2018.10.24.

Kedvező változások a személygépkocsi bérleti (lízing) díjának áfa levonásával kapcsolatban

Az Európai Tanács október 2-án hozott egy határozatot, melyben engedélyezik Magyarország számára, hogy a személygépkocsik bérbevétele esetén a bérleti díjban foglalt előzetesen felszámított általános forgalmi adó, a magáncélú használat aránynak igazolása nélkül is 50%-ban levonható legyen.

Miért jelent ez könnyítést a vállalkozások számára?

A jelenlegi gyakorlat szerint a személygépkocsik bérbevétele, illetve az Áfa törvény vonatkozásában annak minősülő nyílt végű lízingje esetén a díjban foglalt előzetesen felszámított áfa csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az az adóköteles tevékenységét szolgálja. A magáncélú és üzleti célú használatot az adózóknak kell bizonyítania, megfelelő dokumentációval alátámasztva, mely jellemzően az útnyilvántartás szokott lenni. Ezen dokumentációt úgy kell vezetni, hogy abból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az adott személygépkocsi adott havi futásteljesítményéből mennyi km vonatkozott az üzleti és mennyi magáncélú használatra. Ebből kifolyólag az útnyilvántartások elkészítése jelentős adminisztrációs terhet jelentenek nemcsak a vállalkozások számára, hanem sok esetben a munkavállók részére is.

Amennyiben az Európai Tanács határozatát a magyar áfa törvényen is átvezetik - a törvényjavaslat október 19-én került benyújtásra -, úgy 2019. január 1-jétől megnyílik a lehetőség arra, hogy amennyiben egy vállalkozás nem kívánja útnyilvántartással alátámasztani az üzleti és magáncélú használatot, dönthet úgy is, hogy csak a bérleti (lízing) díjban foglalt előzetesen felszámított áfa 50%-át helyezi levonásba és ezzel az eddigi adminisztrációs terhet megszünteti.

Természetesen vannak olyan vállalaton belüli döntések, amelyek vagy nem engedik meg a magáncélú használatot, vagy azt jelentősen korlátozzák, az ilyen vállalatok esetében továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy útnyilvántartással alátámasztva a tényleges üzleti célú használat arányában vonhassák le az előzetesen felszámított áfát, mely így meghaladhatja az 50%-ot, ezért ezt a lehetőséget csak azoknak a vállalkozásoknak lesz érdemes továbbra is alkalmazniuk, amelyeknél az üzleti célú használat eddig is jelentősen meghaladta az 50%-ot.
Az Áfa törvény ezen könnyítése a legfeljebb kilenc személyes és legfeljebb 5 tonna össztömegű személygépkocsik bérbevételére fog vonatkozni.

2018.09.18

Országonkénti jelentések cseréjéről állapodik meg a magyar és az amerikai kormány

Ahogy sok érintett számára már ismert, az OECD az adóalapok védelme és az adófizetési kötelezettségek mesterséges csökkentése ellen 2015-ben létrehozott egy 15 pontból álló akciótervet[1] [a tavalyi adókötelezettségről részletesen ITTírtunk]. Ennek 13-as pontja a transzferár dokumentáció kapcsán egy éves adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az érintett multinacionális vállalat [továbbiakban: MV] anyavállalatának, egyes esetekben kapcsolt vállalkozásainak. Ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget hívják országonkénti jelentésnek, angolul country-by-country report-nak [továbbiakban: CbC-ként rövidítve].

Magyarország esetében szerencsének is nevezhetjük akár, hogy a CbC főkötelezettje, az adatszolgáltatás tényleges teljesítője az anyavállalat, hiszen beláthatjuk, hogy kis hazánk elég kevés ekkora nagyságú[2] MV anyacégével rendelkezik. Ugyanakkor, a CbC adatszolgáltatási főkötelezettség az anyavállalat részéről delegálható egy kijelölt csoporttag felé, ekkor az anyavállalat helyébe a csoporttag lép és a saját illetősége szerinti hatóság felé jelent. Ismert továbbá az is, hogy a főkötelezettség, a részletes CbC adatszolgáltatás mellett az MV-csoport tagjainak jelezni kell a saját adóhatóságuk felé, kitől, melyik ország illetékes adóhatóságától is várhatja az adóhatóságuk a megosztott CbC adatokat, ha arra szüksége lenne. Ez a kiegészítő kötelezettség jelentette a legtöbb feladatot a magyar MV- csoporttagok számára a tavalyi évben. A legtöbben megkönnyebbülten jelentették az anyavállalatukat és annak Uniós székhelyű adóügyi illetőségét a 17T201-es nyomtatványokon, ezzel – számukra – lezárva a CbC kérdéskört.

