Az EU adókikerülés elleni irányelv-tervezete
2016-03-04

 

Megismerhetővé vált az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelv-tervezete. A jogszabály-tervezet „a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról” címet viseli, és amennyiben a Tanács jóváhagyja, úgy az uniós tagállamokban jelentős változások várhatóak a társasági adózás területén.

A javaslat előzményének a nemzetközi szervezetek által kidolgozott javaslat-csomagok tekinthetők, elsősorban az OECD „BEPS” (Base Erosion and Profit Shifting) elleni javaslatai, így a tervezet az indokolásában is rögzíti, hogy igyekszik az OECD „BEPS” akciótervében foglaltaknak való megfelelésre, és nagyban épít az általuk lefektetett szabályokra.

Az irányelv-tervezet rögzített célja egy „méltányos és hatékony társasági adózás” kialakítása, illetve a társasági adókikerülés elleni küzdelem fokozása, és ennek jegyében a következő hat konkrét területen határoz meg adókikerülés elleni szabályokat:

1. a kamatok levonhatósága
az irányelv maximalizálná azon levonható kamat-költségek mértékét, melyek a vállalatcsoport tagjainak lettek kifizetve. (A tervek szerint ez az arány a bruttó működési nyereség legfeljebb 30 %-a lenne)

2. a tőkekivonás megadóztatása
megadóztatásra kerülnének a tagállamból kivont, és alacsonyabb adókulcsú államba áthelyezett (de még el nem idegenített) olyan tőkeeszközök, melyek nem realizált nyereséget is képviselnek. Ezzel párhuzamosan a nem realizált nyereséggel rendelkező, adóügyi illetőségüket áthelyező társaságok nem realizált nyereségét is adófizetési kötelezettség alá vonnák az eredeti illetőség szerinti államban.

3. átállási záradék
a külföldi jövedelem esetében annak mentesítése helyett az adót minden esetben meg kellene fizetni, és a megfizetett adó beszámítása lenne alkalmazható

4. visszaélés elleni általános szabály (GAAR - general anti-abuse rule)
Az általános szabály szerint azokat a nem valódi jogügyleteket, amelyek elsődleges célja adóelőny megszerzése, figyelmen kívül kell hagyni a társasági adó alapjának meghatározásakor. A GAAR célja egy olyan általános keretszabály rendelkezésre bocsátása, amely akkor is lehetővé teszi a visszaélésszerű adózási gyakorlatok elleni fellépést, ha egyébként nincs az adott esetre alkalmazható speciális szabály az adókikerülés ellen.

5. az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok
Az alacsony adókulcsú államban lévő, ellenőrzött külföldi (rendszerint harmadik, nem EU-s tagállamban lévő) társaságba átcsoportosított jövedelmeket az az anyavállalatnak tudnák be, és az anyavállalatnál számolnák el, így az adóteher is az anyavállalat országában lenne megfizetendő.

6. a hibrid struktúrák kezelésére vonatkozó keretAz adózók gyakran használják ki az egyes vagyonelemek országonként eltérő jogi minősítéséből adódó lehetőségeket (és ennek eredményeként például mindkét érintett államban levonást eszközölnek). A tervezet ennek kíván gátat szabni oly módon, hogy kimondja, hogy az érintett tagállam elfogadja annak a tagállamnak a jogi minősítését, amelyből a kifizetés, költség vagy veszteség származik.Láthatólag az irányelv – elfogadása esetén – önmagában is rendkívül jelentős változásokat hozhat a multinacionális társaságok adózását illetően, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az irányelv minimum-követelményeket támaszt, azaz a tagállamok az irányelvben foglaltaktól akár szigorúbb feltételeket is alkalmazhatnak. Így elképzelhető, hogy több tagállamban még az irányelvben foglaltaknál is jelentősebb szigorításra kell felkészülni a társasági adózásban.

Ezekre tekintettel nem meglepő, hogy az elsősorban érintett multinacionális társaságok még az irányelv hatályba lépése előtt igyekeznek átszervezni struktúrájukat, mivel - ha az irányelv valóban hatályba lép -, több eddig alkalmazott gyakorlat már nem fog adóelőnyt jelenteni számukra.

A teljes jogszabálytervezet magyar nyelvű szövege elérhető az alábbi linken:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52016PC0026