2016.11.07.

A magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én közzétett állásfoglalása szerint a Magyarországon 2014-ben bevezetett reklámadó szabályai sértik az uniós jogot.Indokolatlan megkülönböztetésben részesítenek egyes vállalatokat, nem biztosítják az egyenlő bánásmódot, ezért a Bizottság határozatában kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg ezeket a jogsértéseket. A brüsszeli testület alapvetően a progresszió nem megfelelőségét (a kisebb árbevétellel rendelkező társaságok nem veszik ki részüket az adóterhelésből), és az elhatárolt veszteségek levonásának indokolatlan korlátozását kifogásolták. 

Az Európai Bizottság 2015 márciusában kezdte vizsgálni a magyar reklámadó szabályait, melynek során kimutatta, hogy az alkalmazott progresszív adókulcsok révén az alacsony reklámbevételű cégek tisztességtelen gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben. További indokolatlan, tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítanak a 2014. évi törvényben az elhatárolt veszteségek levonását szabályozó rendelkezések (ezzel a lehetőséggel csak a 2013-ban veszteséges vállalatok élhettek). A Bizottság szerint a magyar reklámadóval megvalósítandó célkitűzés nem igazolja bizonyítottan a progresszív adókulcs alkalmazásának szükségességét, sem az elhatárolt veszteségek levonására vonatkozó sajátosan szűkítő szabályokat, illetve hogy egyáltalán miért kell függenie a reklámadó kötelezettségnek a vállalatok (2013. évi) nyereségességétől. Álláspontjuk szerint „Magyarország tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben”. 

Mindezek fényében a Bizottság megállapította, hogy a magyar reklámadó szabályai összeegyeztethetetlenek az uniós állami támogatási szabályokkal.

Jelen határozat a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére és az egyenlő bánásmód helyreállítására kötelezi Magyarországot. Ehhez a magyar hatóságoknak a Bizottság által meghatározott módszertan alapján kell megállapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét(ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak - írja a közlemény. 

A Bizottság álláspontjára a Nemzetgazdasági Minisztérium rövid időn belül sajtóközleménnyel reagált, amiben a reklámadó teljes megfelelőségét hangsúlyozták ki, és a szabályozás változatlanságát prognosztizálták.

A reklámadó módosítására - a múlt pénteken bejelentett 2017-es változásokon kívül – egy ideig nem számíthatunk, ugyanakkor a korábbi tapasztalatok alapján a Kormány illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium most lépéskényszerben van, és hivatalosan is reagálnia kell a brüsszeli felvetésekre.Amint ez publikus formában megtörténik, tájékoztatjuk Ügyfeleinket a fejleményekről.

2016.10.27.

Az EU új, közös társasági adó tervezet

Az Európai Bizottság ezen a héten bejelentette nagyszabású társasági adó reformjának tervezetét, amely egyes magyarországi adóalanyokra is hatással lesz. Jelen összefoglalónkban ezt a bejelentést járjuk körül és ismertetjük annak jelentéseit.

A most bejelentett ún. közös konszolidált társasági adó-alap [röviden: KKTA]kezdeményezés egy 2011-ben megkezdett folyamat ismételt felélesztése és továbbfejlesztése. A kialakítandó, tervezett szabályozás alapján a társasági jövedelemadóban az adóalap meghatározása, így az elismert költségek, a növelő és csökkentő tételek, egységesen lesznek kezelve Portugáliától Svédországig. 

Miért is van szükség minderre, miről is van szó? 

A társaságok által az egyes tagállamokban megállapított és - jobb esetben - megfizetett jövedelem (nyereség) adó mindezidáig önállóan, tagállami szinten került kezelésre. 28 tagállam 28 társasági adó rendszert alkalmazott, amelyek mind saját maguk próbáltak ösztönzőket és feltételeket kialakítani annak érdekében, hogy a működő tőkét az adott országba tudják vonzani, illetve, hogy saját gazdaságuk fejlődését gyorsítsák. Mindezen szabályok eltérő, speciális jellegét ugyanakkor több nagy, elsősorban multinacionális vállalat kihasználta és ezáltal, illetve más Uniós/OECD-s szabályozás révén elérték, hogy egyetlen tagállamban sem fizettek, vagy igen alacsony mértékben fizettek vállalati jövedelemadót.

Mindezek ellen – és az európai gazdaság versenyképességének fokozása végett - lépett fel az Európai Unió és kezdeményezte a társasági adó európai szintű egységesítését és közös alapra történő helyezését. A most megjelent sajtóhír szerint a KKTA olyan javaslatokat fogalmaz meg, amely alapján

• kötelezővé válik, hogy a globálisan évi 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;
• bezárásra kerülnek azok a kiskapuk, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe;
• arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák;
• támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységre vonatkozó adóösztönzők révén. 

