A határon átnyúló átalakulások/beolvadások/kiválások adózási kérdései
2022-12-02
CÉG KÜLFÖLDRE „KÖLTÖZÉSE”
- avagy a határon átnyúló átalakulások/beolvadások/kiválások adózási kérdései -
Számtalan olyan helyzet lehetséges egy cég életében, amikor felmerül, hogy működését másik helyre, másik városba, másik országba vagy akár másik kontinensre helyezze át.
Ilyen okok lehetnek például a cég további növekedésének elősegítése, a tőkepiacokhoz való jobb hozzáférés, a tevékenységet jobban támogató jogrendszer, a befektetői szempontból preferált helyszín, de akár az aktuális működésnek helyt adó ország jogrendszerének bizonytalanságai is.
Az egy országon, egy joghatóságon belüli költözés jellemzően nem, vagy csak minimális mértékben vett fel adókérdéseket.
Ha azonban egy cég véglegesen elhagyja egy adott joghatóság (ország, állam) területét, ott már sokkal komolyabb adókérdések merülnek fel és a felmerülő adókötelezettségek is nagy mértékben függenek attól, hogy ez a „költözés” hogyan megy végbe.
Példaként hozhatjuk, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik és a tevékenységet a tulajdonos egy külföldi cégben folytatja tovább, áttéve ide a vevő és szállítói szerződéseket, eszközöket, munkavállalókat stb., vagy ha egy külföldi telephelyet hoz létre a cég és ide csoportosítja át a tevékenységet.
Vagy – és ez ennek az anyagnak a központi témája – valamilyen jogutódlással történik az átköltözés. Az EU-n belül erre ad lehetőséget a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulását, egyesülését, kiválását szabályozó irányelv.
Ebben a pmXpert összefoglaló kiadványunkban röviden azt tekintjük át, hogy milyen lehetőségek is állnak rendelkezésre magyarországi gazdasági társaságok más EU-s tagállamba történő „mozgatása” során és milyen adózási aspektusokra kell figyelemmel lenni.