kiterjedő nyilvántartásról van itt szó.

Fontos megjegyezni, hogy az adatok között rengetek olyan van, amelyet vagy egyáltalán nem, vagy nem feltétlenül egy rendszerben tart nyilván az eladó adóalany. Például a 3.1.4.10.2. CustomerLocation leírása szerint ez a mező „a döntéshozatali folyamat során felhasznált összes bizonyítékkal töltendő ki, még akkor is, ha végül csak egy bizonyítékot használtak fel a fogyasztás szerinti ország meghatározásához. Amennyiben egynél több hivatkozást szükséges jelölni, ez az elem annyiszor generálható, ahányszor szükséges.”

Vagy említhetjük a 3.1.4.10.6. MovementStartTime és 3.1.4.10.5. MovementEndTime mezőt: „Az áruk szállítása kezdetének és végének dátuma és időpontja, óra, perc és másodperc pontossággal: Dátum és idő ÉÉÉÉ-HH-NN óó:pp:mpmp ± óó:pp”.

A fenti példákon kívül még számos egyéb olyan adatszolgáltatási igény is megjelenik, amelynek teljesítése nem lesz triviális, nem lesz könnyen lehívható a számlázási rendszerből például.

A részletes adattartalmat és az XSD sémát a VHR 4. mellékletében lehet tanulmányozni.

Az eddigiek alapján elmondható tehát, hogy egy olyan rendszer fejlesztésre kell felkészülni, amely során akár plusz adatokat is be kell kérni a vevőktől, amelyeket tárolni kell, hogy az előírások teljesíthetőek legyenek.