pmXpert 2022
2022.12.12.
Elektronikus számlák és számviteli bizonylatok kezelése, archiválása
Az Elektronikus számlák és számviteli bizonylatok kezelése, archiválása című korábban már megjelent és az azóta történt és jelenlegi jogszabályváltozásoknak megfelelően módosított, frissített pmXpert összefoglalónkkal célunk, hogy segítséget nyújtsunk az üzleti élet résztvevőinek dokumentumaik, okirataik elektronikus előállításával és archiválásával kapcsolatban.
Az említett témával összefüggésben szeretnénk bemutatni, hogy milyen számviteli – és adójogszabályokra szükséges különös tekintettel figyelni.
Tájékoztató anyagunkban kitérünk az elektronikus számlákra, számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályok bemutatására, valamint az online pénztárgéppel kapcsolatos témát érintő tudnivalók ismertetésére is.
A teljes kiadvány elérhető:
2022.12.01.
CÉG KÜLFÖLDRE „KÖLTÖZÉSE”
avagy a határon átnyúló átalakulások/beolvadások/kiválások adózási kérdései
Számtalan olyan helyzet lehetséges egy cég életében, amikor felmerül, hogy működését másik helyre, másik városba, másik országba vagy akár másik kontinensre helyezze át.
Ilyen okok lehetnek például a cég további növekedésének elősegítése, a tőkepiacokhoz való jobb hozzáférés, a tevékenységet jobban támogató jogrendszer, a befektetői szempontból preferált helyszín, de akár az aktuális működésnek helyt adó ország jogrendszerének bizonytalanságai is.
Az egy országon, egy joghatóságon belüli költözés jellemzően nem, vagy csak minimális mértékben vett fel adókérdéseket.
Ha azonban egy cég véglegesen elhagyja egy adott joghatóság (ország, állam) területét, ott már sokkal komolyabb adókérdések merülnek fel és a felmerülő adókötelezettségek is nagy mértékben függenek attól, hogy ez a „költözés” hogyan megy végbe.
Példaként hozhatjuk, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik és a tevékenységet a tulajdonos egy külföldi cégben folytatja tovább, áttéve ide a vevő és szállítói szerződéseket, eszközöket, munkavállalókat stb., vagy ha egy külföldi telephelyet hoz létre a cég és ide csoportosítja át a tevékenységet.
Vagy – és ez ennek az anyagnak a központi témája – valamilyen jogutódlással történik az átköltözés. Az EU-n belül erre ad lehetőséget a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulását, egyesülését, kiválását szabályozó irányelv.
Ebben a pmXpert összefoglaló kiadványunkban röviden azt tekintjük át, hogy milyen lehetőségek is állnak rendelkezésre magyarországi gazdasági társaságok más EU-s tagállamba történő „mozgatása” során és milyen adózási aspektusokra kell figyelemmel lenni.
A teljes kiadvány elérhető:
2022. 06. 30.
KAMATLEVONÁSI KORLÁT -
Szabályok az alultőkésítettségi előírások helyett / mellett
AZ OECD BEPS projekt keretében felülvizsgálatra kerültek a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályok, és ezekre is tekintettel az Európai Unió a különböző adókikerülési gyakorlatok megakadályozása érdekében 2016. júliusában elfogadta a 2016/1164 Tanácsi Irányelvet (ATAD Irányelv). Az Irányelv újraszabályozta a kamat társasági adóban történő elszámolhatóságának a szabályait is.
A kamatlevonhatóságra vonatkozó rendelkezéseket a magyar társasági adójog 2019.01.01-jével léptette hatályba azzal, hogy azóta többször is sor került pontosításokra, módosításokra.
Az új szabályozás lényege, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nem a saját tőkéhez viszonyítva határozza meg az elszámolható kamat összegét, hanem a meghatározott módon számított kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményhez viszonyítva.
Mivel a hazai szabályozás élt szinte az összes Irányelv által felkínált opcióval, lehetőséggel és mivel azok a jogviszonyok, amelyekhez a szabályozás kapcsolódik (hitel és ehhez hasonló jogviszonyok) sok esetben több gazdasági éven átívelnek, s mivel – mint említettük – többször is módosult a szabályozás, így számos ún. átmeneti rendelkezés is beépítésre került, és az adózó választhat ezek alkalmazása között.
A fentiek miatt egy igen bonyolult, összetett rendszer jött létre, amely
- akár ugyanazon esetben többféle különböző számítás elvégzését igényli az adózótól annak érdekében, hogy adókötelezettségét optimalizálni tudja,
- a korábbi alultőkésítettségi és az új EBITDA alapú szabályok még több évig egymás mellett „élnek”,
- amely esetében számos értelmezési kérdés, nehézség merül fel.
PmXpert kiadványunkban ezért részletesen összefoglaltuk az ezen rendszerrel kapcsolatos szabályokat, felhívtuk a figyelmet a lehetőségekre és az értelmezési bizonytalanságokra, illetve ahol van, ezek feloldási lehetőségeire.
A teljes kiadvány elérhető:
