pmXpress



2024

pmXpress 2024


2024.10.09.

Külföldi előadóművészek egyszerűsített adózásának alkalmazhatósága

A magyarországi filmtámogatási rendszernek köszönhetően, a hazánkban forgatott produkciókhoz kapcsolódóan felmerült költségek és ráfordítások jelentős hányada támogatás formájában visszaigényelhető, ráadásul a külföldi előadóművészek és stábtagok egyszerűsített adómegállapítási szabályokat alkalmazhatnak a Magyarországon megszerzett jövedelmükre vonatkozóan.

Ugyanakkor, előfordulhatnak olyan – egyébként teljesen életszerű és gyakori -  esetek, amelyek miatt a külföldi illetőségű előadóművész/stábtag többé nem lesz jogosult a fentiekre.

Legújabb pmXpress kiadványunkban arról írunk, hogy milyen adóhatással bír, ha az előadóművészek csak jóval később, akár a forgatás lezárulta után lesznek kifizetve, illetve mi erről az Adóhatóság álláspontja. 


Olvasson tovább... (LINK)




2024.09.17.

Csoportos társasági adóalany egyes jogutódlással kapcsolatos kérdései

A csoportos társasági adóalanyiság (CSOPTA) egyik legnagyobb előnye az adómegtakarítás lehetőségében rejlik, de pontosan mit értünk ez alatt? Milyen előnyei vannak még és mi történik, ha megszűnik a csoporttagság?

PmXpress kiadványunkban ezekre a kérdésekre adunk választ.

Olvasson tovább... (LINK)




2024.08.26.

Létérdekek központjának vizsgálata – Magánszemély adóügyi

illetőségének meghatározása

Az adóügyi illetőség meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, mivel ettől függ, hogy mely országban és milyen összegben keletkezik adófizetési kötelezettsége a jövedelmet megszerző magánszemélynek.

Az adóügyi illetőség vizsgálata esetén olyan meghatározó tényezők juthatnak eszünkbe – többek között – mint az állampolgárság, szokásos tartózkodási hely, állandó lakóhely, és bizony ide tartozik a létérdekek központjának meghatározása.

De mit is jelent az, hogy létérdekek központja? Hogyan és mikor használja ezt a fogalmat a magyar és a nemzetközi szabályozás? Milyen szempontok, kérdések merülnek fel ennek vizsgálat során? 

Ezeken a kérdéseken halad végig legújabb PMXpress kiadványunk, amely teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

Olvasson tovább... (LINK)



2024.05.09.

Szigorodó NAV ellenőrzések - mire figyeljünk?

közelmúlt visszajelzései és tapasztalatai azt mutatják, hogy – különféle okok miatt – jelentősen szigorodott az adóhatósági ellenőrzések gyakorlata. 

Mit is jelent ez?

Sajnos azt, hogy még a kisebb, nem jelentős hibák esetében is szankciókra és a bírságalap maximalizálására kell számítani.

Mindezek miatt nagyon fontos, hogy megfelelően reagáljunk az adóhatósági megállapításokra, csökkentve ezzel a jogkövetkezményeket.

De mire figyeljünk?

Olvasson tovább... (LINK)



2024.03.19.

Munkaerő szállásoltatás - valóban adómentes?

A jelenlegi, munkaerőhiányos időszakban mindenki, de leginkább a termelő vállalatok számára ismerős probléma, hogy az üzemeik környezetében nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, így arra kényszerülnek, hogy vagy az ország távolabbi pontjairól, vagy akár külföldről toborozzanak munkavállalókat.  

Ez a megoldás viszont azzal jár, hogy ezen munkavállalók részére szállást is kell biztosítaniuk, amelyre a legadóhatékonyabb forma a munkásszállás, mivel annak biztosítása a munkavállalók részére adómentes. 

De valóban minden esetben adómentes? Mire kell figyelnie a munkáltatónak?

Olvasson tovább... (LINK)



2024.03.12.

Osztalék devizában történő kifizetésének szabályai

Valamennyi vállalkozás esetében jelentős kérdés, hogy az adott üzleti évet követően mekkora osztalék kerül a társaság döntéshozó szerve (pl.: taggyűlés, közgyűlés) által jóváhagyásra.

Az osztalék alapvetően az érintett gazdasági társaság által az adott üzleti évének (adózott) eredményéből a tulajdonosoknak járó összeg, melynek meghatározását a társaság döntéshozó szerve nem csak könyvvezetésének pénznemében (jellemzően forintban), hanem devizában is meghatározhatja.

Az osztalék meghatározásának ideje Magyarországon – a jogszabályok által megadott határidőknek is köszönhetően – jellemzően tavasszal, az érintett üzleti év lezárását követően esedékes, az érintett üzleti évről szóló beszámoló elfogadását követően, de az osztalék kifizetésére időbeli korlát nélkül, az üzleti év során bármikor sor kerülhet.

Az osztalék megállapításával és kifizetésével kapcsolatosan kiemelendő, hogy a témában releváns jogszabályok nem tiltják az osztalék devizában történő jóváhagyását, illetve teljesítését, így az osztalékra jogosult és az osztalék fizetésére kötelezett meg tudnak egyezni abban, meghatározott devizában és ehhez kapcsolódóan meghatározott árfolyamon kerüljön rögzítésre az osztalék.

Ugyanakkor, devizában történő kifizetés esetén mindenképp oda kell figyelni néhány lényegi elemre, így legújabb pmXpress kiadványunkban példákon keresztül ismertetjük ezeket.

Olvasson tovább... (LINK)



2024.02.14.

"A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" - Hogyan kerüljük el a rejtett adókockázatokat?

A könyvelés, számlázás során mindennapos, hogy olyan számlákkal találkozunk, amelyeken további részletezés nélkül szerepel az a mondat, hogy „a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” és nem is sejtjük, hogy ez a triviális gyakorlat mekkora adókockázatot jelenthet.

De miről is van szó?

Olvasson tovább... (LINK)



2024.01.31.

Magyarországi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek USA-részvények eladásából származó jövedelmének adózása 2024-től

A 2024.01.01-től hatályát vesztő Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével számos – az USA-ból származó – jövedelemtípus esetében (pl.: kamatjövedelem, osztalékjövedelem és osztalékjellegű kifizetések, jogdíj stb.) jelentős mértékben (~ 20 %) emelkedik az adott jövedelem után fizetendő összesített – személyi jövedelemadót és amerikai forrásadót tartalmazó – adóteher.

Tekintve, hogy számos magyarországi kis- és nagybefektető rendelkezik USA-tőzsdén jegyzett részvényekkel és ezekkel az értékpapírokkal kereskedik is, így érdekes lehet megvizsgálni, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnésével és az erre reagáló magyarországi jogszabályváltozás következtében az említett USA-részvények értékesítése esetén milyen mértékű adóteherrel kell számolnia a magánszemélynek Magyarországon, illetve valóban jelentkezik-e (pl.: a részvények után realizált osztalékjövedelemhez hasonlóan) az USA-ban forrásadó fizetési kötelezettség, amennyiben egy magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemély befektető USA-részvényei eladása mellett dönt.

Olvasson tovább... (LINK)