Ugyanakkor több magyarországi társaság is gondban volt az anyavállalatának, mint CbC teljesítőjének bejelentésével, ugyanis az anyavállalata olyan harmadik országban volt adóügyi illetékességű, amely állammal Magyarországnak nincs semmilyen adóinformációra vonatkozó megállapodása. Ebben az esetben a NAV hiába is várta volna a CbC megosztását, arra nem kerülhetett sor a formális megállapodás hiánya miatt. Ilyen harmadik ország többek közt az Amerikai Egyesült Államok is.

A fentiek azt is jelentik, hogy egy USA-beli anyavállalattal rendelkező magyar kft esetében, ha az anyavállalat nem jelöl ki (vagy nincs) olyan Európai Uniós illetőséggel rendelkező leányvállalatot, aki a CbC jelentést ténylegesen teljesíti, akkor a magyar leányvállalatnak kell majd ezt az adatszolgáltatás, a főkötelezettséget teljesíteni a NAV felé.

Szerencsére azonban úgy tűnik, hogy a 137. számú Magyar Közlönyben megjelent, 1439/2018. (IX. 11.) Kormányhatározat megoldja ezt a problémát és Magyarország megállapodást köt a CbC-k cseréjéről az USA-val is. A most megjelent Kormányhatározat ugyan még csak a feladatokat jelölte ki, de ez a lépés már előrevetíti azt a szándékot, amely eddig hiányzott, vagy nem volt teljesen publikus.

A következő lépésben az amerikai félnek kell a megállapodást formálisan jóváhagyni, ratifikálni és ez esetben az amerikai tulajdonú magyar leányvállalatoknak mindössze az USA anyavállalatot kell jelenteniük a NAV felé (feltéve persze, hogy a csoport nem másként határozott erről), mint a CbC adatszolgáltatás főkötelezettjét és a további feladatoktól mentesülnek.

Az amerikai oldalról történő elfogadásról egy külön hírben számolunk majd be. Az amerikai adóhivatal weboldalán található CbC adatszolgáltatási megállapodásokat vezető aloldalon pedig akár Ön is tájékozódhat arról, hogy hol is tart jelenleg a fentiekben leírt folyamat.

2018.09.17.

Lényeges, pozitív változások a társasági adó egyik legfrissebb adókedvezményében

Ahogy sokak számára ismert, a 2017-es évben új adókedvezmény került bevezetésre a társasági adó törvényben, amelynek támogatott célja az energetikai hatékonyság növelése, az erre irányuló beruházások támogatása. A kedvezmény lényege, hogy a szükséges igazolásokkal ellátott energetikai beruházások költsége a számviteli eredményen keresztül is csökkenti az adózás előtti eredményt és a társasági adó törvényben meghatározott mértékben magát a kalkulált társasági adót is. Ugyanakkor, a kezdeti lelkesedést hamar beárnyékolták a szabályozásból, illetve annak megfogalmazásából hiányzó információk, amelyek erősen kérdésesé tették, hogy mi után lehet az adókedvezményt igénybe venni és mi után nem. Az alapprobléma a fogalmakkal kapcsolatban merült fel, hiszen maga a társasági adó törvény nem határozta meg a „beruházás” fogalmát, ezt a társasági adó törvényt kiegészítő, mögöttes szabályra, a számviteli törvényre hagyta. Így az adókedvezmény igénybevételének vizsgálatát a számviteli törvényben felállított „beruházás/felújítás” fogalmak alapján kellett elbírálni és ebben az esetben olyan energiahatékonyságot szolgáló befektetések is elestek a kedvezménytől, amelyek energetikailag vagy egyéb módon ugyan megfeleltek a szigorú követelményeknek, ugyanakkor a számviteli törvény szerint felújításnak minősültek és így - mivel a felújítás nem lett nevesítve az adókedvezményben – nem voltak jogosultak az adókedvezményre.

