A VAGYONADÓ 2. rész - Ki lesz az adó alanya?A vagyonadó bevezetésével kapcsolatban az első és talán legtermészetesebb kérdés az, hogy kit terhel majd az adófizetési kötelezettség. Első látásra a válasz egyszerűnek tűnik: azt, aki a vagyont birtokolja. A gyakorlatban azonban a kérdés ennél jóval összetettebb. A modern vagyonkezelési struktúrák és alapítványi konstrukciók világában sokszor éppen az okozza a legnagyobb kihívást, hogy a vagyonnak ki is a tényleges tulajdonosa, kihez kel..

A VAGYONADÓ 1. rész - Bevezető: az alapokA Kormány nyár elején ismertetett tervei alapján jelentős adózási változások várhatók a közeljövőben, melyek közül az egyik legnagyobb horderejű intézkedés a vagyonadó bevezetése lehet.A jelenlegi elképzelések szerint általános, nettó vagyonadó kerül bevezetésre. Ebből a fogalomból az „általános” jelző azt jelenti, hogy az adóztatás a vagyontárgyak széles körére terjedne ki, azok formájától függetlenül, s csak nagyon kevés kivétel (háztartási vagy..

Alapvető adóváltozások a bizalmi vagyonkezelések, a tartós vagyonkezelési jogviszonyok és a vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában2026. július 18-án a Kormány által begyújtott T/381 számú törvényjavaslat – számos más jogszabály módosítása mellett, a Tisza Kormány által a választások után már jelzett módon – alapvetően írta át a bizalmi vagyonkezelésekből, a tartós vagyonkezelési jogviszonyokból és a vagyonkezelő alapítványokból (a továbbiakban együttesen: vagyonkezelési megoldások) sz..

Menni vagy nem menni? - társaság "külföldre költözése" adóügyi szempontbólAmikor egy társaság adóügyi szempontból kíván – részben vagy egészben - külföldre költözni, az többféle formában is megvalósulhat. Történhet ez: határokon átnyúló átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással, az üzletvezetési hely áthelyezésével, vagy a vállalkozási tevékenység egy részének a külföldre helyezésével is.Bármelyikre is kerül sor, mindegyik lehetőség kapcsán számos adózási szempontot szükséges végigg..

Bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyon beszámolójának "közzététele"Az adóhatóság adóalany-nyilvántartása szerint az adószámmal rendelkező bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonok száma meghaladja a másfélezret. És bár erre nincs könnyen és nyilvánosan elérhető elkülönített nyilvántartás, azt gondoljuk, hogy nem lehetünk messze a valóságtól, ha ezek 99 %-át nem üzleti bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonnak becsüljük.Tapasztalataink szerint az a tény teljes egészében i..

A tartós vagyonkezelési jogviszony - a BVK és a VKA „házassága” vagy valami egészen más? -II. részA tavaly november elejei pmXpert kiadványunkban (2025.11.03.) a tartós vagyonkezelési jogviszony (TVK) alapvető szabályait tekintettük át, vizsgáltuk előnyeit és hátrányait, kapcsolatát a bizalmi vagyonkezeléssel és a vagyonkezelő alapítvánnyal, valamint foglalkoztunk a számviteli szabályokkal.Hírlevelünk II. részében a TVK legfontosabb adózási szabályait ismertetjük.Olva..

Elindult a 45. Magyar Filmszemle!2026. február 2–8. között a magyar filmé a főszerep a budapesti Corvin mozi hat termében. Idén 10 kategóriában, mintegy 150 alkotás mutatja meg a hazai filmes sokszínűséget a játékfilmtől a dokumentum- és animációs filmeken át egészen a televíziós sorozatokig és videoklipekig. A vetítéseket szakmai beszélgetések és közönségtalálkozók is kísérik. (Részletek: https://mfszemle.hu/ )Különösen büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évek során számos nemzetközi é..

A leválás, mint új átalakulási forma a magyar adórendszerbenIII. rész: adózási kérdések a leválás után2024-től új átalakulási forma jelent meg a magyar jogrendszerben: a leválás, amely a kiválás egyik aleseteként került be a Polgári Törvénykönyvbe. A leválás, mint új jogintézmény megjelenése kapcsán számos törvény fogalom- és szabályrendszerét kellett módosítania a jogalkotónak, nem csak a Ptk-t és az Átv-t, hanem a Számviteli törvényt és egyes adótörvényeket) is. Mivel a leválás gyako..