A KKTA javaslat a társasági adó mértékének effektív meghatározását nem kívánja szabályozni, ez a döntés megmarad tagállami szinten.

A most bejelentett tervezet további pozitív javaslatokat is megfogalmaz, így javaslatot fogalmaz meg a

• a kettős adóztatás során felmerült viták hatékonyabb rendezésére;
  • A fennálló vitarendezési gyakorlat meglehetősen lassú és bürokratikus folyamat, ezt kívánja a Bizottság megváltoztatni. További információkat a kettős adóztatási viták tervezett rendezéséről ezen a linken olvashatnak.
• a harmadik országokkal kapcsolatos negatív adózási gyakorlat visszaszorítására;
  • A harmadik országokkal kapcsolatos szabályozás fő motorja az az adótervezési mód visszaszorítása volt, amelyet szakmai körökben csak hibrid struktúrának hívnak. Lényege az, hogy kihasználja a harmadik ország és a tagállam eltérő szabályozási jellegét bevételek és szervezetek tekintetében és olyan struktúrát alakít ki, amellyel egyetlen államban sem, vagy csak elenyésző mértékű adót kell fizetni.

A fenti javaslattal kapcsolatban a következő lépés, hogy konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik. 

Jelen hírrel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium hírlevelünk megjelenéséig nem foglalt állást. Természetesen amint az NGM is hozzászól a kezdeményezéshez, hírlevelünket kiegészítjük és tájékoztatjuk Ügyfeleinket.

2016.10.14.

Az EKAER rendelet módosítása

Október 12-én a 154. számú Magyar Közlönyben jelent meg a 38/2016. (X. 12.) NGM rendelet, amely néhány ponton módosította, illetve kiegészítette az 5/2015. NGM rendeletet, az úgynevezett EKAER rendeletet.

A változtatások három nagyobb csoportba sorolhatók.

1. Egyrészt, bővül az EKAER rendelet hatálya alól kiemelt jövedéki adós termékek meghatározása (pld.: a pezsgő), illetve más mentesített termékek megnevezését is egyszerűsítik, csoportosítják (pld.: ásványolaj -> energiatermék).

A módosítás keretében az EKAER rendelet 4. § (2) a) pontjában található rendelkezés a következőképp módosul. 

  i) Módosítás előtti szöveg: (Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység) a) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85.

  ii) Módosítás utáni szöveg: (Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység) a) a jövedéki adóról szóló törvényszerinti alkoholtermék, sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes erjesztett ital, egyéb habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított és fermentált dohány, ellenőrzött, energiatermék.

Az 1. pontban említett változást legkorábban a 2017. január elsejét követő szállítmányok bejelentése során alkalmazhatjuk, a módosítást hatályba léptető rendelkezés szerint.

2. Másodszor, az alábbiak szerint kiegészítésre kerül azon adóalanyok köre, akik úgynevezett egyszerűsített adattartalommal teljesíthetik az EKAER kötelezettségeiket.

A változást megelőzően egyszerűsített adattartalommal, az 

  i) 50 milliárd éves árbevétellel, 40 milliárd saját termelésű készlet értékesítésből származó árbevétellel rendelkező, a köztartozásmentes adatbázisban szereplő, és adószám felfüggesztés hatálya alatt nem álló adóalanyok tehettek az

    ii) Egyetemes postai szolgáltató mellett.

A változást követően a fenti adóalanyok mellett az úgynevezett engedéllyel rendelkező gazdálkodók (AEO alanyok) is élhetnek az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentés lehetőségével. (Az AEO alanyok pontos meghatározását a 952/2013/EU rendelet 38. és 39. cikke tartalmazza.)

3. Harmadrészt pedig, a módosítás keretében az EKAER rendelet szövegezésében is átvezetésre kerül az augusztus elsejével az adózás rendje törvényben már átvezetett rendelkezés, amely szerint az útdíjköteles gépjárművel folytatott közúti árufuvarozás rendelkezés kiegészítésre került az útdíjköteles gépjárművel, továbbá „a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” kifejezéssel. Mindezen változások miatt az EKAER kötelezettség alól már nem lehet mentesülni azáltal, hogy a jármű, amit a fuvarozáshoz használunk, nem útdíjköteles (3,5 tonna vagy a feletti), immár a tényleges súly a mérvadó.