Ezt a kis malőrt igyekezett a jogalkotó a 2018. július 25-én kihirdetett – és jelen adókedvezmény esetében már a következő napon hatályba léptetett - adótörvény csomagban kijavítani, amikor a beruházás mellé a „felújítás” kifejezést is belevették és így a fenti, 2018-as dátumot követően megkezdett felújítások után is érvényesen alkalmazható az adókedvezmény.

Mi is volt a probléma a szövegezésben?

A 2017-től hatályos adókedvezményt a társasági adó törvény betűi szerint beruházás után lehetett igénybe venni. A beruházás kapcsán meghatározásra került, hogy milyen energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások felelnek meg, ugyanakkor a jogalkotó azt már nem vizsgálta, nem pontosította, hogy nem adott meg önálló „beruházás” fogalmat és így a „beruházás” fogalma alatt nem a szó hétköznapi értelmében vett jelentését kellett érteni, hanem a számviteli törvényben – a társasági adó háttér jogszabályában - foglalt pontos definícióját. A számviteli törvény pedig elég sarkosan elhatárolja egymástól a beruházást[1] és a felújítást[2]. Mivel a beruházási adókedvezmény egy valóban hasznos kezdeményezés, a gazdaság szereplői kérdésekkel árasztották el az adóhatóságot és a Minisztériumot, amelyekben próbáltak pozitív állásfoglalást kicsikarni arra vonatkozóan, hogy a felújítás is lehet beruházás. Ezek közül emeltük ki a 29/2018-as számú számviteli kérdést, amely tökéletesen visszaadja a probléma gyökerét. A számviteli kérdésben az adóhatóság/Minisztérium kifejti, hogy csak abban az esetben lehet számvitelileg beruházás a gyártócsarnokban felszerelt új LED-es világítás, ha azt olyan helyre szerelik, ahol eddig nem volt világítás [azaz, ahol eddig vagy sötétben dolgoztak, vagy nem dolgoztak, csak pl. tárolásra használták a helyiséget]! Ahol már volt régi, nem hatékony fénycső, ott csak felújítás keretében lehetett kicserélni. A válasz pontos volt, ugyanakkor az adókedvezmény tekintetében kiábrándító, hiszen így nem lehetett adókedvezményt igénybe venni egy valóban energiahatékonyságot szolgáló kezdeményezés után.

Pedig az energiahatékonyságot szolgáló cél az esetek jelentős részében egy, már meglévő eszköz működésének hatékonyságnövelésében valósul meg, vagy egy meglévő eszköz (példánkban a világítás) egy teljesen új és hatékony eszközre történő cseréjében, ami a számviteli törvény szabályozásában csak felújítás lehet.

Ugyanakkor az idén júliusban elfogadott módosítás szerencsére változtatott ezen és az adókedvezmény fogalmába már a felújítást is szövegszerűen és tartalmilag megjelenítette[3]. Mindezek miatt a fenti példában bemutatott állásfoglalás alapján a gazdálkodó az adókedvezményt igénybe veheti, hiszen felújítást végez, amikor a régi, nem hatékony fénycsöveket újakra cseréli és így energiahatékonysági célokat tud elérni.

Az adókedvezmény nyújtásakor a támogatás intenzitása figyelemmel van a kedvezményt igénybe venni szándékozó társaság magyarországi székhelyére/telephelyére. Míg a Magyarország viszonylatában fejlettebbnek számító Közép-Magyarországi régióból a külön kormányrendelet szerint nem támogatható települések[4] a teljes elszámolható költségek 30%-áig vehetik igénybe az adókedvezményt, addig a kevésbé fejlett területeken[5] ez az arány maximum 45% lehet.

A szabályozás alapján az adókedvezmény jogszerű igénybevételéhez a következőket szükséges figyelembe venni:

• a beruházás, felújítás eredményeképpen végső energiafogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerüljön sor, amelynek meghatározását az energiahatékonyságról szóló törvény tartalmazza[6];
• az adókedvezményre jogosító beruházás, felújítás kezdeti vagy üzemeltetési éveiben felmerült költségek meghatározott mértékéig, de maximum az üzembe helyezéstől számított 5 évig;
• külön kormányrendelet szerinti igazolási kötelem és elszámolható költségek köre;
• 15 millió euró összevont korlát a beruházásra/felújításra;
• más adókedvezménytől (pld.: fejlesztési) elhatárolandó, együttes adókedvezménykorlát a kedvezmények nélküli adó 70%-ban limitált összegben;
• speciális Uniós előírásokhoz kapcsolódó fejlesztések esetében nem vehető igénybe;
• részletes nyilvántartás a beruházás, felújítás vonatkozásában.

