pmXpress
2013
2013.10.29.
Adóügyi információcsere Magyarország és az USA között
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint október 24-én Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok képviselői megállapodtak, amely eredményeként a felek parafálták (kézjeggyel ellátták) a nemzetközi adómegfelelés fejlesztéséről és a FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) szabályok végrehajtásáról szóló egyezmény szövegét.
Az Amerikai Egyesült Államok által a nemzetközi adóelkerülés megakadályozása érdekében hozott automatikus információcserére épülő szabályozás (ún. FATCA) alapján azon pénzintézetek felé menő kifizetések esetében, amelyek nem szolgáltatnak adatot az amerikai illetőségű ügyfeleik számláiról, 30%-os forrásadót vonnak le.
A Kormány a legtöbb európai államhoz hasonlóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adóhatóságok közötti automatikus információcserével is megvalósíthatóak a FATCA célkitűzései. Az egyezmény aláírása esetén nem a pénzügyi intézmények, hanem az adott állam illetékes hatósága továbbítaná automatikus információcsere keretében az intézményektől beérkezett adatokat az amerikai adóhatóság felé, és viszont is kapna adatokat.
Magyarországgal a tárgyalások 2012 novemberében kezdődtek a kölcsönösséget feltételező „Modell 1” mintának megfelelően. Az adatszolgáltatást előíró hazai szabályok a megkötésre kerülő egyezmény törvényi kihirdetését követően kerülhetnek bevezetésre.
A portfolio.hu internetes hírportál elemzéséből egyértelműen látszik, hogy mely költségvetési fejezetek lesznek a 2014-es büdzsé nyertesei, illetve vesztesei. A gazdálkodó szervezeteket jövőre kevésbé fogja megterhelni az állam, cserébe viszont több pénzt remél a fogyasztáshoz kapcsolt bevételekből és a lakosság befizetéseiből. Viszont a gazdálkodó szervezetek terhelésén belül is eltérő folyamatokat láthatunk. Szembeötlő a visszaesés a hitelintézeti járadékból, a cégautóadóból, az energiaellátók jövedelemadójából, az egyszerűsített vállalkozói adóból és a bányajáradékból várt bevételi soron. Játékadóból harmadával kevesebb összegre számít a kormány, míg távközlési adó soron magasabb összeget remélnek. A pénzügyi tranzakciós illetékbevétel esetében viszont 10%-os csökkenéssel tervez, mely bevétel összegét befolyásolhatják még a kormány legújabb adótervei, miszerint a kártyás fizetés is ingyenes lesz, valamint a készpénzfelvétel esetében is biztosított lenne valamilyen szintű ingyenesség. Ezen kívül még a gyógyszergyártóktól számítanak magasabb bevételre.
Bővebb információt a következő hivatkozáson találnak: LINK
Az utóbbi időszakban világszerte jelentős aktivitást mutattak az államok adózási egyezményeik újratárgyalásában és új egyezmények kötésében. A folyamat hazánkat sem kerülte el teljes mértékben, ezért aktuális hírlevelünkben összefoglaljuk a közelmúltban már bekövetkezett, vagy éppen küszöbön álló változásokat Magyarország nemzetközi adózási tárgyú egyezményeit érintően.
Jelenleg 74 állammal van Magyarországnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezekből három új egyezmény is 2013-ban lépett hatályba: dán, katari, illetve a grúziai (georgiai). Nemrégiben aláírásra került egy kettős adós egyezmény az Egyesült Arab Emirátusokkal és egy újratárgyalt egyezmény Svájccal (ez utóbbi adóügyi információcserére is lehetőséget ad) is, melyek jelenleg parlamenti ratifikációra várnak, és várhatóan 2014. január 1-től hatályba is lépnek. Hazánk szeptember 11-én írt alá adóügyi információ-csere egyezményt (ún. TIEA) a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey-vel, és heteken belül várható, hogy ugyanilyen egyezmény kerül aláírásra Jersey-vel is - mindkét állam közismert adóparadicsom. Ezen egyezmények kizárólag adóügyi információcserére vonatkoznak, a jövedelmek kettős adózásának elkerülésére nem térnek ki.
A folyamatban lévő ügyek: kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény aláírására felhatalmazó Kormányhatározatvan már Koszovóval, Bahreinnel, Ománnal és Szaúd-Arábiával kapcsolatban. Továbbá tárgyalási felhatalmazás van új egyezmények kötésére, illetve a régiek megújítására például a következő országokkal: Panama (új egyezmény), Luxemburg, Belgium, Ausztria, Szingapúr, Bosznia és Hercegovina (jelenleg a régi jugoszláv egyezmény alkalmazandó), Irak (új egyezmény), Kína, India, Kazahsztán. Ezek mellett adóügyi információ-csere egyezményről szóló párbeszéd van Andorrával, Argentínával, Barbadossal, Bermudával, a Brit Virgin-szigetekkel, Gibraltárral, Man-szigettel és Liechtensteinnel.
A forgalmi adót érintően pedig tárgyalás alatt áll jelenleg egy Törökországgal kötendő Áfa visszatérítési viszonossági megállapodás. Illetve a FATCA szabályoknak való megfelelésről is egyeztetés van folyamatban az Amerikai Egyesült Államokkal (külföldi pénzügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége az amerikai illetőségű állampolgárok számláiról) .
A világ gazdasági nagyhatalmait tömörítő G20 csoport már tavaly, Los Cabosban is elismerően nyilatkozott az OECD Globális Fórum: Átláthatóság és Információcsere projektjéről, és támogatását fejezte ki az OECD adóalap-erózió és nyereség átcsoportosítás (BEPS) felszámolása, illetve általában a tisztességes adórendszerek kiépítése érdekében végzett munkájához.
Azóta mind a politikai nyomás, mind a nemzetközi adóelkerülések és a tisztességtelen adórendszerekkel szembeni közfelháborodás tovább sürgette a nemzetközi adózási átláthatóság és az információcsere növelését. Immár azonban nem csak az offshore adózók vannak a figyelem középpontjában, hanem előtérbe kerültek a hatékony nemzetközi adótervezéssel feltűnően alacsony tényleges adóterhet viselő multinacionális vállalatok is.
Mindezek fényében szeptember 6-án az OECD főtitkára a G20 vezetők elé tárta 80 oldalas jelentését a múlt héten megrendezésre került szentpétervári találkozón. A jelentés két fő részből áll, melyben az első rész az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás, illetve az offshore adóelkerülés elleni intézkedések eredményeiről számol be. A második rész pedig bemutatja egyrészt az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás akciótervet (BEPS), és egy globális modell-egyezmény kifejlesztésének tervét az államok és az adóhatóságok közötti automatikus információcserére, mint új nemzetközi standardra, melyet már 2014-ben szeretnének megalkotni.
A jelentés teljes szövegét az alábbi hivatkozáson érhetik el: LINK
Szeptember 15-ig iparűzési adóelőleget fizetünk. Ahogy korábban megszoktuk, ezt az őszi adóelőleget az előző év tényleges kötelezettsége és a március 15-ig befizetett előleg különbözeteként határozzuk meg. Ugyanakkor a 2013. január 01-jén életbe lépett változások miatt a szeptemberi adóelőleg megállapításánál már figyelembe kell venni az új szabályozás rendelkezéseit is, nevezetesen az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke csak 500 millió forint nettó árbevételig számolható el 100%-ban, e felett sávos korlátokat állít fel a helyi adó törvény. A 2012. évi bevallás mellékleteként kitöltött „E” pótlap ezen új számítási módszer szerinti kalkulálásra szolgált, az ott megadott adatokat kell felhasználni. Amennyiben az „E” lap kitöltésekor és a szeptember 15-i adóelőleg megállapításakor tévedett, még nem késő újraszámolni önellenőrzés keretében a szeptemberi kötelezettség pontos összegét.
- dokumentációs egyszerűsítések, immateriális javak kérdései -
Az OECD transzferár dokumentációs egyszerűsítéseket célzó projektje részeként kiadott egy Fehér Könyvet. A dokumentumot azzal a céllal hozták létre, hogy nemzetközi konzultáció keretében vitathassák meg, hogyan lehet egyszerűbben, a lényeget jobban kiemelve eleget tenni a transzferár dokumentációs kötelezettségeknek úgy, hogy a dokumentációk az adóhatóságok számára továbbra is fókuszált, és hasznos információkat nyújtsanak az alkalmazott ellenértékről a transzferárazással kapcsolatos kockázatértékelésekkel és transzferár auditokkal kapcsolatban.
A nyilvános konzultáció keretében 2013. október 1-ig várják a javaslatokat a következő címre: TransferPricing@oecd.org.
Mindemellett szintén október 1-ig várja az OECD a javaslatokat a fenti címre az immateriális javak transzferár aspektusait újraértékelő- felülvizsgált - konzultációs tervezetére. Ez a felülvizsgált tervezet már tartalmazza az OECD Irányelvek vonatkozó fejezetének módosításához 2012 novemberéig érkezett javaslatokat is.
További részletes információkat a fenti témákról az OECD honlapján találnak: LINK.
2013 májusában a NAV közzétette 28/2013-as ügyfél-tájékoztatóját a több munkavállaló által létesített munkaviszony ÁFA vonatkozásairól. A tájékoztatóban foglaltak alapján ez az atipikus foglalkoztatási mód különösen az adómentes tevékenységet végző, adólevonási joggal nem bíró cégcsoportok, pl. biztosítók, bankok esetén jelentős áfa megtakarítást eredményezhet. Ezen cégcsoportoknál is gyakori, hogy egy munkatárs több cégnél látja el ugyanazt a pozíciót.
Több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélünk pl. abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje megoszlik az egyes munkáltatók között, de akkor is, ha a munkavállaló egyidejűleg dolgozik minden munkáltató számára (eleve több jogalany kerül a munkáltatói pozícióba, akiket a munkáltatói jogok és kötelességek teljessége megillet, illetve terhel). Eddig az ilyen helyzetek kezelésére két megoldás létezett: az egyik az volt, hogy a munkatárs több munkaviszonnyal rendelkezett, ami nem túl kényelmes adminisztratív szempontból, de ezzel a cégcsoport elkerülhette a többlet áfa költséget. A másik megoldás a kirendelés volt, de ekkor figyelembe kellett venni pl. az Mt. erre vonatkozó időbeli korlátjait is, és mindezek mellett az ügylet áfa fizetési kötelezettség is keletkeztetett, amelyet csak ÁFA csoport felállításával tudott a cégcsoport elkerülni...
További részleteket, valamint a tájékoztató teljes szövegét a következő hivatkozáson olvashatják.
Az Európai Tanács múlt pénteken elfogadott politikai megállapodása értelmében hamarosan két új eszközzel küzdhetnek a tagállamok az áfa csalások ellen.
A "QRM - vagy: gyors reagálási mechanizmus" keretében a tagállamok gyorsított eljárás alapján alkalmazhatnak fordított adózást meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében rövid időre eltérve a hatályos áfa irányelvtől.Az intézkedéssel a hirtelen, tömegesen jelentkező áfa csalásokat célozzák meg.
A fordított adózás lehetőségének általános kiterjesztésével pedig bizonyos ismert áfa csalási módszereket vesznek célba, különösen a körhinta módszert, ahol az árutöbbször is megfordul az egyes országok közti kereskedelemben - és az áfa visszaigénylésekben anélkül, hogy egyszer is történne áfa befizetés. A tagállamok mostantól további gazdasági szektorokban vezethetik be a fordított áfa fizetési kötelezettséget, amely szerint a vevők helyett az eladók kötelesek az áfa megfizetésére. Ezek a szektorok amobiltelefonok, integrált áramkörök értékesítése, gáz- és áramszolgáltatás, telekom szolgáltatások, játékkonzolok, tabletek, laptopok kereskedelme, gabona- és ipari termények kereskedelme, fémipari nyersanyagok és félkész termékek.
A direktívát mindkét fenti intézkedésre vonatkozóan június végéig tervezik elfogadni, és csak meghatározott időszakra, 2018 végéig maradnak hatályban.
A közlemény azzal érvel, hogy az áfacsalási módszerek gyorsan fejlődnek, így gyors válaszadási képességet követelnek meg. Ezidáig a körhinta csalásokat és a hasonló eseteket vagy az áfa irányelv (2006/112/EC) módosításával, vagy az irányelv alapján a tagállamoknak engedélyezett egyedi eltéréssel próbálták kivédeni. Mindkét módszer alkalmazásához először szükséges volt a Bizottság előterjesztése, majd a Tanács egyhangú döntése, ami több hónapig is eltarthatott. A fenti intézkedések bevezetésével jelentősen lerövidül a tagállamok reakcióideje.
Bővebb információ a következő hivatkozáson érhető el: link.
A Bizottság emellett megerősítette, hogy továbbra is prioritásként kezeli egy új áfa rendszer kidolgozását is, amit még 2011 decemberében vetettek fel.
Több adónemet is érintő újabb megszorítást jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn.
A tervek szerint augusztustól már a kamatjövedelmeket is terheli majd 6%-os eho fizetési kötelezettség, függetlenül a kamatjövedelem forrásától. A jelenlegi ismeretek szerint ezzel tulajdonképpen megszűnik a tbsz-számlán és a nyesz-számlán tartott befektetések hozamának adóteher-mentessége.
Emelkedik a készpénzfizetések tranzakciós illetéke 3 ezrelékről 6 ezrelékre, egyúttal megszűnik a jelenlegi felső korlát, a számlák közti utalás illetéke pedig 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedik. A miniszter azt mondta, nem számít arra, hogy a megemelt adókat a fogyasztókra terhelik a pénzintézetek, mert komoly verseny van közöttük. Szerinte ugyanez volt a helyzet év elején is, bár a PSZÁF februári jelentése szerint 164 pénzintézetből csak 10 nem hárította át az illetéket fogyasztókra.
A vállalkozások számára a távközlési adó mértékét 2 forintról 3 forintra, a felső korlátját pedig 2500 forintról 5000-re emelik. A magánszemélyek adóterhe változatlanul 2 forint marad.
Ezen kívül a bányajáradék is 12%-ról 16%-ra nő, illetve a banki szektor is egy újabb terhet kap: az állam által átvett, vagy előtörlesztett önkormányzati adósságállomány után 7%-os adóterhet vethetnek ki. Emellett a már korábban is belebegtetett reklámadó bevezetése is szerepel a tervekben, erről azonban még nem döntött a kormány.
A kormányszóvivő azt mondta, mindezekre a döntésekre azért van szükség, hogy a túlzotthiány-eljárásból kikerülő Magyarország ne jusson Málta sorsára, vagyis hogy ne induljon meg újra ellenünk az eljárás. Varga Mihály szerint az infláció alacsonyabb lesz, mint azt várták, és ez kedvezőtlenül érinti a költségvetést, főleg a fogyasztást terhelő adókat. Konkrét számokat azonban sem az egyes intézkedésekhez, sem a költségvetési pályára vonatkozóan nem tettek közzé.
Bővebben a következő hivatkozáson olvashatnak a hírről.
A Nemzetgazdasági Minisztérium mai napon közzé tett közleménye szerint július 1-től már nem csak szálláshely-szolgáltatásért, hanem gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet a SZÉP Kártya mindhárom zsebéből fizetni. Eddig ezen szolgáltatóknál kizárólag a harmadik, szabadidő zsebet lehetett használni.
A változtatások következtében a kártya szálláshelyi felhasználása is rugalmasabb lett: szálláshely szolgáltatók kérését figyelembe véve ezentúl a szálláshelyen igénybe vehető összes szolgáltatást ki lehet fizetni a SZÉP Kártya első alszámlájáról, nem csak a szálláshely szolgáltatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben pl. egy félpanziós ellátást, vagy a szálláshelyen igénybe vett masszázst, kozmetikai kezelést is ki lehet fizetni a szálláshely zsebről.
Új igénybe vehető szolgáltatás, hogy ezentúl a szabadidős sportrendezvények (pl. futóversenyek) nevezési díját is ki lehet egyenlíteni SZÉP Kártyával.
A kártya kibocsátását és felhasználását szabályozó kormányrendelet módosításáról a Kormány május 29-i ülésén döntött.
Bővebb tájékoztatást a következő hivatkozáson találnak: LINK.
Az Európai Bíróság (ECJ) 2013. május 16-án, egy magyar ügyben (C-444/12.) hozott végzésében ismételten kimondta, hogy az adóalany nem köteles az adóhatóság helyett felderíteni beszállítói adócsalását, az adóhatóság ilyen indokkal nem tagadhatja meg tőle az áfa-levonási jog gyakorlását.Mivel a kérdésben már kialakult az ítélkezési gyakorlat a Bíróság ítélet helyett végzéssel hozta meg döntését.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az adóalanyok azon joga, hogy az általuk fizetendő áfából levonják az általuk beszerzett termékeket és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót, főszabály szerint nem korlátozható. Az a kérdés, hogy vajon az érintett termékek korábbi és/vagy későbbi értékesítését terhelő áfát befizették‑e az államkincstárba, vagy sem, nem befolyásolja az adóalanynak az előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát.
Az áfa-irányelvben előírt levonási jog rendszerével nem egyeztethető össze az, ha e jog megtagadásával szankcionálják azt az adóalanyt, aki nem tudta, és nem is tudhatta, hogy az érintett ügylet az eladó, illetve a szolgáltató által elkövetett adócsalás részét képezi, vagy, hogy az értékesítési láncban a korábbi ügylet az áfa-előírások szempontjából szabálytalan volt.
Az adóhatóság nem követelheti meg általános jelleggel az áfa-levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól azt, hogy az arról való meggyőződés érdekében, hogy a korábban közreműködő gazdasági szereplők szintjén nem történt szabálytalanság, ellenőrizze, hogy a számla kibocsátója rendelkezik a szóban forgó termékekkel, és képes azok szállítására. Szintén nem kell ellenőriznie, hogy a számla kibocsátója áfa bevallási és ‑fizetési kötelezettségének eleget tesz‑e, illetve, erről nem kell további okiratokkal rendelkeznie.
Az illetékes adóhatóság feladata annak bebizonyítása, hogy az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató, vagy az értékesítési láncban korábban vagy később közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
A végzés teljes szövegét magyarul itt olvashatják el: LINK.
2013. április 4-én 36 vezető nemzetközi sajtóorgánum „Offhore Leaks” fedőnév alatt összehangolt akcióba fogott. Céljuk, hogy az utóbbi két év folyamán egy titkos adatgyűjtés eredményeképp birtokukba került információkat nyilvánosságra hozzák: bevett adóelkerülési és jövedelemeltitkolási stratégiákat, módszereket, struktúrákat. Az általuk folytatott nyomozás eddigi eredményei is megdöbbentőek mind a szereplőket (a felhasználók, vagyonos magánszemélyek és államfők világszerte – és a szervezők: német, francia, svájci, holland bankok), mind a méreteket illetően.
Természetesen lényegénél fogva nemzetközi kérdéskörről van szó, mellyel a nemzetközi szervezetek, az EU, és az OECD is foglalkoznak, azonban a probléma súlyosságát is figyelembe véve, az eddigi eredmények meglehetősen csekélynek mondhatóak: riportok, vizsgálatok, célkitűzések. Egy-két az adóelkerülést, jövedelemeltitkolást szolgáló struktúrák működését lehetővé tévő ország azért már tett néhány előremutató lépést, de érezhető a rendszer ellenállása a gyors, nem összehangolt változtatások ellen. Ugyanakkor a több éve tartó gazdasági válság, és a költségvetési hiányok miatti ismétlődő megszorító-csomagok miatt elkeseredett szavazók már nem érzik olyan távolinak és megfoghatatlannak az offshore okozta károkat, és aktívabbak e téren is, mint a korábbi években. Bízzunk abban, hogy a voksaikra pályázó politikusok lépésenként nekilátnak annak a munkának, amelyet már évekkel ezelőtt el kellett volna végezni, és abban, hogy akár az érintettek is józan belátásra térhetnek.
Még mindig bizonytalan a cégautó üzemeltetés áfa-levonása
Egy friss NAV tájékoztató levél szerint az adóhatóság még mindig nem alakította ki álláspontját arról, hogy a személygépkocsiüzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokra vonatkozó 50 százalékos áfa levonási tilalom fedezetet nyújthat-e a magáncélú használatra is, vagy sem.
Ez teljes mértékben ellent mond a hatóság által januárban az adóváltozásokkal foglalkozó előadásokon adott szóbeli tájékoztatásának, így továbbra sem tisztázott, hogy szükséges-e a magáncélú használatot kiszűrő nyilvántartás vezetése. A kérdésben jelenleg a NAV a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztet. Az egyeztetés lezárásának és a hivatalos álláspont közzétételének várható időpontjáról nem érkezett információ.
