pmXpress 2019

2019.11.29.

Áfacsoportok létrehozásának előnyei és hátványai

Mint az szinte mindenki számára ismert, az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az általános áfakulcs mértéke, minden termékünk és szolgáltatásunk árát terheli ez az adónem. 

Kevés vigaszt jelenthet az érintetteknek, hogy a forgalmi adózás szabályai miatt a végső adóteher viselője a végfogyasztó lesz, így a közbenső szereplők számára „csak” a hozzáadott érték után kell az adót megfizetni. Ugyanakkor számos esetben a közbenső szereplők egymással történő kereskedelme/tranzakciója egy nagyobb értékteremtő folyamat része, és itt az áfa felszámítása és átterhelése, illetve a levonási jog gyakorlása egy szükséges törvényi előírás teljesítését jelenti sok-sok buktatóval. Rosszabb esetben ezek csak egy adóellenőrzés keretében derülnek ki, jobb esetben viszont magunk ismerjük fel az esetleges hibákat. 

A legtöbb adóalany számára az egymással történő kereskedelem/tranzakciók nyomán jelentkező áfakötelezettséget legjobb lenne mellőzni, és csak a végfelhasználók felé történő tranzakciót adóztatni. Bár a felvetés kissé idealisztikus, a Magyarországon működő, egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló adóalanyok számára lehetőség van ún. áfacsoport létrehozására, és ennek keretében a csoporttagok közötti tranzakciók során az áfa felszámítását, átterhelését, illetve levonását, valamint az ezekkel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket (számlakiállítás, adóbevallás) mellőzni lehet. Ezen - az áfa törvényünkben rögzített - lehetőséget, és az abban foglalt előnyöket az összefoglalónk írása idején lekért NAV adatok szerint 185 áfacsoport már felismerte és alkalmazza.

Ugyanakkor érdemes lehet megvizsgálni, hogy vajon érdemes-e élni a lehetőséggel minden áfacsoport alapítására alkalmas körnek? Milyen előnyök és esetleges hátrányok jelentkeznek, ha az áfacsoport megalapítására adtuk a fejünket? Ennek vizsgálata a cél jelenlegi összefoglalónkban.

Előnyök

Egy áfacsoport esetében az áfacsoportban résztvevő 

a) csoporttagok egymás közötti ügyletei áfa szempontból megszűnnek, mint gazdasági tevékenységek, és így az áfafizetési kötelezettség is megszűnik - likviditási előny;

b) a csoporttagok önálló áfaalanyisága megszűnik, és – áfa szempontból – összeolvadnak egy egységgé, ami maga az áfacsoport. Az áfacsoport nevében a kiválasztott képviselő jár el minden áfát érintő ügyben, legyen az polgári vagy közigazgatási ügy – alacsonyabb adminisztrációs és igazgatási költségek;

c) megszűnik az áfatörvény szerinti számlázási és adóbevallási kötelezettség a csoporttagok számára, minden ezirányú feladatot a kijelölt képviselő lát el (a számviteli bizonylat kiállításának kötelezettsége ugyanakkor megmarad) – alacsonyabb adminisztrációs és igazgatási költségek;

d) áfaköteles és áfamentes tevékenységek esetén az adólevonási jog arányosításának számítása és figyelés is megszűnik – likviditási és költségcsökkentési előny;

e) tisztán áfamentes tevékenység végzése esetén a befogadott áfa levonási joga nincs meg, így a befogadó esetén az „költséggé változik”. Áfacsoport esetén ugyanakkor nincs ilyen plusz költség – Költségcsökkentés;

f) nem kell figyelni az adóalapnál a szokásos piaci árra, nincs kötelező kiigazítás (ez ugyanakkor társasági adóban már nem igaz, erre viszont megoldást jelenthet a társasági adócsoport alapítása).

Hátrányok

a) alapításkori adminisztrációs költségek és feltételek teljesítése – NAV engedély megszerzése (nyilatkozattételek, feltételek vizsgálata stb.) – adminisztrációs költség;

b) saját áfapozíció elvesztése egy olyan tevékenység esetében, ahol az adólevonási jog megvan (pl.: közösségi értékesítés);

c) egyetemleges felelősség a csoporttagokkal és az önkéntesen a csoporton kívül maradt, de egyébként kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaságokkal – egyetemleges felelősség;

d) egyetemleges felelősség megszüntetési lehetőségének hiánya egy áfacsoporttag külső társaság általi akvizíciója esetén – csoporttag vételi árát befolyásoló/rontó tényező, amibe rendszerint nem gondolnak bele az áfacsoportot létrehozni szándékozók.

A fenti előnyök és hátrányok tudatában lehet személyre szabottan vizsgálni, mennyire lehet ideális egy áfacsoport létrehozása az adott vállalatcsoport esetében, és így lehet eldönteni például azt is, hogy vajon a felmerülő költségeket és felelősséget mennyire tudja ellensúlyozni az adómentes működés lehetősége. Milyen időtávra érdemes az áfa csoportot létrehozni, és mikor érdemes inkább elvetni ezt az ötletet?

