2017.10.06

A héten történt: ÁFA, EKÁER, CBCR bejelentési kötelezettség

Jelentős ÁFA reformra készül az Unió

Az Európai Bizottság 25 év óta a legjelentősebb ÁFA (HÉA) reformra tett javaslatot. A 2017. október 4-én bemutatott tervek célja, hogy a kormányzatok és a vállalkozások számára is javítsa és korszerűsítse a rendszert, valamint az ÁFA csalások megfékezése.

A Bizottság javaslatcsomagjának főbb elemei a következők:

• Csalás elleni fellépés: az új szabályok nem tesznek különbséget közösségen belüli és a belföldi termékértékesítések között, vagyis az áfát ezentúl a vállalkozások határokon átnyúló ügyleteire is fel kellene számítani.
• Egyablakos ügyintézési rendszer: A határokon átnyúlóan értékesítő vállalkozások egy egyablakos ügyintézési rendszerben teljesíthetnék áfakötelezettségeiket. A kereskedők bevallásaikat egy egységes online portálon, saját nyelvükön és a saját országuk szabályainak és formanyomtatványainak megfelelően nyújthatnák be, és ugyanitt az adót is megfizethetik. Majd ezután az áfát a tagállamok közvetlenül egymásnak fizetik ki.
• Rendeltetési hely elve: Az áfa összegét mindig a végső fogyasztó tagállamában kellene megfizetni, az ott érvényes mértékben.
• Kisebb bürokrácia: A számlakibocsátók a határokon átnyúló ügyletek esetében is mindig a saját országuk szabályainak megfelelően állíthatnák ki a számlát. Eltörölnék a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatban az összesítő nyilatkozatot készítési kötelezettséget is.
• Minősített adóalany kategória: A megbízható adózókra egyszerűbb és időtakarékosabb szabályok vonatkoznának.

A Bizottság közleménye a tervezett adóreformról teljes terjedelmében a következő hivatkozáson keresztül érhető el: LINK

Kötelezettségszegési eljárás indult az EKÁER-rel kapcsolatban

Az Európai Bizottság szerint Magyarország megsértette a HÉA (áfa) Irányelvet azzal, hogy az EKÁER keretében a vállalkozásoknak áfa fizetési célból részletes jelentést kell tenniük a NAV-nak egyes közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény a Bizottság szerint azért ütközik az Irányelvbe, „mert elsősorban a határokon átnyúló uniós tranzakciókat érinti, és határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságokat vezet be.”

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a kötelezettségszegési eljárás második szakaszára áttérve a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld a magyar hatóságoknak.

CBCR bejelentési kötelezettség

Értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy a NAV-tól való értesülésünk szerint az országonkénti jelentésben (CBC) érintett NEM anyavállalat / kijelölt anyavállalat / jelentéstételre kötelezett magyar csoporttagok az Aktv. 43/O.§-ának (2) bekezdésében előírt, 2017. december 31-ig teljesítendő bejelentési kötelezettségüket a 17T201T jelű formanyomtatványon teljesíthetik majd. Ehhez a nyomtatvány frissítése jelenleg még folyamatban van.

A CBC jelentési kötelezettséggel kapcsolatban bővebb információt a legutóbbi TAX Seminar előadásunk anyagaiban találhatnak:LINK

2017.09.22

A digitális adóztatás újabb kihívása

- A számlák online NAV ellenőrzése - 

2018. július 1-jén lép érvénybe az az új kötelezettség, amelynek értelmében minden magyarországi adóalany köteles online adatot szolgáltatni a NAV felé a 100e Ft feletti áfa tartalommal kiállított számláiról.

Annak érdekében, hogy Ügyfeleink a fent jelzett határidőig maximálisan fel tudjanak készülni az új feladat teljesítésére, a {pmx} Consulting Group természetesen most is lépést tart a változásokkal és így készen állunk arra, hogy adószakmai támogatást nyújtsunk Önnek és informatikai fejlesztő csapatának.

További információk az új szolgáltatásunkról az alábbi linken érhetők el: LINK

2017.09.14

Áfa visszaigénylése zárt végű pénzügyi lízing esetében

Bizonyára mindenki egyetért abban, hogy a társaságok pénzügyi finanszírozása egy kardinális kérdés minden magyarországi cég esetében. Ennek megoldása sokféle módon lehetséges, egyikük, hogy a vállalkozás a számára jogosan visszajáró adókat minél hamarabb visszakapja az államtól. 

