2015. július 16.

Brüsszel felfüggesztett két magyar adót

Az Európai Bizottság felfüggesztette az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díjat, valamint a dohánytermék kereskedelmet terhelő adót, és egyúttal mindkét adónem tekintetében ún. mélyreható vizsgálat indult a meredeken progresszív adórátáknak az uniós, állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangját érintően - tájékoztat a napi.hu.
 

Az ügy ezen szakaszában a Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege - az uniós állami támogatási szabályok megsértésével - szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben. Emiatt Brüsszel szükségesnek látta az említett adónemek alkalmazásának felfüggesztését a vizsgálat lezárultáig. A mélyreható vizsgálatok előmeneteléről, eredményéről a Bizottság állami támogatási ügyeket nyilvántartó regiszterében, az SA.40018 és a SA.41187 ügyszámok alatt lehet tájékozódni.

Emellett folyamatban van még a Bizottság előtt a reklámadó ugyanilyen szempontú vizsgálata is.

2015. május 29.

A reklámadó új szabályai

Szerdán délelőtt változatlan tartalommal fogadta el az Országgyűlés a reklámadóról szóló törvény módosítását, amit múlt pénteken nyújtott be a kormány - tájékoztatott a napi.hu.

A módosítás következtében az 5 milliárd forint feletti bevétellel rendelkező adózók reklámadó kötelezettsége visszamenőlegesen mérséklődik, de megszűnik az adómentesség a 100-500 millió forintos bevételi tartományban: 5,3 százalékos adót kell fizetniük az érintetteknek. Nulla százalék marad a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra csökkent.

Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is, ám az indokolás szerint az "adómértéket annak hatálybalépése napjától számítva az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részére kell alkalmazni."

A változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba.

Társaságunk egy PMXpert keretében részletes összefoglalót állított össze a megváltozott jogszabályi rendelkezések hatásáról, valamint egyReklámadó Kalkulátort is készített, mellyel kiszámíthatják az új szabályok szerinti reklámadó kötelezettség mértékét. 

A Reklámadó Kalkulátorés a PMXpert ingyenesen letölthető honlapunkról.

2015. február 13.

EKÁER: Nem várt buktató a kockázati biztosíték alóli mentesülésnél

Bár az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKAER) Országgyűlés általi finomhangolására még várnunk kell legalább a jövő hétig, egy igencsak költséges elem, a kockázati biztosíték alóli mentesülés lehetősége is tartalmaz pár buktatót. Minden érintett számára ismertté vált, hogy amennyiben mentesülni akar az igencsak megterhelő kockázati biztosíték nyújtása alól, akkor kérnie kell felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

A feltételekről itt most elég csak annyit megemlíteni, hogy a kérelmezőnek és a már az adatbázisban szereplő adóalanynak nem lehet az adatbázisba kerülést megelőző hónap utolsó napján nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása. Ez egyszerűnek tűnik, ugyanakkor a szabályban több buktató is el van rejtve.

Először is a jogszabály állami adóhatóságot és vámhatóságot ír. E két szervezet annak ellenére, hogy már több éve egyesült mind a mai napig önálló folyószámlát vezet az általa beszedett, nyilvántartott adókról, kötelezettségekről, járulékokról, így a nettó adótartozás fogalmát is külön-külön kell figyelni, azaz hiába van a NAV-nál egy több milliós túlfizetésünk, ha a vámhatóságnál nem fizettünk meg egy ötezer forintos kötelezettséget.

Másodszor, a vámhatóság bevételi számláinak nyilvántartásával foglalkozó PM rendelet vonatkozó szakaszai szerint a vámhatóság a téves vámhatósági számlára fizetett, nem beazonosítható vagy a túlfizetett tételeket addig meg nem fizetettnek tekinti, ameddig a kötelezett (vámadós) nem kéri az egyes számlák közötti átvezetést, vagy a befizetés azonosítását.

Teljes cikkünket elolvashatják honlapunkon: LINK

2015. január 26.

Az innovációs járulék mentesség új szabályai

A tudományos kutatásról, az innovációról új jogszabály született (2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról), melynek keretében újra szabályozták az innovációs járulék kötelezettségre kötelezettek körét.

Az új jogszabály az innovációs járulék alól mentes vállalkozások körét továbbra is a KKV törvényre utalva határozza meg, de újra pontos jogszabályhelyre utal, így ismét úgy kell meghatározni az innovációs járulék alól mentes vállalkozásokat, mint 2011.12.31-ig. Mindezek alapján a mentesség a KKV törvény 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat illeti meg. Mivel a jogszabály nem tartalmaz további rendelkezést, illetve utalást a besorolás (mentesség) megállapításához, ezért a KKV törvény egyéb előírásaira nem kell figyelemmel lenni. Így 2015. január 1-jétől nem kötelezett innovációs járulék fizetésére  a KKV törvény 3. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság:

• összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró-nak megfelelő forintösszeg (kisvállalkozás), 
• összes foglalkoztatotti létszám 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (mikrovállalkozás).

Mivel további feltételek nincsenek, így nem kell figyelembe venniezen adatok meghatározásánál sem a partner, sem a kapcsolódó vállalkozások adatait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy cégcsoporton belül több vállalkozás is található, minden egyes vállalkozás adatait külön kell meghatározni, így egy kisebb kapcsolt vállalkozás mentesülhet az innovációs járulék fizetési kötelezettség alól. Ezt az értelmezést a 11/2006-os adózási kérdés meg is erősítette.

Ugyanakkor fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy ezen új értelmezés csak és kizárólag az innovációs járulék esetében alkalmazandó, az egyéb adónemeknél továbbra is az eddigi kapcsolt vállalkozási definíciókat kell alkalmazni. Ezért továbbra is mind a társasági adóban (transzferár), az áfában (adóalap meghatározás), mind az Art (bejelentés) vonatkozásában a régi szabályok maradtak érvényben, sőt, ezen törvények vonatkozásában bővült is a kapcsolt vállalkozások köre.

2015. január 08.
Szigorodó előírások a transzferár rendeletben

2015. január 1-jével ismét módosult a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet. A módosításokat először a 2015. évre vonatkozó transzferár nyilvántartások vonatkozásában kell alkalmazni.

A szokásos piaci ár meghatározására irányuló összehasonlító elemzéssel kapcsolatosan két fontos szigorítás is szerepel a módosult rendeletben(interkvartilis tartomány egyfajta kötelező alkalmazása, kiigazítások megfelelő alátámasztása). Ezek teljesítésére a korábbi évek tapasztalatai alapján már év közben fel lehet, és fel is kell készülni.

Tájékoztatónkat az alábbi hivatkozáson keresztül érhetik el: Link