A 2. és 3. pontban említett változások a módosító rendelet kihirdetését követő naptól, esetünkben 2016. október 13-ától hatályosak és így alkalmazhatók.

A fentieken túl további módosítás, kiegészítés az EKAER rendeletben nem történt.

2016.09.08

Megjelent az automaták NAV-val történő online összekötését szabályozó 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet

2017. január 1. napjától az automaták működését is online módon felügyeli a NAV. Ennek megfelelően január 1-től módosul az adózás rendjéről szóló törvény (Art.), és emellett hatályba lépaz élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet (rendelet).

Ettől az időponttól kezdve automata kizárólag egy ún. automata felügyeleti egységgel (AFE-val) felszerelve helyezhető üzembe. Az AFE a rendelet szerint egy olyan az automatába szerelt elektronikus adattároló és adatkommunikációs egység, mely az előírások szerint meghatározott adattartalmú elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, és biztosítja és ellátja az automata és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

A fentiek teljesülése érdekében minden üzemeltetőnek szerződést kell kötnie egy ún. felügyeleti szolgáltatóval. Ezen felügyeleti szolgáltató végzi az AFE automatákba történő beszerelését, adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását, illetve az automata működése során az AFE folyamatos működtetését. (Felügyeleti szolgáltatói tevékenységet csak a rendelet szerinti engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett gazdálkodó végezhet, és az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók listáját a hatóságnak honlapján közzé kell tennie.)

A rendelet a szerződések általános szerződési feltételeire vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, melyektől ún. kiemelt üzemeltető (azon üzleti üzemeltető, amelynek foglalkoztatotti létszáma legalább 10 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legalább 1 milliárd forint) esetében a felek egyező akarattal eltérhetnek. A minimál-szolgáltatások esetében (gyakorlatilag a NAV-val az adatkapcsolatot biztosító és az adattovábbítást megvalósító szolgáltatás biztosítása és az azt lehetővé tévő kapcsolódó szolgáltatások) hatósági ár érvényesül, a minimális felügyeleti szolgáltatáson felül nyújtott minden felügyeleti szolgáltatás díja a felek közti szabad megállapodás tárgya. (AFE-enként legfeljebb 5000 Ft/hó, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.)

Az automaták ellenőrzése oly módon valósul meg, hogy az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, illetve emellett az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli, és közvetlen adatlekérdezést is eszközölhet.

A felügyeleti szolgáltató kiválasztása, a felügyeleti szolgáltatói szerződések megkötése időigényes folyamat lehet. (A rendelet szerint a szerződés létrejöttének érdekében a szerződni kívánó üzemeltető a felügyeleti szolgáltató felé jelzi ilyen szolgáltatás irányú igényét, aki ezt követően 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az igényt tudja-e teljesíteni, illetve milyen időponttól kezdődően. Sőt, amennyiben a szerződés létrejön, a szolgáltató csak a szerződés megkötésének időpontjától számított 30 napon belül köteles szolgáltatásának nyújtását megkezdeni.) Erre tekintettel érdemes a felkészülést időben megkezdeni és a szerződéseket időben megkötni a szolgáltatókkal.

2016.03.04

Az EU adókikerülés elleni irányelv-tervezete

Megismerhetővé vált az Európai Unió adóelkerülés elleni irányelv-tervezete. A jogszabály-tervezet „a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról” címet viseli, és amennyiben a Tanács jóváhagyja, úgy az uniós tagállamokban jelentős változások várhatóak a társasági adózás területén.

A javaslat előzményének a nemzetközi szervezetek által kidolgozott javaslat-csomagok tekinthetők, elsősorban az OECD „BEPS” (Base Erosion and Profit Shifting) elleni javaslatai, így a tervezet az indokolásában is rögzíti, hogy igyekszik az OECD „BEPS” akciótervében foglaltaknak való megfelelésre, és nagyban épít az általuk lefektetett szabályokra.

Az irányelv-tervezet rögzített célja egy „méltányos és hatékony társasági adózás” kialakítása, illetve a társasági adókikerülés elleni küzdelem fokozása, és ennek jegyében a következő hat konkrét területen határoz meg adókikerülés elleni szabályokat:

1. a kamatok levonhatósága
az irányelv maximalizálná azon levonható kamat-költségek mértékét, melyek a vállalatcsoport tagjainak lettek kifizetve. (A tervek szerint ez az arány a bruttó működési nyereség legfeljebb 30 %-a lenne)

2. a tőkekivonás megadóztatása
megadóztatásra kerülnének a tagállamból kivont, és alacsonyabb adókulcsú államba áthelyezett (de még el nem idegenített) olyan tőkeeszközök, melyek nem realizált nyereséget is képviselnek. Ezzel párhuzamosan a nem realizált nyereséggel rendelkező, adóügyi illetőségüket áthelyező társaságok nem realizált nyereségét is adófizetési kötelezettség alá vonnák az eredeti illetőség szerinti államban.