Az áfa visszaigénylésével kapcsolatban lehetőség van a 75 napos általános kiutalási határidőt lerövidíteni 30 - illetve 1 millió forint felett visszakért összegnél – 45 napra. Mindehhez arra van szükség, hogy az visszaigénylést elindító adózó az áfa bevallásban nyilatkozzon, hogy a visszaigényléssel érintett számlákat áfával együtt a bevallás benyújtásának határidejéig teljes mértékben kifizette. Ugyanakkor a NAV most kiadott figyelmezetése szerint az adózók a megfizetettségi feltételt a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett termékekesetében rosszul értelmezik és így jelentős bírságokat kockázatnak.
A megfizetettségi feltétel a zárt végű pénzügyi lízing esetében - ahol a beszerzett termék mindenképp a beszerző tulajdona lesz, de az ellenérték csak részletekben kerül kifizetésre – a megfizetett első lízingrészletet nem lehet úgy tekinteni, mint teljeskörű megfizetettséget jelentő tételt. Így, ha az első lízingrészlet megfizetésével a lízingelt tárgy teljes áfa tartalmáról úgy nyilatkozunk, hogy megfizetésre került - és így hamarabb kérjük vissza – úgy jogellenesen járunk el és a NAV a visszaigényelt összegtől függő mulasztási bírságot szab ki.

Természetesen - minden egyéb feltétel megléte esetén - az adózóra áthárított áfa levonásba helyezését, visszaigénylését 2012-óta már nem köti az Áfa törvény sem a teljes körű megfizetettséghez, itt egyedül a visszaigénylés időbeli lerövidítéséhez van szükség az adózó megfizetettségi nyilatkozatára.

2017.06.07

Az uniós cégnyilvántartások összekapcsolása - közös európai cégadatok elérhetősége

2012. június 13-án az Európai Parlament és Tanács egy olyan Irányelvet fogadott el, amely alapján felépítésre kerül egy európai szintű közös cégjegyzék és kereskedelmi nyilvántartási jegyzék. Ennek az Irányelvnek eleget téve a Magyar Kormány igazságügyi minisztere a 6/2017-es (VI.1) IM rendeletben tette lehetővé, hogy a magyar cég- és kereskedelmi adatok is elérhetővé váljanak az uniós tagországok polgárai, érintettjei számára.

Az európai szintű cég- és kereskedelmi adatok elérhetősége, amely „az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer” (BRIS) megnevezést kapta az Európai Unió weboldalának tájékoztatása szerint 2017. június 8-án indul el.

A BRIS felállítását követően az

• Biztosítja a tagállamokban nyilvántartásba vett cégekre vonatkozó információkhoz való uniós szintű hozzáférést, valamint
• Első alkalommal teszi lehetővé a valamennyi uniós cégnyilvántartás közötti elektronikus kommunikációt. A cégnyilvántartások információt tudnak majd cserélni a külföldi fióktelepekről és a vállalkozások határokon átnyúló egyesüléseiről.

Adózási szempontból is hasznos lehet a közös cégadatbázis, gondoljunk csak a transzferár nyilvántartások és azok benchmarkjainak készítésére, vagy akár kereskedelmi partnerek vizsgálatára, információszerzésre, egyebekre.

A közös cégadatbázis létrehozása mindenképp egy olyan lépés az Európai Unió részéről, amelyből a magyarországi társaságok is profitálhatnak.

A HIPA bevallás beküldése – a benyújtó személyének kérdése

Bizonyára nagy megkönnyebbülést jelentett számos magyarországi adózó számára, hogy az iparűzési adóbevallását a 2016. évről már az Ügyfélkapu és az ÁNYK program segítségével is be tudta nyújtani május végéig, hiszen így elkerülhető volt az önkormányzatonként eltérő bevallásformátummal való extra időtöltés. (Ez a lehetőség különösen nagy előnyt jelenthet azon adózók számára, akik legalább 40-50 vagy ennél is több, eltérő önkormányzatnál lévő telephellyel rendelkeznek, így meg kell osztaniuk az adóalapjukat és bevallást is be kell adniuk valamennyi eltérő önkormányzathoz. Ehhez hatalmas segítséget nyújthat saját fejlesztésű programunk, melyről ezen a linken találhatnak további információt.)