A leválás, mint új átalakulási forma a magyar adórendszerbenII. rész: közvetett adózás2024-től új átalakulási forma jelent meg a magyar jogrendszerben: a leválás, amely a kiválás egyik aleseteként került be a Polgári Törvénykönyvbe. A leválás, mint új jogintézmény megjelenése kapcsán számos törvény fogalom- és szabályrendszerét kellett módosítania a jogalkotónak, nem csak a Ptk-t és az Átv-t, hanem a Számviteli törvényt és egyes adótörvényeket) is. Mivel a leválás gyakorlata még igen k..

A tartós vagyonkezelési jogviszony - a BVK és a VKA „házassága” vagy valami egészen más? -I. részA vagyonkezelő alapítványokat létrehozó 2019. évi XIII. törvény [VKA törvény] a kezdetektől tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését is végezheti. Egyéb szabályok mellett azt is tartalmazta a VKA törvény, hogy ez a jogviszony nem tartozott a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységü..

A leválás, mint új átalakulási forma a magyar adórendszerbenI. rész: közvetlen adózás2024-től új átalakulási forma jelent meg a magyar jogrendszerben: a leválás, amely a kiválás egyik aleseteként került be a Polgári Törvénykönyvbe. A leválás, mint új jogintézmény megjelenése kapcsán számos törvény fogalom- és szabályrendszerét kellett módosítania a jogalkotónak, nem csak a Ptk-t és az Átv-t, hanem a Számviteli törvényt és egyes adótörvényeket) is. Mivel a leválás gyakorlata még igen ki..

Külföldi illetőségű örökhagyó, belföldi részesedés:- fennáll-e illetékkötelezettség? - Az öröklési illetékkötelezettség tekintetében alapvető és egyszerű szabálynak hangzik, hogy Magyarországon akkor esik egy ingó vagy ingatlan illetékkötelezettség alá, amennyiben az belföldi hagyatékként minősíthető. Ez a minősítés azonban nem mindig evidens: mi a helyzet az olyan esetekben, amikor egy külföldi illetőségű magánszemély örökhagyó tulajdonában álló belföldi társaság részesedés..

A NAV 2025-ben is kiemelt figyelmet fordít a transzferárak ellenőrzéséreAz adóhatóság a napokban tette közzé az idei évi ellenőrzési stratégiáját, amelyben a transzferárak ellenőrzését ismét kiemelt területként definiálták. Továbbá, mivel a 2024-es évben is duplájára nőtt a NAV által lefolytatott ellenőrzések száma, a transzferárazáshoz kapcsolódó adózói kötelezettségek kapcsán feltehetően 2025-ben is számos ellenőrzésre számíthatunk. Legújabb pmXpress hírlevelünkben éppen ezért az ad..

Elérhető támogatás a társasági adóalanyok számára: a fejlesztési adókedvezményA Tao törvény számos adóalap- és adókedvezményt biztosít a vállalkozások által végrehajtott egyes beruházásokra, ezek egyike az ún. fejlesztési adókedvezmény, amely a társasági adó alanyai számára teremt lehetőséget a fizetendő társasági adójuk csökkentésére, a meghatározott feltételek fennállása esetén. Legújabb pmXpress hírlevelünkben a fejlesztési adókedvezmény részletszabályait és feltételrendszerét mutatjuk b..

Új béren kívüli juttatás 2025. január 1-től: a lakhatási támogatásA 2025-ös év elejétől a munkáltatók béren kívüli juttatásként adhatnak a munkavállalóiknak albérleti díj vagy lakáshitel törlesztőrészlet-támogatást, az Szja törvény új, 71. § (1b) bekezdésének értelmében. A juttatás nem kötelező jelleggel, hanem opcionálisan adható a munkavállalók részére, amennyiben meghatározott feltételek fennállnak; ennek részleteit a 2024 decemberében megjelent 403/2024. (XII.18.) Korm. ren..