3. átállási záradék
a külföldi jövedelem esetében annak mentesítése helyett az adót minden esetben meg kellene fizetni, és a megfizetett adó beszámítása lenne alkalmazható

4. visszaélés elleni általános szabály (GAAR - general anti-abuse rule)
Az általános szabály szerint azokat a nem valódi jogügyleteket, amelyek elsődleges célja adóelőny megszerzése, figyelmen kívül kell hagyni a társasági adó alapjának meghatározásakor. A GAAR célja egy olyan általános keretszabály rendelkezésre bocsátása, amely akkor is lehetővé teszi a visszaélésszerű adózási gyakorlatok elleni fellépést, ha egyébként nincs az adott esetre alkalmazható speciális szabály az adókikerülés ellen.

5. az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok
Az alacsony adókulcsú államban lévő, ellenőrzött külföldi (rendszerint harmadik, nem EU-s tagállamban lévő) társaságba átcsoportosított jövedelmeket az az anyavállalatnak tudnák be, és az anyavállalatnál számolnák el, így az adóteher is az anyavállalat országában lenne megfizetendő.

6. a hibrid struktúrák kezelésére vonatkozó keret
Az adózók gyakran használják ki az egyes vagyonelemek országonként eltérő jogi minősítéséből adódó lehetőségeket (és ennek eredményeként például mindkét érintett államban levonást eszközölnek). A tervezet ennek kíván gátat szabni oly módon, hogy kimondja, hogy az érintett tagállam elfogadja annak a tagállamnak a jogi minősítését, amelyből a kifizetés, költség vagy veszteség származik.

Láthatólag az irányelv – elfogadása esetén – önmagában is rendkívül jelentős változásokat hozhat a multinacionális társaságok adózását illetően, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az irányelv minimum-követelményeket támaszt, azaz a tagállamok az irányelvben foglaltaktól akár szigorúbb feltételeket is alkalmazhatnak. Így elképzelhető, hogy több tagállamban még az irányelvben foglaltaknál is jelentősebb szigorításra kell felkészülni a társasági adózásban.

Ezekre tekintettel nem meglepő, hogy az elsősorban érintett multinacionális társaságok még az irányelv hatályba lépése előtt igyekeznek átszervezni struktúrájukat, mivel - ha az irányelv valóban hatályba lép -, több eddig alkalmazott gyakorlat már nem fog adóelőnyt jelenteni számukra.

A teljes jogszabálytervezet magyar nyelvű szövege elérhető az alábbi linken:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52016PC0026

2016.02.23.

Elérhetőek a NAV 2016-os ellenőrzési irányelvei

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a kötelező ellenőrzéseken túl az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
Az iránymutatás tartalmazza a hatóság kiemelt vizsgálati céljait, és az azoknak megfelelő kiemelt vizsgálati irányokat, valamint a kiemelten vizsgálandó adózók körét, illetve a vizsgálatok általános irányait.
 
Az iránymutatásban viszonylagosan új elemként jelenik meg a digitális gazdaságban működő és az online platformok használatával történő gazdasági tevékenységeket végzők ellenőrzése (online kereskedelem, online szolgáltatások és az ún. „sharing economy” tevékenységek (közösségi étkezés, személyszállítás, szálláshely-nyújtás, stb.))
Ezek mellett nevesítésre kerülnek a kiemelten ellenőrizendő adózói körök is, így az iránymutatás szerint nagyobb eséllyel számíthatnak ellenőrzésre a következő adózók:

• jogelőd nélkül alakult vállalkozások (a kifejezetten csalási vagy adóelkerülési célzattal alakuló vállalkozások kiszűrése céljából a NAV a jogelőd nélkül alakult vállalkozások legalább 10%-ánál vizsgálja 2016-os évben a jogszabályok betartásának meglétét);
• székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók;
• azon vállalkozások, amelyek az adóellenőrzések ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából – különösen a főváros, illetve Pest megye területére – helyezik át székhelyüket, azonban a tulajdonos, képviselő, telephely, illetve az adózó által folytatott tevékenység továbbra is az eredeti illetékességhez kötődik;
• A csőd-, a felszámolási-, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárások alatt álló adózók;
• kockázatosnak minősített adózok.

A kiadott iránymutatás itt érhető el: LINK