Különösen a multinacionális cégek, de akár a kis- és középvállalatok is, számos alkalommal küldik munkavállalóikat – rövidebb-hosszabb időre – más országokba dolgozni. A magyarországi munkavégzés esetében rendszeresen felmerül a kérdés, hogy keletkezik-e magyar társadalombiztosítási kötelezettsége az ideérkező munkavállalónak, illetve szociális hozzájárulási adó kötelezettsége a küldő szervezetnek. A kérdés megválaszolásához számos jogszabály ismerete szükséges, hiszen ebben az esetben számít többek között az ideküldött munkavállaló állampolgársága, az, hogy harmadik országból érkezőnek minősül-e, egyébként melyik országban vagy országokban rendelkezik társadalombiztosítással, van-e Magyarországnak az állampolgárság szerinti országgal ún. szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye, stb. Különösen bonyolulttá válik a helyzet olyan harmadik ország állampolgára esetében, ahol a küldő ország nem feltétlenül esik egybe a kiküldött személy állampolgárságának megfelelő országgal (pl.: japán munkavállaló amerikai cég által foglalkoztatva kerül Magyarországra) és a küldő országban van társadalombiztosítása a kiküldöttnek. Ezekben az esetetekben nem volt alkalmazható az a létező, a biztosítási kötelezettség alól mentesítő szabály, amely a harmadik államból érkező, külföldinek minősülő munkavállalókra vonatkozott és így maradt a kiküldő országban is és Magyarországon is a kettős járulékfizetés.

A jogalkotó a kettős járulékfizetés elkerülése érdekében az ilyen jellegű, a harmadik országból¹ érkezők eseteit kívánta egyszerűsíteni, amikor egy nemrég elfogadott módosítás keretében lehetővé tette, hogy a harmadik ország állampolgára esetében a magyarországi társadalombiztosítási és SZOCHA² kötelezettség alóli mentesüléshez³ elég legyen igazolni a kiküldő országban fennálló biztosítást és ebben az esetben nem számít, hogy a kiküldött munkavállaló állampolgársága szerinti országgal van-e Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye vagy sem.***

Lássuk, milyen esetekben jön jól ez az új szabály.

 

	Van Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye a kiküldött munkavállaló állampolgársága szerinti országgal?	Van Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye a kiküldő cég országával?	Következmény
1	IGEN	NEM	2016. január 01-től megkezdett kiküldetések esetében alkalmazható az új szabály, mentesülhet a biztosítási kötelezettség és a SZOCHA alól
2	IGEN	IGEN (az állampolgárság államával azonos)	Az állampolgárság szerinti országgal megkötött egyezmény szövegében foglaltak alkalmazandók
3	IGEN	IGEN (az állampolgárság államától eltérő)	Vizsgálandó mindkét egyezmény és további egyeztetést igényel
4	NEM	IGEN	2015. december 31-ét megelőzően megkezdett kiküldetések esetében is és az azt követően megkezdettek esetében is mentesülhetett a biztosítási kötelezettség és SZOCHA alól
5	NEM	NEM	2015. december 31-ét megelőzően megkezdett kiküldetések esetében is és azt követően is mentesülhetett a biztosítási kötelezettség és SZOCHA alól

 

 

További változás 2017. január elsejétől, hogy a kiküldetés, kirendelés és munkaerőkölcsönzés keretében kiküldött harmadik országbeli munkavállalók, amennyiben előzetesen nem várható módon, két évet meghaladóan kell Magyarországon maradniuk, úgy a kötelező bejelentés mellett a biztosítási kötelezettség alóli mentességnek is keletkezik egy állam által felállított végső határideje. Ezt követően a kiküldött munkavállaló a magyar TB szerinti biztosított lesz.

 

A 2016. december 31-ig érvényben lévő szabályok szerint, amennyiben a két éves kirendelés nem elégséges a feladat elvégzéséhez és ez egyrészt egy előre nem látható ok miatt következett be, másrészt a kirendelés meghosszabbítását generáló ok a kirendelés kezdetét követő egy évet követően merült fel, úgy a felmerüléstől számított 8 napon belül be lehetett jelenteni a NAV felé, ami a biztosítási kötelezettség alóli mentesség – időbeli korlát nélküli – meghosszabbítását jelentette. Természetesen itt csak a kiküldött egyéni biztosítási kötelezettsége alóli mentesüléről beszélhettünk, hiszen a kiküldő SZOCHA kötelezettsége alól nem volt mentesülés, az ennek hiányában beállt. Ugyanakkor a SZOCHA esetében kedvezőtlen helyzetet teremtett, hogy a kiküldetés jogszerű meghosszabbítását követően a Társadalombiztosítási szervek a SZOCHA-t a kiküldetés megkezdésétől számítva, visszamenőlegesen felszámították a foglalkoztató felé, mivel a SZOCHA szabályozás - eddig - nem ismerte a kiküldetés meghosszabbításának törvényes lehetőségét.

 

Ugyanakkor a 2017-től érvényes szabályok szerint, a fenti feltételeknek (előre nem látható; egy évet követően felmerülő) megfelelő hosszabbítás bejelentése is mindössze a kiküldetés kezdetét (napját) követő második év végéig jelent mentességet, az ezt követő naptól a kiküldött munkavállaló biztosított lesz Magyarországon, így kötelezettségei is keletkeznek. Ezzel párhuzamosan szabályozásra került a SZOCHA kötelem időbelisége és itt is a kiküldetés kezdetét jelentő naptól számított második év végétől nyílik meg a SZOCHA kötelezettség, ha hosszabbításra kerül sor.⁴

 

Példa: amerikai állampolgár érkezik két éves kiküldetés keretében Magyarországra 2017. február elsejével kezdődően. 2018 áprilisában tisztázódik, hogy 2019. február 1-jéig nem kerül befejezésre a feladat. A NAV felé a bejelentés időben megtörténik. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló magyar társadalombiztosítás alóli mentessége 2019. december 31-ig tarthat, 2020. január elsejétől a kiküldöttnek biztosítási kötelezettsége keletkezik.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a törvények átmeneti rendelkezéseiről és a hatályba léptető rendelkezésekről sem, mert jelen esetben ezeknek is szerepe lehet. Azonban ezeket a kérdéseket már érdemes személyesen megbeszélni, amennyiben a fenti változások érintik Önöket.

 

¹ A Tbj. törvény 4. §. z. pontja alapján csak azon országok minősülnek harmadik országnak, amelyek nem tagjai az EGT-nek, illetve amellyel nincs Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye.

² Szociális hozzájárulási adó, a 2011. évi CLVI. törvény 453. § meghatározott adónem

³ Két évet meg nem haladó, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés esetében

⁴ SZOCHA TV 464/E. § hivatkozott 454. § (4) d) hivatkozás bizonyosan 455. § (4) d) akart lenni.

*** (A fenti jogalkotói szándék egyértelműen pozitív, ugyanakkor a kivitelezésbe kisebb hiba csúszott, a 2017. évi módosítások során a fenti kedvező lehetőség - a társadalombiztosításra vonatkozó rész - elvész a szélesebb rétegek számára és lecsökken a nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, stb.) munkatársaira és hozzátartozóira. Remélhetően a jogalkotó felismeri a hibát és még időben orvosolja, pld az őszi „rendes” törvényhozási időszakban.)