Amennyiben Ön is beleütközött a fenti kérdésekbe és bizonytalan abban, hogy vajon tényleg megéri-e áfacsoportot létrehozni a cégcsoport esetében, keresse szakértőinket a megadott elérhetőségeken és örömmel segítünk a döntés előkészítésében!

2019.01.07.

A csoportos biztosítások adózása 2019

A béren kívüli és a kifizetői adóteher mellett adható juttatások körének 2019-től hatályba lépő drasztikus korlátozása alapvetően érintette a cégek által a dolgozók javára kötött biztosításokat, ideértve az ún. csoportos biztosításokat is. A kodifikált jogi norma miatt nem egy HR vezető, CFO fejében merült fel az, hogy ezt a jellegű juttatást alapjaiban kell újragondolni, átalakítani, megszüntetni.
A PM által 2018. decemberében kibocsátott szakmai tájékoztató azonban komoly segítséget jelent ezen típusú juttatások adókezelésében, s ha adómentességet nem is, de kifizetői adóteher mellet adható juttatás lehetőségét megteremti a csoportos biztosítások megfelelő formáinál.

A hírlevél terjedelmi korlátai miatt nem lehetséges ezen terület teljeskörű ismertetése, ezért itt csak – tapasztalataink és az ügyfélkérdések alapján – a leggyakoribb típusok, esetek adókötelezettségeit ismertetjük. Olyan esetekről lesz itt szó, ahol a szerződő és a díjat fizető személy is a munkáltató, a biztosított a munkavállaló és a kedvezményezett a munkavállaló maga, vagy pedig által megjelölt személy (jellemzően közeli hozzátartozó).

1.    eset
Ezen fajta csoportos biztosításnál a magánszemélyek szabad akaratuk és választásuk alapján csatlakoznak a veszélyközösséghez, a biztosítottak közé. A biztosítási szint és annak díja egyértelműen a biztosított magánszemélyhez kapcsolható. A biztosított maga dönti el, hogy mikortól csatlakozik a veszélyközösséghez, és azt is, hogy meddig tartozik oda. A biztosítási díj személyre szabott, és a díjjal lefedett időszakban a díj összege nem változik, és az nem függ a veszélyközösség többi tagjának döntésétől, a veszélyközösség létszámának alakulásától. 
Az ilyen típusú kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja (feltéve, hogy ez a díj már a 2018-ban kezdődő biztosítási évet követően esedékes) a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és ennek megfelelően adózik a munkáltató (19,5 % szociális hozzájárulási adó, 1,5 % szakképzési hozzájárulás) és a munkavállaló (15 % személyi jövedelemadó, 18,5 % TB járulék) is.

2.    eset
Ezen példában a csoportos biztosítás ismérvei megegyeznek az 1. esetben leírtakkal, azonban a veszélyközösséghez nem csak a munkavállalók csatlakozhatnak, hanem döntésük alapján a munkavállaló közeli hozzátartozói is. Ezen esetben a közeli hozzátartozó a munkavállalóra tekintettel részesül a juttatásban, ezért a jövedelmet a munkavállaló (pl. a hozzátartozója javára jutó biztosítási díj formájában) szerzi meg. Így ekkor is az 1. pont szerint fog adózni, tehát nem csak a saját magára, hanem a hozzátartozókra eső biztosítási díj is nála fog munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülni.

3.    eset
Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelyet a munkáltató adott személyi állományra (pl.: az összes dolgozó, az 1. gyáregység munkavállalói, a középvezetők, a management stb.) teljeskörűen megköt és a biztosítási díj egy szerződésben definiált állomány (pl.: az időszak kezdő létszáma, átlagos statisztikai állományi létszám) alapján kerül meghatározásra és csak a meghatározott mértéket (pl.: 10 %-ot) meghaladó létszámváltozás esetén történik utólagos díjkorrekció. Fontos még ezen csoportos biztosítás esetén, hogy a biztosító szolgáltatására csak az a személy jogosult, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a veszélyközösség tagja volt. S ezen példában is igaz, hogy a szóban forgó biztosítási díj a 2018-ban kezdődő biztosítási évet követően esedékes.
Az ilyen típusú kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja kifizetői adóterhelés mellett adózik, s így a kifizetőnek kell a biztosítás díjának 1,18-szorosa után 15 % személyi jövedelemadót és 19,5 % szociális hozzájárulási adót fizetni.

Természetesen a fentieken túl még rengeteg különböző eset lehetséges, s persze figyelemmel kell lenni még 2019-ben az átmeneti szabályokra is. Érdemes ezért átgondolni a meglévő csoportos biztosításokat, konzultálni a biztosítóval is, hogy úgy lehessen átalakítani a biztosítási konstrukciót, hogy az változatlanul megadja a kívánt biztosítási védelmet, ugyanakkor a munkáltató által fizetett díj kedvezőbb adóterheléssel adózzon, mint a munkabér.