2014. november 17.

Össztűz alatt a luxemburgi titkos adómegállapodások

November 5-én az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma közzétette, hogy legalább 340 multinacionális cég adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal.

Az Amerikai Egyesült Államok hevesen tiltakozik az európai offshore-ok ellen, és az ügy egyre kényesebbé válhat Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - volt luxemburgi miniszterelnök - számára is.

A cégek - pl. a PepsiCo, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon, az IKEA - több száz milliárd dollárnyi összeget adóztak Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarítottak meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyeiken fizettek volna. Az ICIJ újságírói által átnézett 28 ezer oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumban több száz, személyre szabott adóhatározat szerepel, amelyeket Luxemburg rendszeresen alkalmaz olyan cégekkel szemben, amelyek kedvező adózási eljárásban szeretnének részesülni. A leleplezett megállapodások 2002 és 2010 között születtek - írja cikkében a portfolio.hu.

Az Európai Bizottság is vizsgálatot folytat, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása jogszerű állami támogatásnak minősül-e, vagy megengedhetetlen diszkriminációt, illetve versenytorzítást jelent.

Eközben az Európai Parlament különböző frakciói is tisztázó tájékoztatást követelnek Junckertől, valamint az Európai Parlament (EP) radikális baloldali frakciója elkezdte gyűjteni az aláírásokat annak érdekében, hogy az uniós parlament bizalmi szavazást tarthasson a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságról - tájékoztatott a portfolio.hu. 

A kiszivárogtatott dokumentumok és az érintett cégek listája a következő hivatkozáson érhető el: LINK

2014. október 21.

NAV: a számlázó programra vonatkozó leggyakoribb kérdések

Az adóhatóság október 18-án tájékoztatást tett közzé honlapján a számlázó programokkal kapcsolatos jogszabályi követelményekről, melyben összegyűjtötték a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, gyakorlati értelmezési nehézségekre vonatkozóan a NAV álláspontját.

A tájékoztató kiterjed többek közt 

• a számlázó program és a számlázó program azonosítójának értelmezésére;
• az adóalanyisággal kapcsolatos kérdésekre;
• a bejelentési kötelezettség részleteire, pl. programváltás, frissítés, használatból kivonás esetén;
• és a felhasználói dokumentáció értelmezésére, kezelésére.

A tájékoztatót teljes terjedelmében a következő hivatkozáson érhetik el: LINK

2014. október 8.

A Skandia America-ügy hatása - anyavállalat és fióktelep közötti ügyletek

Az anyavállalat és a más tagállamban lévő, Áfa csoporttag fióktelep közötti szolgáltatásnyújtások Áfa kötelezettsége vonatkozásában nemrégiben született rendkívül fontos EB ítéletről szeretnénk tájékoztatni az érintetteket.

Az anyavállalat és külföldi fióktelepe közötti szolgáltatások Áfa kötelezettségével kapcsolatosan még 2006-ban hozott ítéletet az Európai Bíróság (FCE Bank ügy C-210/04). Ebben az EB rögzítette, hogy az állandó telephelyet, amely jogilag nem különül el a részére szolgáltatásokat nyújtó anyavállalatától, és amely annak székhelyétől eltérő tagállamban működik, nem lehet adóalanynak tekinteni az ezen szolgáltatások ráterhelt költségei miatt. Azaz a központ és a telephely között áfa köteles szolgáltatásnyújtás nem áll fent.

Ezt a képet azonban 2009-ben a COM(2009) 325 Bizottsági Közlemény tovább árnyalta, és azt az értelmezést rögzítette ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan, hogy amennyiben azonban az adóalany (az anyavállalat, a központ) az adott országban áfa csoport tagjává válik, a továbbiakban a külföldön található állandó telephelye számára nyújtott szolgáltatásai két különálló adóalany közötti szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, s mint ilyenek áfa kötelezettséget vonnak maguk után.

Mivel a Közlemény az EU-s jogrendszerben nem minősül kötelező érvényű jogi aktusnak, így több tagállam nem alkalmazta ezen értelmezést, s ettől eltérő értelmezési gyakorlatot alakított ki. A rendelkezésre álló információink szerint ilyen tagállam volt például Hollandia.

A szeptember 17-én kihirdetésre került C-7/13 Skandia America Corp. (USA) ügyben azonban immár az Európai Bíróság, tagállamokra nézve kötelező esetjogi döntésében mondta ki, hogy egy más országban letelepedett anyavállalat által valamely tagállamban található fióktelepe részére történő szolgáltatásnyújtás adóköteles ügyletnek minősül, amennyiben e fióktelep egy Áfa csoporthoz tartozik a telephely szerinti országban.

