Bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyon beszámolójának "közzététele"

Az adóhatóság adóalany-nyilvántartása szerint az adószámmal rendelkező bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonok száma meghaladja a másfélezret. És bár erre nincs könnyen és nyilvánosan elérhető elkülönített nyilvántartás, azt gondoljuk, hogy nem lehetünk messze a valóságtól, ha ezek 99 %-át nem üzleti bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonnak becsüljük.

Tapasztalataink szerint az a tény teljes egészében ismert a kezelt vagyon könyveléséért felelős szakemberek körében, hogy a kezelt vagyon a számviteli szabályok szerint ún. vállalkozónak minősül, s mint ilyennek, a számviteli törvény szabályai szerint könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettsége van. Valamint, a számviteli törvény azt is pontosan rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelő mentesül a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele alól.

A beszámoló azonban mégsem csak az „asztalfióknak” készül. Egyrészről kiemelt szerepe van a kedvezményezettek (ideértve a vagyonrendelő kedvezményezetti minőségében történő szerzését is) részére történő kifizetések, juttatások adókötelezettségének megállapítása során, hiszen a beszámoló alapján lehet majd pontosan meghatározni, hogy a juttatás forrása a kezelt vagyon tartaléka vagy az induló tőkéje volt, s ezen belül is a tartalék esetleg adómentes forrásból (például tartós befektetési számláról) származott-e. S ennek alapján lehet meghatározni, hogy a kifizetés, juttatás osztaléknak minősülő adóköteles vagy pedig adómentes jövedelem lesz-e. 

Van azonban egy másik, a beszámoló „közzétételével”, egészen pontosan bizonyos, a beszámolóban szereplő adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség is, amit pedig az MNB felé kell teljesíteni. Mivel az elmúlt évek során ez a szabályozás hektikusan változott, ezért ebben a hírlevelünkben nemcsak a jelenleg hatályos, hanem a korábbi szabályokat is összefoglaljuk röviden.

Kezdjük az aktuális szabályokkal. Az 54/2024. (XII. 3.) MNB rendelet a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról 2025. január 1-jével lépett hatályba és írta elő az üzleti bizalmi vagyonkezelő vállalkozások, valamint a legalább 20 milliárd forint összesített eszközállományt kezelő, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők számára a kezelt vagyon mérlegének vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezen Rendelet 3. §. (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezett, hogy ez az adatszolgáltatási kötelezettség a 2024-es évre is fennáll a fenti személyeknek.

Mivel az adatszolgáltatást a tárgyidőszakot követő év február 28. napjáig kell teljesíteni, ezért a 2024-es év vonatkozásában 2025.02.28-ig, a 2025-ös év vonatkozásában pedig 2026.02.28-ig kellett az adatszolgáltatást benyújtani az MNB-nek.

Mivel ez a kötelezettség csak az üzleti bizalmi vagyonkezelésekre és a 20 milliárd forint összesített eszközállományt meghaladó kezelt vagyonokra vonatkozik, a fenti becslésünket alapul véve, ez a kötelezettség a kezelt vagyonok túlnyomó részét már nem érinti.

Ezt megelőzően azonban az 56/2023. (XI. 24.) MNB rendelet, 2024.01.01-jével történő hatályba lépésével, a 2023. évre, mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2024.02.28-as határidővel adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő minden bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet számára az általuk kezelt vagyon mérlegének egyes adatai vonatkozásában.

A 2023-as év vonatkozásában tehát a kezelt vagyon eszközértékétől függetlenül fennállt az adatszolgáltatási kötelezettség.

Röviden összefoglalva a fentieket, volt tehát egyetlen egy év, a 2023-as, amikor minden nem üzleti bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon mérlege vonatkozásában fennállt az MNB adatszolgáltatási kötelezettség, de ezt a később hatályba lépő és jelenleg is hatályos módosítás immár jelentősen leszűkítette a jelentős, 20 milliárd forint feletti kezelt vagyonokra.