pmXpress 2024

2024.03.19.

Munkaerő szállásoltatás - valóban adómentes?

A jelenlegi, munkaerőhiányos időszakban mindenki, de leginkább a termelő vállalatok számára ismerős probléma, hogy az üzemeik környezetében nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, így arra kényszerülnek, hogy vagy az ország távolabbi pontjairól, vagy akár külföldről toborozzanak munkavállalókat.  

Ez a megoldás viszont azzal jár, hogy ezen munkavállalók részére szállást is kell biztosítaniuk, amelyre a legadóhatékonyabb forma a munkásszállás, mivel annak biztosítása a munkavállalók részére adómentes. 

De valóban minden esetben adómentes? Mire kell figyelnie a munkáltatónak?

Olvasson tovább... (LINK)

2024.03.12.

Osztalék devizában történő kifizetésének szabályai

Valamennyi vállalkozás esetében jelentős kérdés, hogy az adott üzleti évet követően mekkora osztalék kerül a társaság döntéshozó szerve (pl.: taggyűlés, közgyűlés) által jóváhagyásra.

Az osztalék alapvetően az érintett gazdasági társaság által az adott üzleti évének (adózott) eredményéből a tulajdonosoknak járó összeg, melynek meghatározását a társaság döntéshozó szerve nem csak könyvvezetésének pénznemében (jellemzően forintban), hanem devizában is meghatározhatja.

Az osztalék meghatározásának ideje Magyarországon – a jogszabályok által megadott határidőknek is köszönhetően – jellemzően tavasszal, az érintett üzleti év lezárását követően esedékes, az érintett üzleti évről szóló beszámoló elfogadását követően, de az osztalék kifizetésére időbeli korlát nélkül, az üzleti év során bármikor sor kerülhet.

Az osztalék megállapításával és kifizetésével kapcsolatosan kiemelendő, hogy a témában releváns jogszabályok nem tiltják az osztalék devizában történő jóváhagyását, illetve teljesítését, így az osztalékra jogosult és az osztalék fizetésére kötelezett meg tudnak egyezni abban, meghatározott devizában és ehhez kapcsolódóan meghatározott árfolyamon kerüljön rögzítésre az osztalék.

Ugyanakkor, devizában történő kifizetés esetén mindenképp oda kell figyelni néhány lényegi elemre, így legújabb pmXpress kiadványunkban példákon keresztül ismertetjük ezeket.

Olvasson tovább... (LINK)

2024.02.14.

"A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" - Hogyan kerüljük el a rejtett adókockázatokat?

A könyvelés, számlázás során mindennapos, hogy olyan számlákkal találkozunk, amelyeken további részletezés nélkül szerepel az a mondat, hogy „a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” és nem is sejtjük, hogy ez a triviális gyakorlat mekkora adókockázatot jelenthet.

De miről is van szó?

Olvasson tovább... (LINK)

2024.01.31.

Magyarországi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek USA-részvények eladásából származó jövedelmének adózása 2024-től

A 2024.01.01-től hatályát vesztő Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével számos – az USA-ból származó – jövedelemtípus esetében (pl.: kamatjövedelem, osztalékjövedelem és osztalékjellegű kifizetések, jogdíj stb.) jelentős mértékben (~ 20 %) emelkedik az adott jövedelem után fizetendő összesített – személyi jövedelemadót és amerikai forrásadót tartalmazó – adóteher.

Tekintve, hogy számos magyarországi kis- és nagybefektető rendelkezik USA-tőzsdén jegyzett részvényekkel és ezekkel az értékpapírokkal kereskedik is, így érdekes lehet megvizsgálni, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnésével és az erre reagáló magyarországi jogszabályváltozás következtében az említett USA-részvények értékesítése esetén milyen mértékű adóteherrel kell számolnia a magánszemélynek Magyarországon, illetve valóban jelentkezik-e (pl.: a részvények után realizált osztalékjövedelemhez hasonlóan) az USA-ban forrásadó fizetési kötelezettség, amennyiben egy magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemély befektető USA-részvényei eladása mellett dönt.

Olvasson tovább... (LINK)