Az ítélet fényében meggyőződésünk, hogy indokolt felülvizsgálni a korábban a központ- állandó telephelyek között kialakított folyamatok adókötelezettségeit.

2014. szeptember 24.

ÁFA teljesítési időpont kalkulátor

- időszakos elszámolású ügyletekhez - 

Az NGM tervei szerint 2015.01.01-től – jogharmonizációs okok miatt – újra változni fog az Áfa törvény az időszakos elszámolást érintően, mégpedig a korábban már elfogadott, majd törölt jogszabályszövegtől eltérően, annál bonyolultabban, több tényezőtől függően.

Egy ún. elszámolási időszakos ügylet teljesítési időpontjának a meghatározásakor 4 féle teljesítési időpont szabályt kell figyelnünk, a megfelelőt kiválasztanunk és alkalmaznunk. Ráadásul a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezések még tovább bonyolíthatják a szabályrendszert.

Rövid összefoglalónk valamint a KALKULÁTOR honlapunkon elérhető: Link

2014. szeptember 3.

A számlázó programokhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség

A 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet 2014. október 1-től bejelentési kötelezettségeket ír elő mind a számlázó programokkal, mind az online számlázó rendszerekkel kapcsolatban. A NAV tájékoztatót tett közzé ezen bejelentési kötelezettségekről, melyek főbb pontjait a következőkben foglaljuk össze.

A rendelet értelmében az adóalanyoknak az általuk használt, illetve használatból kivont számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert az adóhatósághoz be kell jelenteniük.

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó rendszerek, továbbá használatba vett, számla kibocsátására alkalmas saját fejlesztésű programok adatait az adóalanynak 2014. november 15-ig kell bejelenteni. Ugyanez a határidő vonatkozik a 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, tovább igénybe már nem vett online számlázási szolgáltatás bejelentésére.

Egyéb esetekben a számlázó program rendeltetésszerű használatbavételétől, illetve használatból való kivonásától számított 30 napon belülkell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget.

Amennyiben az adóalany helyett, de az adóalany nevében más állítja ki a számlát, a számlázó programot használó adóalanynakazt az adóalanyt kell tekinteni, akinek/amelynek a nevében a számlázó programmal a számlát kibocsájtják, vagyis nem a meghatalmazottat. Mindez azonban nem zárja ki, hogy képviselettel meghatalmazott teljesítse a bejelentési kötelezettséget.

A bejelentés teljesítéséhez az adóhatóság a SZAMLAZO megnevezésű nyomtatványt rendszeresíti, melynek internetes kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési útmutató 2014. október 1-jétől lesz letölthető. A nyomtatványt elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, illetőleg papír alapon nyújtható be 2014. október 1-jétől az állami adóhatóságnak. Ugyanakkor azon adóalanyok akiknek elektronikusan kell teljesíteni bevallási kötelezettségüket, ezt a nyomtatványt is elektronikus formában kötelesek benyújtani.

A teljes tájékoztató elérhető a következő hivatkozáson: LINK

2014. augusztus 7.

A NAV értelmezi a behajtási költségátalányt

A mai napon rendkívül fontos iránymutatást tett közzé a NAV a behajtási költségátalány polgári és adójogi értelmezéséről, illetve számviteli kezeléséről. A tájékoztató legfontosabb pontjait az alábbiakban foglaltuk össze:

A) a behajtási költségátalány a kötelezett oldalán

• Számvitelileg egyéb ráfordításként kell könyvelnie a kötelezettnek.
• Minden esetben szükséges könyveiben így rögzítenie, amikor fizetési késedelembe esett szállítójával, partnerével szemben (így az átalány jogosultjának nem is kell ténylegesen követelnie annak megtérítést a könyveléshez).
• a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe esés tényével beáll.
• A jogosult a behajtási költségátalányról, utólagosan, konkrét nyilatkozattal lemondhat (előzetesen NEM).  Ez esetben a késedelembe eséskor a kötelezett által „automatikusan” egyéb ráfordításként könyvelt összeget nem módosítva, az elengedett kötelezettség összegével megegyező mértékű rendkívüli bevételt mutat ki könyveiben.
• A rendkívüli bevétellel szemben kivezeti könyveiből a szállítójával szembeni behajtási költségátalány kötelezettséget.
• A kötelezettség elengedése így a kötelezett oldalán társasági adó neutrális lesz.
• Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követeléséről lemond, azt elengedi, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata a kötelezettnél.