A kiegészített és immár felújításokra is alkalmazható szabályok alapján az energiahatékonysági beruházás egy hatékony adómegtakarítási eszköz, hiszen

• nincs kötelező, jelenértéken számított befektetési érték (fejlesztési adókedvezmény),
• nincs speciális, tevékenységhez nem kapcsolódó támogatási kör (film, előadóművészet, sportszervezet támogatásának adókedvezménye),
• nincs egyes beruházások esetén kötelező foglalkoztatás-növekedésre vonatkozó előírás (fejlesztési adókedvezmény),

ellenben az energetikahatékonysági beruházás adókedvezménye

• az azt igénybe vevő társaság eszközeinek fejlesztését támogatja,
• a társaság méretéhez igazítható,
• akár olyan felújításokra is alkalmazható, mint az üzem/csarnok/iroda/stúdió/bemutatóterem világításának korszerűsítése,
• adminisztrációs igénye nem kiemelkedő mértékű.

2018.09.11.

Élet a Cafetéria megszűnése után

Miután a nyári adócsomag keretében a Kormány beszántotta a cafetéria juttatások rendszerét, gyakorlatilag a SZÉP kártyákra korlátozva ezen juttatási lehetőséget, hatalmas megoldandó kérdéssel szembesültek a juttatásokért, kompenzációkért felelős vezetők. És jegyezzük meg, van egyfajta csendes csodavárás is, hogy majd az őszi módosítások keretében szépen visszaszivárognak a legfontosabb juttatási elemek és ezzel együtt a juttató által fizetendő adóteher melletti adóztatás lehetősége is.

S bár az utóbbi sem kizárt, azt gondoltuk, érdemes előre menekülni, és felhívni a figyelmet mindazon juttatásokra és lehetőségekre, amelyek közül egyeseket évek óta tartalmaz az Szja. törvény, míg mások pont a mostani nyári csomaggal kerültek be a lehetőségek közé.

CAFETÉRIA 2019, AVAGY ADÓMENTES VAGY KIFIZETŐI ADÓTEHER MELLETTI JUTTATÁSOK A JÖVŐ ÉVBEN

1) Adómentes díjú kockázati biztosítás: Módosul az Szja. törvény bevételnek nem minősülő tételeket felsoroló 7. § (1a) bekezdése és azt rögzíti, hogy nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítással összefüggésben biztosító teljesítésére - a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve - korlátozások nélkül - a díjat fizető más személy jogosult.
Vizsgáljunk meg egy olyan, kifizető által kötött vegyes biztosítást, amelynek a biztosítottjai a cég dolgozói, a haláleseti, baleseti, betegségi kockázatok vonatkozásában a kedvezményezett a magánszemély, illetve az ő érdekkörébe tartozó személy (és ez a kockázati rész elkülönített díjrésszel rendelkezik), míg ennek a biztosításnak van egy csekély elérési szolgáltatási része is, amelynek kedvezményezettje a díjat fizető cég. Ezen biztosítás megkötésekor a magánszemély lemond a szerződő helyébe lépés, a kedvezményezett jelölés stb. jogáról. Ekkor teljesül az a feltétel, hogy a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy lesz jogosult és csak a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítése esetében lesz jogosult egy magánszemély (és nem a kifizető) a biztosító szolgáltatására (ami pedig már nem kizáró ok 2019-től a bevételnek nem minősülő szabály alá tartozás alól).
Azaz, egy ilyen vegyes biztosítás díja nem fog adózni, s amennyiben a biztosítás alapján mondjuk a jövedelempótló szolgáltatásra nem lesz jogosult a magánszemély, illetve csak halál esetére szóló biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásra lesz jogosult, így a szolgáltatási ág is adómentes marad a magánszemélynél.