Termékdíj szabályozás változása
Várhatóan a közeljövőben ismételten módosul a környezetvédelmi termékdíj szabályozása: a kormányrendelet tervezete ugyan már 2013. február 11. óta elérhető, döntés azonban még nem született.
Változások várhatóak többek között
- a termékdíj-kötelezettségek szerződéssel történő átvállalásával,
- az újrahasznosítható csomagolások bejelentésével és nyilvántartásba vételével, és
- az egyes azonosító kódokkal kapcsolatban.
Egy friss NAV tájékoztató nyújt segítséget a 2013-tól adómentes, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatásokra vonatkozó juttatások kezelésében (belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj - legfeljebb 50 ezer forint értékig). Az adóhatóság honlapján tette közzé ezen szja-mentes juttatással kapcsolatos állásfoglalását. A NAV tájékoztatója több olyan kérdést, problémát is kifejt és megmagyaráz, melyek segíthetik ezen jogszabályhely alkalmazását.
A tájékoztató legfontosabb megállapításai:
- az adómentes juttatás nem csak munkavállaló-munkáltató viszonylatban lehetséges
- a juttatást az Art szerint kifizetőnek minősülő adhatja
- üzleti partner számára is adómentesen adható, és nem fog üzleti ajándéknak minősülni akkor sem, ha megfelel az üzleti ajándék fogalmának is
- utalvány formájában is adható a juttatás
- pontosításra került, hogy milyen kulturális szolgáltatások sorolhatók az adómentesen juttatható körbe: nem adható adómentesen a mozi és állatkerti belépő, de ide tartoznak pl. a kabaré vagy humorest jellegű fellépések is
Az Országgyűléshez 2013. március 1-jén benyújtott, T10238 számú törvényjavaslathoz, a költségvetési bizottság egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a tegnapi nap folyamán, amelynek egyik pontja bővítené az SZJA törvény kedvezményes adózású juttatásainak körét.A módosító javaslat indoklása megjegyzi, hogy egy már tavaly decembertől adható "csoportos" juttatás eddig nem teljes körűen rendezett adózási kereteit és feltételeit kívánja megteremteni a jogalkotó.
Ez a juttatás az önkéntes biztosító pénztárak által nyújtható/finanszírozható ún. célzott szolgáltatás. Ilyen célzott szolgáltatás alatt lényegében preventív (pl. labordiagnosztika), kiegészítő (pl. diétás tanácsadás), életmódjavító (pl. reflexzóna masszázs) szolgáltatásokat kell érteni.
A módosító javaslat szerint a munkáltató által ezen „csoportosan” adható kedvezmény felső korlátját a következőkép kell számolni: a munkáltató pénztártag munkavállalóinak számát kell szorozni az éves minimálbér összegével. Fontos, hogy az így meghatározott keretből az egy magánszemélyre jutó összeget nem kell figyelembe venni a meglévő - a magánszemélyek kedvezményes juttatásainál alkalmazandó - 500 ezer Forintos éves keretösszegben.
A benyújtott módosító javaslat megtalálható a következő hivatkozáson.
Az NGM tervezete több ponton módosítaná a transzferár nyilvántartási kötelezettségről szóló rendeletét, melyek közül néhányat már a 2012. évről készült nyilvántartások készítésénél is figyelembe lehet venni.
A legfontosabb változások a következők:
- változatlan értékben történő átterhelés esetén továbbra sem kell az ügyletről nyilvántartást készíteni, de ha az átterhelés több kapcsolt fél részére történik, akkor az allokációs kulcs szokásos piaci jellegét alá kell támasztani,
- kedvező változás, hogy a mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál az adóévben történő teljesítések értékét kell együttesen figyelembe venni,
- a módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a transzferár-nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy egy szerződés alapján több ellenőrzött ügylet valósul-e meg,
- az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében az értékhatár megállapításánál az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni,
- az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében az elfogadott szokásos piaci haszonkulcs 3%-7%-ról 3%-10%-ra módosul,
- a tervezet részletesen meghatározza az összehasonlító vállalkozások keresése során alkalmazandó adatbázis szűrési feltételeket is.