 B) a behajtási költségátalány a jogosult oldalán

• A jogosult a megfizetett behajtási költségátalány összegét (akár felszólításra, akár önkéntesen fizetett a kötelezett) számvitelileg az egyéb bevételek között számolja el.
• A jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt.
• A jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, így a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie sem.
• Tao. tv. szerinti adóalapot csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.
• A pénzügyileg nem rendezett, nyilatkozattal elengedett behajtási költségátalányt a jogosultnak NEM kell a könyveiben kimutatni és nem is merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan.
• Ugyanez az eljárás, ha a jogosult kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről,  de úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn.
• Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követeléséről lemond, azt elengedi, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékkötelezettsége (pld: bejelentés, adatszolgáltatás).

A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, de 2013. július 1-től a régi Ptk. is azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2013. július 1-től kötött ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak.

A teljes tájékoztató elérhető a következő hivatkozáson- LINK

2014. július 16.

Új NGM rendelet a számlázásról

2014. július 1-jén lépett hatályba az új, 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséról, melynek egyes rendelkezéseit csak október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell majd alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet hatályát vesztette.

Fontos változás, hogy 2014. október 1-jétől a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adóhatóság felé a számla kibocsátáshoz használt számlázási programjukat, beleértve az online számlázási rendszert is. A bejelentéseket egy külön erre a célra szolgáló nyomtatványon kell teljesíteni 30 napon belül. Azon programok esetében, amelyek 2014. október 1-je előtt is már használatban álltak, a bejelentést elegendő 2014. november 15-ig megtenni.

A rendelet szerint emellett az adóalanynak továbbra is rendelkeznie kell egy dokumentációval, amely részletesen bemutatja a számlázó program összes funkcióját. Fontos, hogy a számlázó program kizárólag a bemutatott funkciók végrehajtására lehet alkalmas, vagyis ha a funkciókban bármilyen változás történik, akkor a dokumentációt is frissíteni kell ennek megfelelően. A dokumentációnak magyar nyelven kell rendelkezésre állnia.

A NAV eddig megjelent közleményei az új rendelettel kapcsolatban:

• 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet pénztárgéppel kiállított nyugtára vonatkozó rendelkezésének értelmezése - LINK
• Számítógéppel és pénztárgéppel előállított nyugta elhatárolása - LINK

2014. június 5.

Időszaki elszámolások az áfában - újabb adóváltozás

A tegnapi napon benyújtották a T/168-as számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról. Az indítvány számos pontja közül kiemelnénk az Áfa törvénynek az  időszaki elszámolások teljesítési időpontját szabályozó 58.§ (1) bekezdésétérintő módosítását, mivel itt rendkívül rövid idő áll az érintettek részére a várható változás kezelésére.

A jelenlegi szabályozás szerint 2014. július 1-jétől az időszakos elszámolásoknál a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja lenne. A T/168-as számú törvényjavaslat 6.§-a értelmében a fenti szabályt viszont csak "az olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014 . december 31-ét követő időpont."

58. § (1) 72 Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.

58. § (1) 72 Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.

Ezen kívül benyújtásra került a már korábban is többször felvetett reklámadóról szóló T/154. számú törvényjavaslat is, melynek alapján az új progresszív adó legmagasabb kulcsa 40% lenne.

2014. április 18.

Megszűnt a beszámoló ismételt közzétételi lehetősége

 - KIM tájékoztató -

A KIM tájékoztatóban hívja fel a figyelmet arra, hogy jogszabályváltozás következtében 2013. december 1-jétől a már közzétett beszámolóa cég kérelmére a Céginformációs Szolgálat honlapjáról (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/) nem távolítható el. A beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs mód. 

Ennek tekintetében, amennyiben olyan beszámoló kerül közzétételre, amely hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg, eredménykimutatásban, akár a csatolt dokumentumokban, javítására, ismételt közzétételére nem lesz lehetőség. A beszámolóban szereplő hibát a számviteli törvény szabályai szerint a könyvelésben szükséges majd helyesbíteni, és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban kell feltüntetni.

Mindezek következtében ajánlott fokozottan ügyelni beszámoló készítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelőségére, akár többször is ellenőrizni ezeket mielőtt beküldenénk közzétételre.

