Az Európai Bizottság ezen a héten bejelentette nagyszabású társasági adó reformjának tervezetét, amely egyes magyarországi adóalanyokra is hatással lesz. Jelen összefoglalónkban ezt a bejelentést járjuk körül és ismertetjük annak jelentéseit.

A most bejelentett ún. közös konszolidált társasági adó-alap [röviden: KKTA] kezdeményezés egy 2011-ben megkezdett folyamat ismételt felélesztése és továbbfejlesztése. A kialakítandó, tervezett szabályozás alapján a társasági jövedelemadóban az adóalap meghatározása, így az elismert költségek, a növelő és csökkentő tételek, egységesen lesznek kezelve Portugáliától Svédországig.

Miért is van szükség minderre, miről is van szó?

A társaságok által az egyes tagállamokban megállapított és - jobb esetben - megfizetett jövedelem (nyereség) adó mindezidáig önállóan, tagállami szinten került kezelésre. 28 tagállam 28 társasági adó rendszert alkalmazott, amelyek mind saját maguk próbáltak ösztönzőket és feltételeket kialakítani annak érdekében, hogy a működő tőkét az adott országba tudják vonzani, illetve, hogy saját gazdaságuk fejlődését gyorsítsák. Mindezen szabályok eltérő, speciális jellegét ugyanakkor több nagy, elsősorban multinacionális vállalat kihasználta és ezáltal, illetve más Uniós/OECD-s szabályozás révén elérték, hogy egyetlen tagállamban sem fizettek, vagy igen alacsony mértékben fizettek vállalati jövedelemadót.

Mindezek ellen – és az európai gazdaság versenyképességének fokozása végett - lépett fel az Európai Unió és kezdeményezte a társasági adó európai szintű egységesítését és közös alapra történő helyezését. A most megjelent sajtóhír szerint a KKTA olyan javaslatokat fogalmaz meg, amely alapján

• kötelezővé válik, hogy a globálisan évi 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;
•  bezárásra kerülnek azok a kiskapuk, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe;
• arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák;
• támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységre vonatkozó adóösztönzők révén.

A KKTA javaslat a társasági adó mértékének effektív meghatározását nem kívánja szabályozni, ez a döntés megmarad tagállami szinten.

A most bejelentett tervezet további pozitív javaslatokat is megfogalmaz, így javaslatot fogalmaz meg a

• a kettős adóztatás során felmerült viták hatékonyabb rendezésére;
  • A fennálló vitarendezési gyakorlat meglehetősen lassú és bürokratikus folyamat, ezt kívánja a Bizottság megváltoztatni. További információkat a kettős adóztatási viták tervezett rendezéséről ezen a linken olvashatnak.
• a harmadik országokkal kapcsolatos negatív adózási gyakorlat visszaszorítására;
  • A harmadik országokkal kapcsolatos szabályozás fő motorja az az adótervezési mód visszaszorítása volt, amelyet szakmai körökben csak hibrid struktúrának hívnak. Lényege az, hogy kihasználja a harmadik ország és a tagállam eltérő szabályozási jellegét bevételek és szervezetek tekintetében és olyan struktúrát alakít ki, amellyel egyetlen államban sem, vagy csak elenyésző mértékű adót kell fizetni.

A fenti javaslattal kapcsolatban a következő lépés, hogy konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik.

Jelen hírrel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium hírlevelünk megjelenéséig nem foglalt állást. Természetesen amint az NGM is hozzászól a kezdeményezéshez, hírlevelünket kiegészítjük és tájékoztatjuk Ügyfeleinket.