Beküldő – kitöltő – meghatalmazott személye

Ugyanakkor a bevallások kitöltése és elküldése során egy olyan problémába ütközhetünk, amelyre megfelelő választ csak a NAV, illetve a jogalkotó hathatós segítsége nyomán kaphatunk. Miről is van szó? Magára a bevallás kitöltésére, és a HIPA önkormányzatok felé történő megküldésére a Helyi adó törvény és az Art. módosítás lehetőséget ad, ugyanakkor nem kerül rendezésre a benyújtó személye és az ő adatainak az önkormányzatok felé történő átadása.

Mivel az önkormányzatok az Art.-ra hivatkozva nem fogadják el azokat a bevallásokat, amelyeket nem az adott társaság hivatalos képviselője/ meghatalmazottja nyújtott be és ez az adat az ÁNYK keresztül nem kerül átadásra, így felmerült a kérdés, hogy vajon hiteles (meghatalmazott) személy küldte-e be a bevallást vagy sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium által márciusban kiadott vélemény - nem kell a NAV-nak vizsgálni a benyújtó személyét, jogképességét a benyújtáskor – és az önkormányzatok álláspontja – az Art. rendelkezése szerint csak a bejelentett meghatalmazott által benyújtott bevallás lehet hiteles – ütközött egymással.

A két vélemény ütközése önmagában feloldhatatlan, bár a NAV 2017. május 23-án kiadott közleménye megpróbálkozik vele, amikor rögzíti: „A NAV vizsgálja, hogy a bevallást benyújtó jogosult-e legalább az egyéb bevallások (társasági adóbevallás) benyújtására, intézésére.”

Kérdés, hogy az önkormányzatok megelégednek-e ezzel, hiszen az iparűzési adóbevallás -adózó helyetti - megküldéséhez mindeddig az önkormányzattól kellett meghatalmazást kérni, az önkormányzat állapította meg a formai feltételeket, és ő rögzítette nyilvántartásaiban a meghatalmazottak, képviselők személyét is.

Megoldási javaslat

A fenti problémát elkerülhetjük, ha az ÁNYK-s bevallást Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező cégvezető vagy önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselő küldi meg az önkormányzatok felé. Ebben az esetben ugyanis a küldő személye és az adózó képviselője/meghatalmazottja megegyezik egymással, így a beküldött bevallás az önkormányzatok által is elfogadható kell legyen.

2017.05.16.

Amerikai - magyar szociális biztonsági egyezmény

Tisztelt Ügyfelünk!

Szeretnénk felhívni a figyelmét egy pozitív jogszabályértelmezésre az amerikai-magyar társadalombiztosítási szabályozással kapcsolatban, amely kifejezetten az amerikai anyavállalattól Magyarországra érkező munkavállalók esetében jelent jelentős egyszerűsítést.

Május elején az adóhatóság egy érdekes értelmezést tett közzé honlapján a tavaly ősszel életbe lépett amerikai-magyar szociál biztonsági egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) kapcsán. Az Egyezmény kiküldetésekre vonatkozó részénél felállít egy speciális rendelkezést az USA-ból Magyarországra érkező munkavállalók esetében. A rendelkezés szó szerint így szól:

„Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az Amerikai Egyesült Államok területéről küldenek ki egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyezmény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna.”

A NAV Egyezmény értelmezése szerint ha egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező anyavállalat a magyarországi leányvállalatához küld ki munkavállalót, és ez a munkavégzés az Amerikai Egyesült Államok joga szerint kiküldetésnek minősül, úgy az Egyezmény alkalmazása során még abban az esetben sem indokolt a kiküldetés megkérdőjelezése, ha a magyarországi leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval.  

A NAV pótlólagosan rögzíti, hogy ha az amerikai anyavállalat – amerikai jog alapján – kiküldetés keretében foglalkoztat munkavállalót a magyarországi leányvállalatnál, és a leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval, akkor nem Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség, hanem az Egyezmény kiküldetésre vonatkozó szabályát kell alkalmazni, és ez alapján szükséges elbírálni a biztosítási kötelezettségre vonatkozó alkalmazandó jogot.