2014. április 11.

Friss OECD felmérés a munkabér adóterheiről

Az OECD mai napon közzé tett jelentéséből megtudhatjuk, hogy az elmúlt három év során 34 OECD-országból 25-ben nőttek a munkabérek adóterhei. A 2013-as évet tekintve  ezek az adóterhek a legnagyobb mértékben Portugáliában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban nőttek.

A gyermektelen, átlagkeresettel rendelkező munkavállalók béréből Belgium (55.8%), Németország (49.3%), Ausztria (49.1%) és Magyarország (49%) vonja el a legnagyobb részt. Míg a legalacsonyabb adóteher Kínában (7%) Új-Zélandon (16.9%) és Mexikóban (19.2%) van.

A bérek adóterheit vizsgáló legújabb felmérés eredményei megtalálhatók az OECD Taxing Wages 2014 című kiadványában, melyben nem csak a személyi jövedelemadó mértékek, hanem az egyéb munkavállalókat és munkáltatókat érintő járulékterhek országonkénti összehasonlítása is elérhető. Ez mindenképp érdekes információ azon vállalatok számára, melyek munkaerő felvételi döntések előtt állnak.

2014. március 26.

EU és OECD fejlemények az adózás területén

Március 24-én az Európai Tanács módosította a 2003/48/EK irányelvet a megtakarításokból származó jövedelmek adózásáról (ismertebb nevén: kamatadó irányelv). A módosítás következtében a 2005-ben hatályba lépett irányelv hatálya kibővült, immár az újabb típusú megtakarításokból származó jövedelmekre, illetve olyan megtakarítási termékekre is vonatkozik, melyekből kamat, vagy azzal egyenértékű jövedelem származik, ezáltal követve a termékekben és a befektetők magatartásában az elmúlt 10 év alatt történt változásokat. Az adóhatóságoknak ezzel kapcsolatban azonosítaniuk kell, hogy kik a kamatkifizetések valódi haszonhúzói.

Emellett az OECD is jelentős előrelépéseket tett az adóelkerülést célzó projektjében (BEPS). Elkészültek a következő akciókhoz tartozó vitatervezetek, melyekből már megismerhetők a változások irányai:

• 6. Az egyezménnyel való visszaélés megelőzése
• 2. Hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek hatásainak semlegesítése
• 1. A digitális gazdaság adózási kihívásainak kezelése.

A BEPS projekt ütemezése elérhető a következő hivatkozáson: BEPS Kalendárium

2014. február 21.

A Hervis-ügy és az iparűzési adó kapcsolata

A Hervis-ügy következményeinek az iparűzési adóra való kihatásáról nyilatkozott a Napi.hu-nak Szalai János:

"Elsődlegesen a Hervis-ügy, illetve a bolti kiskereskedelmi különadó jelent egy költségvetési "időzített bombát", amennyiben az ügy a Kúriánál is a Hervis felé billen és így a hasonló kereskedelmi társaságok számára megnyílik a lehetőség a plusz adóteher visszaigénylésére - nyilatkozta a Napi.hu-nak Szalai János, a PMX Consulting Group partnere. Ennél azonban súlyosabb tétel lehet, hogy a Hervis-ítéletben megfogalmazottak, a bolti kiskereskedelmi adó sajátosságai nagyfokú hasonlóságot mutatnak a 2013. január elsejétől hatályos - egyes vélemények szerint a bolti kiskereskedelmi adó "helyébe" lépő - új adóalap megállapítási módszerrel az iparűzési adóban - tette hozzá az adótanácsadó.

Az iparűzési adónál az új adóalap megállapítása során ismét hátrányba kerülhetnek, s jóval magasabb tényeges adókulccsal adóznak az olyan cégek, amelyeknek több különálló jogi formában működő kapcsolt vállalkozásuk van Magyarországon. Szemben például az olyan láncokkal, cégcsoportokkal amelyek jogilag ugyan függetlenek, de gazdasági-üzleti szempontból valójában szorosan összefonódó, összekapcsolódó társaságok láncolatából épülnek fel. Az iparűzési adót ráadásul minden állandó tevékenység esetében fizetni kell, ellenben a bolti kiskereskedelmi adót is tartalmazó törvény (egyes ágazatokat terhelő különadó például) - néhány más ágazat mellett - csak a kereskedelmet adóztatta így.

