A magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat
2016-11-07

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én közzétett állásfoglalása szerint a Magyarországon 2014-ben bevezetett reklámadó szabályai sértik az uniós jogot.Indokolatlan megkülönböztetésben részesítenek egyes vállalatokat, nem biztosítják az egyenlő bánásmódot, ezért a Bizottság határozatában kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg ezeket a jogsértéseket. A brüsszeli testület alapvetően a progresszió nem megfelelőségét (a kisebb árbevétellel rendelkező társaságok nem veszik ki részüket az adóterhelésből), és az elhatárolt veszteségek levonásának indokolatlan korlátozását kifogásolták.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában kezdte vizsgálni a magyar reklámadó szabályait, melynek során kimutatta, hogy az alkalmazott progresszív adókulcsok révén az alacsony reklámbevételű cégek tisztességtelen gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben. További indokolatlan, tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítanak a 2014. évi törvényben az elhatárolt veszteségek levonását szabályozó rendelkezések (ezzel a lehetőséggel csak a 2013-ban veszteséges vállalatok élhettek). A Bizottság szerint a magyar reklámadóval megvalósítandó célkitűzés nem igazolja bizonyítottan a progresszív adókulcs alkalmazásának szükségességét, sem az elhatárolt veszteségek levonására vonatkozó sajátosan szűkítő szabályokat, illetve hogy egyáltalán miért kell függenie a reklámadó kötelezettségnek a vállalatok (2013. évi) nyereségességétől. Álláspontjuk szerint „Magyarország tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben”. 

Mindezek fényében a Bizottság megállapította, hogy a magyar reklámadó szabályai összeegyeztethetetlenek az uniós állami támogatási szabályokkal.

Jelen határozat a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére és az egyenlő bánásmód helyreállítására kötelezi Magyarországot. Ehhez a magyar hatóságoknak a Bizottság által meghatározott módszertan alapján kell megállapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét(ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak - írja a közlemény.

A Bizottság álláspontjára a Nemzetgazdasági Minisztérium rövid időn belül sajtóközleménnyel reagált, amiben a reklámadó teljes megfelelőségét hangsúlyozták ki, és a szabályozás változatlanságát prognosztizálták.

A reklámadó módosítására - a múlt pénteken bejelentet 2017-es változásokon kívül - egy ideig nem számíthatunk, ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján a Kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium most lépéskényszerben van, és hivatalosan is reagálnia kell a brüsszeli felvetésekre.

Amint ez publikus formában megtörténik, tájékoztatjuk Ügyfeleinket a fejleményekről.