Milyen előnyt jelent ez az amerikai anyavállalattól Magyarországra érkező munkavállaók esetében?

2016. szeptember 01-et megelőzően Magyarország és az USA között nem volt szociál-biztonsági egyezmény, így az USA-ból Magyarországra érkező amerikai munkavállalók esetében - egyezmény hiányában - kettős társadalombiztosítási kötelezettség  jött létre: egyfelől az USA-ban, másrészt Magyarországon, mivel itt dolgozott a munkavállaló, és esetlegesen a magyar leányvállalattól is kapott jövedelmet.

Mindez az Egyezmény életbe lépésével egyszerűsödött, hiszen a magyar Tbj. törvényünk is elismeri a nemzetközi egyezmények elsőbbségét, így tényleges TB jogviszony/kötelezettség csak az egyik országban merülhet fel. Ugyanakkor az eddig megkötött egyezmények jellemzően csak a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző személyek amerikai anyavállalat által biztosított bérjövedelmét mentesítették a magyar TB alól, azaz, ha a fogadó leányvállalat is juttatott jövedelmet (pl: lakást bérelt, költségeket térített meg), akkor az már a magyar Tbj. törvény hatálya alá tartozhatott, és Magyarországon TB kötelessé válhatott. Természetesen ennek feltételeit részletesen vizsgálni kellett.

Viszont az amerikai-magyar egyezmény és ennek most megjelent adóhatósági értelmezése jelentősen leegyszerűsíti magyar TB kérdést. Ha amerikai jog szerint kiküldetés keretében van itt a munkavállaló, és a magyar leányvállalat munkaszerződést köt vele, valamint így közvetlenül a leányvállalattól is jövedelmet szerez, akkor ez a jövedelem nem esik TB kötelezettség alá Magyarországon.

Hangsúlyozzuk, hogy csak Magyarországon nem lesz TB kötelezettség. Az amerikai jog szerinti megítélést egy amerikai szakértőnek kell meghatároznia.

2017.03.10.

Multinacionális vállalatok új adatszolgáltatási kötelezettsége

A Nemzetgazdasági Minisztérium mai napon közzétett törvénytervezete új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a multinacionális vállalatcsoportok tagjainak, amit először a 2016-os pénzügyi évről kell teljesíteni, elmulasztása pedig 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Előzmények: Az Európai Bizottság 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan elő kell mozdítani az adóügyi automatikus információcserét, mint az adózás területén az átláthatóság és az információcsere jövőbeli európai és nemzetközi eszközét. Az Európai Tanács a 2013. május 22-i következtetéseiben az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából kérte az automatikus információcsere uniós és világszintű kiterjesztését.

Ezzel párhuzamosan Az OECD közzé tette, a G20-ak vezetői pedig elfogadták az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervet (BEPS cselekvési terv), melynek 13. pontjához kapcsolódóan több standard született a multinacionális vállalatcsoportok által teljesítendő adatszolgáltatásról, amelyek a cégcsoport szintű és a helyi szintű transzferár-nyilvántartásra és az országonkénti jelentésre is kiterjednek.

Legutóbb a Miniszterek Tanácsa elfogadta az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2016/881/EU tanácsi irányelvet.

Az irányelv alapján a multinacionális vállalatcsoportoknak minden évben országonkénti jelentést kell beadniuk, amelyben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és az esedékes nyereségadót minden egyes olyan adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, jegyzett tőkéjükről, felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk minden egyes adójogrendszer (állam, illetve terület) vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben (államban, illetve területen) üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve készítette el törvénytervezetét, mely új adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget ír elő a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagja számára is. 

A rendelkezések közül kiemelendő, hogy az adatszolgáltatást először "a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül kell teljesíteni az állami adóhatóság felé", melynek elmulasztása 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. Az így beérkezett adatokat az állami adóhatóságok automatikus információcsere keretében továbbítják egymásnak. A más tagállamtól beérkezett adatokat az adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításához, az adóalap-erózióhoz és nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési, illetve gazdasági és statisztikai elemzési célra használhatja fel, de a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő adó-és adóalap-módosítást nem alapíthatja kizárólag az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Viszont a beérkezett információkat további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.

A törvénytervezet 2017. március 13-án 10.00 óráig véleményezhető.