A Napi.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is a helyi iparűzési adó "érintettsége" miatt, ám a szaktárcánál már a kiindulási alapot, vagyis a Hervis-ítéletet is másként látják."

Az NGM álláspontját és a teljes cikket a következő hivatkozáson olvashatják el: LINK

2014. február 13.

Utólagos ármódosítás: a NAV ellen döntött a bíróság

Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben - tájékoztatott blogbejegyzésében dr. Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi iroda vezető adójogásza:
A bíróság ítéletében kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik.

Az elbírált ügyben az adózó termékeket gyártott és értékesített osztrák anyavállalatának. A termékeket kiszállították Ausztriába, ezért a cég az eladásokat áfa mentesen számlázta. Az adott évben legyártandó termékmennyiséget és az eladási árat a felek év elején határozták meg, és egyidejűleg rögzítették: ha az anyavállalat a tervezett mennyiségnél kevesebbet rendelne meg, úgy év végén az elmaradt árbevétel pótlására ún. „kompenzációt” fizet a magyar termelőnek. Az anyavállalat az adott adóévben csak a tervezett mennyiség felét rendelte meg, a másik fele után kompenzációt fizetett. A cég a kompenzációt áfa mentesen számlázta ki.

A NAV az év végén kiszámlázott kompenzációt kifogásolta, pontosabban azt, hogy a cég azután nem fizetett Magyarországon áfát. Álláspontja szerint a cég valójában „eltűrte”, hogy az anyavállalat a megbeszéltnél kevesebb terméket vásárolt, ami áfa szempontból különálló szolgáltatásnak, nem pedig az értékesítések utólagos árkorrekciójának minősült. A külföldre nyújtott szolgáltatások után 2009-ben még Magyarországon kellett az áfát megfizetni, így a NAV az adózónál áfa-hiányt állapított meg.

Az ügy bíróság elé került. A bíróság az ügyben arra a döntésre jutott, hogy az elmaradt árbevétel címén kiszámlázott összeg valós tartalmában az év során alkalmazott árak utólagos módosítása volt, ami egyben azt is jelenti, hogy az anyavállalat nem különálló szolgáltatásért fizetett, hanem az év során vásárolt termékekért. A bíróság tehát egyetértett az adózóval abban, hogy az év végi korrekció áfa-mentesen volt számlázható.

Az ügyről készült részletes összefoglalót a következő hivatkozáson olvashatják el: LINK.

 2014. február 11.

Nyugtakibocsátás kiváltása kizárólagos számlázással

 Az adóhatóság a múlt hét pénteken tájékoztatót jelentetett meg a számlakiállítással történő nyugtakiváltásról valamint annak kötelező adatszolgáltatásáról és bejelentéséről.

Miről is van szó?

Nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna a kormányzatunk azon erőfeszítéséről, ami a pénztárgépek adóhatósághoz online módon történő bekötéséről szólt. Ugyanakkor már a 2013 áprilisi időszakban is felmerült a kérdés, hogy mi van azokkal az adózókkal, akik vállalják, hogy minden hozzá betérő vásárlónak számlát állítanak ki, mentesülnek-e a kormányzat online pénztárgépekre vonatkozó rendelkezései alól, ezáltal elkerülve egy új drága pénztárgépet beszerezését? Múlt csütörtökig mély hallgatás volt az adóhatóság hivatalos válasza, de most, hogy az online pénztárgépek engedélyeztetése, beszerzése és beüzemelése a vége felé közeledik, az adóhatóság a fentebb hivatkozott tájékoztatót adta közre.

Már az online pénztárgépek gondolati bevezetésekor is hatályban volt az az Áfa törvénybeli megengedő rendelkezés, amely szerint az értékesítést (termék, szolgáltatás) végző áfa alany, aki nyugta kibocsátási kötelezettséget eredményező értékesítést hajt végre, számlával is teljesítheti az ügylet bizonylatolását. Azaz, ha a nyugtakibocsátást, mint adminisztráció csökkentő intézkedést vesszük, ezen szabály szerint az értékesítő önként vállalja a „nehezebb” megoldást. Természetesen az önként vállalt számlázás során is követendők az Áfa törvény szerint a számlákra vonatkozó alaki, tartalmi követelmények.

Mit tartalmaz az adóhatósági tájékoztató?