2) Önkéntes pénztári támogatói adomány: A jó, öreg támogatói adomány még most is működik és kedvezményes adózás mellett ad lehetőséget többletjuttatásokra a munkáltatóknak. Az ÖPT tv. 17. §-a alapján egy gazdasági társaság által egy ÖPT-nek adott támogatói adomány vonatkozásában a támogató jogosult meghatározni, hogy a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel a támogatást, azzal, hogy a támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. Mivel a legtöbb pénztár alapszabálya igen rugalmas lehetőségeket biztosít ebben a vonatkozásban, biztosítható, hogy a kifizetővel munkaviszonyban, vagy más hasonló jogviszonyban állók részére kerüljön felosztásra az adomány összege. Az adományból az adott munkavállalóra eső rész így ugyanúgy a magánszemély egyéni nyugdíjszámláját növeli, mint azt korábban a munkáltatói hozzájárulás tette.
S ráadásul mindezt akár 9 %-os adóterhelés mellett. A támogatói adomány vonatkozásában jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége lesz a magánszemélynek 2019-ben, azonban ezt az egyéni számlán jóváírt támogatói adomány 84 %-a után kell teljesítenie, s ráadásul ezen összeg után 20 %, de maximum 150eFt összegű adóról is rendelkezhet az adóhatóság felé. Így 0,84 x (15% + 19,5%) - 20 % képletből adódik a 9 %-os adóterhelés.
De még ha nem is számolunk az adóról való rendelkezési lehetőséggel (mert például azt a magánszemély már másra „elhasználta"), akkor is csupán 29% az összes adóteher, amely még mindig versenyképes a többi juttatás adókötelezettségeivel szemben. S az adminisztrációs kötelezettség is kezelhető, hiszen annak zömét az ÖPT-k végzik el.

3) Kamatmentes lakáscélú hitel: A visszafizetési kötelezettség nélkül adott lakáscélú támogatások megszűnése után is adómentesek maradnak a kamatmentes lakáscélú hitelek. Noha a jogszabály jelen pillanatban 2019-től megszűnő jogszabályi részekre hivatkozik a kedvezményre jogosító feltételek meghatározásakor, ezt a hibát vélhetően orvosolni fogja a szaktárca az őszi csomagban.

4) Kifizetői adózás mellett adózó kölcsön: Amennyiben a kifizető nem lakáscélra, hanem egyéb célra nyújt kamatmentes kölcsönt, akkor az az után keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek kell teljesítenie (40,71 %), ez a juttatás nem fogja érinteni a magánszemély bérszámfejtését, nettó bérét. Az adóteher pedig lényegesen alacsonyabb, mint a munkabéré.

5) Adómentes juttatások: Változatlanul adómentes marad 2019-től például a

• bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;
• a kifizető által, az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttatott sportszolgáltatás;
• a kifizető által biztosított védőoltás.

2018.02.05

Elérhető a NAV Online Számla Tesztrendszer

Ahogy korábban már értesülhettünk, 2018. július 1-jétől a NAV Online Számla rendszerén keresztül kötelezően kell adatot szolgáltatnunk azokról a számlákról, amelyekben a belföldi adóalanyra áthárított áfa összege legalább 100 ezer forint.

A NAV legfrissebb, 2018. január 26-i közleménye szerint már elérhető az Online Számla tesztrendszere, amely lehetőséget nyújt azon cégek számára, akik tesztkörnyezetben szeretnék tesztelni a számlázó programjaikkal kiállított számláik tesztadatállományait annak érdekében, hogy 2018. július 1-jére a program megfeleljen az előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Az Online Számla rendszerrel és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban tájékozódhatnak 

• a NAV honlapján,
• a rendszer online felületén (https://onlineszamla-test.nav.gov.hu )

valamint felmerülő kérdéseikkel forduljanak bizalommal a PMX szakértőihez!

2018.01.17.

Már elérhetők az online számlázás informatikai részletei is

A 2018. július 1-től induló online számlázáshoz kapcsolódóan a mai napon a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a vonatkozó miniszteri rendeletmódosítás tervezetét, és immár a számlázó programok adatszolgáltatásához szükséges technikai specifikáció, valamint egyéb műszaki leírások is elérhetők.

Az online számlázás rendszerében a számla kiállítójánál a NAV felé az adatszolgáltatást a programnak automatikusan kell majd végeznie. Ezzel a - jelentős informatikai fejlesztést igénylő - funkcióval a jelenlegi számlázó programok nem rendelkeznek, így a technikai leírások és a specifikáció közzétételét már régóta várták az informatikai fejlesztők, hogy az érintettek technikai felkészülése is elindulhasson a rendszer július 1-i éles alkalmazására.