Június közepére halasztották az EU adóelkerülés elleni irányelvével (ATAD) kapcsolatos politikai megállapodást; elfogadták ugyanakkor az EU automatikus információcseréről szóló irányelvét (CbC); valamint közzétették az EU-n kívüli adóparadicsomok Uniós feketelistáját

2016. május 25-én annak érdekében került összehívásra az Európai Tanács, hogy a tervezett ATA Direktíváról valóban értékelhető politikai döntés szülessen. Emellett ugyanakkor két másik adózással kapcsolatos álláspont elfogadása is időszerűvé vált: az egyik a multinacionális vállalatok országonkénti jelentését szabályozó irányelvről való döntés, a másik pedig az EU adózási külstratégiájának és az adóegyezménnyel szembeni visszaélések elleni fellépéseknek a megvitatása.

A két utóbbival kapcsolatosan az Európai Tanácsnak sikerült megegyezésre jutnia, tehát ezek elfogadásra kerültek. Ugyanakkor az ATA Direktíva kapcsán a Tanácsnak egyelőre nem sikerült közös nevezőt találnia, mivel például néhány tagállam kétségét fejezte ki az ATA Direktíva tervezett szövegét illetően. Emiatt a kérdést az Európai Tanács következő találkozójára, 2016. Június 17-ére halasztották.

Az ATA Direktíva

Az Európai Tanács napirendjének minden bizonnyal legjobban várt témája a tervezett ATA Direktíva volt. A Direktíva célja az, hogy az OECD "BEPS” elleni projektjének bizonyos javaslatai az Uniós tagállamok nemzeti jogalkotási szintjén is megvalósításra kerüljenek. Az ATA Direktíva első tervezete 2016. január 28-án került publikálásra.

Sajnos azonban a Tanács a május 25-ei találkozón nem jutott politikai konszenzusra, mivel néhány tagország kétségét fejezte ki az ATAD tervezett szövegét illetően. Éppen ezért a kérdés megvitatását a következő, június 17-ei találkozóra halasztották. A következő alkalommal ezekre a változtatásokra lehet számítani:

• A „switch-over” klauzula (mentesítési módszer felváltása beszámításra) esetleges kizárása;
• Annak tisztázása (lehetőség szerint az ATAD előszavában), hogy a CFC szabály által meghatározott effektív adókulcs küszöb mértékére vonatkozó ajánlás nem jelenti azt, hogy az EU szintjén történő minimum adókulcs felállítása megsérti a tagállamok szuverenitását;
• Általános érvényű definíció biztosítása arról, hogy mi a CFC szabály alkalmazásának lényege;
• Annak a kötelezettségnek a visszavonása, miszerint az adózó köteles az adóhatóság felé bizonyítani a CFC szabály alkalmazását (a bizonyítási teher áttelepítése az adózóról a hatóság felé).

 

Sőt, számos tagállam szükségét érzi annak, hogy a hibrid struktúrákat érintő tervezetet a harmadik, nem EU-s országot bevonó esetekre is kiterjesszék. Ez a kérdés ugyanakkor csak az év későbbi részében kerül megvitatásra.

Amennyiben a fentieket illetően sikerül politikai megegyezésre jutni, úgy az ATA Direktíva rendelkezéseinek a tagállamok nemzeti jogrendszerébe történő átvételének határideje várhatóan legkésőbb 2019. január elseje lesz.

Elfogadásra került a multinacionális vállalatok országonkénti beszámolási kötelezettsége

Az Európai Tanács hivatalosan elfogadta azt az EU direktívát, amely az OECD "BEPS” elleni 13. akcióterv nevű projektjét, a multinacionális vállalatok által teljesítendő országonkénti jelentést és ezek kötelező információcseréjét (nem keverendő össze az Európai Bizottság 2016. április 12-án tett javaslatával a multinacionális vállalatok számára kötelező nyilvános országonkénti jelentést illetően, amely jelenleg is függőben van) hivatott végrehajtani. Jelen javaslat 2016 márciusában került elfogadásra, így az irányelv előírásait 2016. december 31-ig kell a tagállamok nemzeti jogrendszereibe beépíteni. Hollandia már 2016. január 1. óta alkalmazza a multinacionális vállalatok számára kötelező országonkénti jelentés gyakorlatát.

Döntések az adózási külstratégiáról (a nem együttműködő joghatóságok listája), valamint az adóegyezménnyel való visszaélések elleni intézkedésekről

Az Európai Tanács elfogadta az Európai Bizottság adóelkerülés elleni intézkedéseit harmadik országok (nem EU-tagállam) szempontjából érintő döntéseket. Eszerint hamarosan létrejön egy olyan EU-s lista, mely tartalmazza majd a harmadik országokat, illetve a nem együttműködő joghatóságokat, valamint az ezek ellen megvalósítandó védekező intézkedéseket, mind adózási, mind más területeket illetően. Ezen listán és védekező intézkedéseken az EU Magatartási Kódex Csoportja dolgozik majd 2016 szeptemberétől önállóan, 2017-ben pedig a Tanács beleegyezésével.

Sőt, a Tanács meghívta az Európai Biztosságot azon törvénykezdeményezések mérlegelésére, melyek az agresszív vagy visszaélésszerű ügyletekre (az OECD „BEPS” elleni projektjének 12. akciótervén alapulva) vonatkozó kötelező közzétételi szabályokat érintik, azzal a szándékkal, hogy hatékonyabb ellenállás kerüljön kialakításra azon közvetítőkkel szemben, akik adócsaláshoz vagy adóelkerüléshez nyújtanak segítséget.

Végül, a Tanács üdvözölte a Bizottság 6. (adóegyezménnyel való visszaélés) és 7. (állandó telephellyé minősítés mesterséges elkerülése) akcióterveit illető javaslatait azzal, hogy hogy magába foglalata az ún. "PPT-tesztet" (PPT - Principal Purposes Test), valamint az állandó telephelyet érintő intézkedéseket, az OECD adóegyezményekben tett javaslata szerint.

Forrás: LINK