Minden olyan adóalany, aki a nyugta kibocsátási kötelezettségét számla kiállítással kívánja teljesíteni adatszolgáltatásra lesz kötelezett a kiállított számláival kapcsolatban. Mindezek előtt az adóhatóság felé egy külön nyomtatványon [PTGSZLAB a nyomtatvány neve] be kell jelentenie ezt a választását, majd folyamatosan adatot kell szolgáltatnia. A bejelentéssel kapcsolatos adóhatósági tájékoztató 2014. február 6-án jelent meg a NAV oldalán és a bejelentés határidejét 2014. február 7-re tették – szerencsére nem jogvesztően.

Miért van erre szükség?

Nyilván az adóhatóság így akarja elkerülni, hogy a számlázást önként választók kikerülhessék az online adatszolgáltatást a bevétel alakulásáról. Míg az online pénztárgépek esetében a bevételek alakulása folyamatosan nyomon követhető, úgy a számlázással teljesítők esetében az adatszolgáltatási kötelezettségre meghatározott időszakonként áll rendelkezésre ez az adat.

Minden általam kiállított számlámról kell adatot szolgáltatnom?

Bár az adóhatósági tájékoztató nem tartalmaz ilyen mélységű információt, a válasz nyilvánvalóan nem. Hiszen az adóalany számára történő értékesítést eddig sem lehetett nyugta kiállításával bizonylatolni, így az e miatt kiállított számlát nem kell jelenteni. Azokat a számlákat kell jelenteni, amelyeket a nyugta kibocsátási kötelezettség (Készpénzben, utalványban 100%-ban kiegyenlített, bruttó összeg 900 eFt alatt marad, számlát nem kér) kiváltása miatt állítottam ki.

Mikortól, milyen sűrűséggel kell adatot szolgáltatni?

Az adóhatósági tájékoztató szerint – amelynek jogszabályi háttere egy Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet(módosítás)- a meghatározott számlákról az adatokat

- a NAV által megadott struktúrában

- számla kiállításának időpontját figyelembe véve

- naponkénti bontásban hetenként

- legkésőbb az adatszolgáltatás hetét követő hét 4. napjáig

- elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül

kell megadni.

Az adatszolgáltatást a 2014. február 28-át követően kiállításra kerülő, fentebb megfogalmazott feltételeknek megfelelő, számlák vonatkozásában kell teljesíteni.

Ugyanakkor jelen időpontban a kért adatszolgáltatási struktúra, az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatvány és a részletszabályok még nem ismertek.

Az utóbbi hónapokban Magyarország több országgal is kötött szociális biztonságról szóló egyezményt, amelyek célja felek közötti munkaerőmozgás elősegítése és kiküldetésekhez kapcsolódó biztosítási kérdések rendezése.

A 2014. január 1-től hatályos magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény főszabályként úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló biztosítási kötelezettségére azon állam a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet folytatja. Ugyanakkor az egyezmény több esetet is felsorol, amelyek kivételt képeznek a főszabály alól, mint például a kiküldöttek, repülőgép fedélzetén foglalkoztatottak, illetve a diplomáciai missziók tagjai.

Az egyezmény értelmében a szerződő állam munkáltatója által kiküldött munkavállalók öt éves tartózkodásig tartoznak a kiküldő állam jogszabályainak hatáskörébe, mely a munkavállaló és munkáltató közös kérelmére további egy évvel meghosszabbítható. Ez a szabály érvényesülhet akkor is, ha a munkavállaló további szerződést köt kiküldetése alatt a fogadó országban az eredeti munkáltatóval kapcsolatban álló munkáltatóval.

A fenti szabályoktól eltérő kivételek megállapításában nagy rugalmasságot biztosít az egyezmény 10. cikke. Ehhez azonban szükséges az érintett személyek és a hozzájuk kapcsolódó munkáltatók közös kérelme, amelyet az illetékes állam hatóságai, illetve az általuk kijelölt intézmények bírálnak el.

A nyugdíjszámítás szempontjából irányadó rendelkezés, hogy a szerződő országok területén megszerzett biztosítási idők összeadódhatnak, amennyiben az érintett személy az adott államban nem rendelkezik kellő biztosítási idővel a nyugellátásra való jogosultság megszerzéséhez. Ebben az esetben számításba vehető a másik állam területén, annak jogszabályainak megfelelően megszerzett biztosítási idő is. A beszámításnak azonban feltétele, hogy az adott biztosítási idők nem vonatkozhatnak azonos időszakra.

Az egyezményről részletes tájékoztatót tett közzé a NAV honlapján, melyet az alábbi linken érhetnek el: NAV tájékoztató