pmXpress
2023
pmXpress 2023
2023.11.22.
Választási lehetőségek a globális minimumadó rendszerében
A legutóbbi cikkünkben az egyes különleges, „extra” adók kezelését tekintettük át a globális minimumadó rendszerében, most pedig megvizsgáljuk - a teljesség igénye nélkül -, hogy milyen választási lehetőségei vannak az adózóknak az adókötelezettségük meghatározásakor az MR és az annak alapján készült, még nem végleges törvényjavaslat szerint.
A felsorolás csak példálózó jellegű, figyelemmel arra, hogy az összes lehetőség felsorolása és kifejtése a szabályok komplexitása miatt nehézkes lenne.
2023.11.06.
Egyes különleges, „extra” adók kezelése a globális minimumadó rendszerében
Az elmúlt évek legnagyobb hatású módosítását jelenti a globális minimumadó hazai bevezetése.
Az OECD 2021. decemberében publikálta BEPS projektjének második pilléreként a globális minimumadó szabályait, valamint az ahhoz tartozó részletes Kommentárjait. Az Európai Bizottság 2022. december 14-én hozta nyilvánosságra irányelveit az uniós multinacionális vállalkozások globális minimum-adószintjének biztosítására.
Magyarország Kormánya 2023. október 31-én nyújtotta be a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatát.
A globális minimumadó kötelezettség meghatározásakor a cégcsoport minden érintett (így a magyarországi tagjának is) meg kell határoznia az effektív adórátáját, amely tulajdonképpen egy hányados, amelynek a számlálójában a minimumadó szabály szerint számolt lefedett adók, míg a nevezőjében az OECD szabályok szerint módosított nettó jövedelem szerepel. Ez lesz az úgynevezett ETR mutató, amely, ha nem éri el a 15 százalékot, akkor kiegészítő adófizetési kötelezettséget von maga után.
Az effektív adóráta kiszámításakor kiemelt jelentősége van az úgynevezett lefedett adóknak, hiszen ezeket elismeri a szabályozás, mint olyan fizetett adó, amely beleszámít az ETR kalkulációba és így alapvetően befolyásolja a kiegészítő adó összegét.
Melyek ezek a lefedett adók Magyarországon?
2023.10.26.
„Csoportos” dilemmák cégfelvásárláskor – Áfa és Tao csoportos adóalany értékesítésének kérdései
Számos szakmai anyag született már arról, hogy miért is előnyös az arra jogosult cégcsoportoknak Áfa, és/vagy Tao csoportot alakítani. Kétségtelenül számos előnyt tudnak kiaknázni a cégek a csoportos adóalanyisággal, említhetnénk például a csoportszintű adótervezés lehetőségét, vagy akár az egymás között alkalmazott ügyletek esetében a transzferár dokumentációk készítése alóli felmentést.
Kevés szó esik viszont arról a – tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka – esetről, amikor egy felvásárlás során a cégcsoport társaságait nem teljes egészében, hanem csak részben, akár csak egy tagját veszik meg a vevők. Ilyen esetekben egy átlagos cégfelvásárláshoz képest több szempontból is összetett helyzetben találják magukat a felek.
Annak bemutatásához, hogy milyen problémákkal szembesülhet egy ilyen helyzetben az eladó és a vevő, érdemes áttekinteni az Áfa csoport és Tao csoport felvásárlás során releváns jogszabályi rendelkezéseit.
2023.10.20.
Magántőkealapokból származó jövedelem szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége
Ahogyan az szélesebb körben ismert, a Kormány 2023. július 1-től hatályos Rendeletével módosította a kamatjövedelmek adózására vonatkozó szabályokat. A Rendelet alapján 2023. július 1. napjával az egyes Szja tv.2 szerinti kamatjövedelmek vonatkozásában felső korlát nélküli szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget vezetett be. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a kamatjövedelmek tekintetében az addigi 15 százalékos adóteher 28 százalékosra módosult.
Kérdésként merülhet fel, hogy a magántőkealapokból származó jövedelmek kapcsán alkalmazandó-e az új, magasabb adóterhet jelentő szabályozás.
2023.03.07.
Ingyenes szolgáltatásnyújtás alapítványoknak és közhasznú alapítványoknak
Térítés nélküli átadásokkal – köznapi értelemben: ingyenes ügyletekkel – számos formában találkozhatunk, beszéljünk akár támogatásról, adományról, juttatásról, térítés nélküli eszközátadásról, vagy térítésmentesen nyújtott szolgáltatásról. Az ingyenes ügyletek adózásban való kezelését komolyan befolyásolja, hogy ki lesz pontosan a juttatásban részesülő fél (pl.: közhasznú szervezet, egyéb szervezet, gazdasági társaság, magánszemély), illetve milyen jogcímen kerül sor a juttatásra. A térítés nélküli átadások történhetnek pénzben, eszközben-, vagy akár szolgáltatások formájában is.
Jelen szakmai tájékoztatónkban ez utóbbi témakörrel szeretnénk foglalkozni, specifikusan azt az esetet megvizsgálva, hogy miként kezelhetőek adózási oldalról – feltételezve, hogy az ingyenes szolgáltatás nyújtója egy áfaköteles üzleti tevékenységet végző gazdasági társaság – a közhasznú-, illetve nem közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványoknak történő ingyenes szolgáltatásnyújtások. Az ügylet minősítéséhez elsősorban a Tao törvény. , az Áfa törvény , illetve az Illeték törvény irányadó jogszabályi rendelkezéseit vizsgáltuk meg.
2023.02.23.
Munkáltatói kölcsönök - kedvezménnyel vagy akár adómentesen?
A jelenlegi gazdasági helyzetben több szempontból is fontos ismerni azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül a munkáltató segíteni, támogatni tudja a munkavállalóit, hiszen a magas kamatkörnyezetben, a csökkenő állami támogatások mellett a munkáltató az általa adható kölcsönök valamelyikével gyors és jelentős segítséget tud nyújtani munkavállalói számára, akár kedvezményesen vagy kamatmentesen is.
Ebben a hírlevelünkben a munkáltató által adható kölcsönöket tekintjük át és vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy az egyes kölcsönök nyújtása milyen adóvonzattal jár a munkáltatóra nézve.
2023.02.14
Megduplázódott a költségtérítés adómentes része - 2023-tól megduplázódott a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
A 16/2023. kormányrendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében a veszélyhelyzet ideje alatt megemelte a gépjárművel történő munkába járás költségtérítését. Ennek megfelelően a napi munkába járás költségtérítéseként (hazautazás esetén is) kilométerenként adómentesen akár 30 forint költségtérítést is kaphat a munkavállaló a munkáltatójától - természetesen a korábbról jól ismert munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet alkalmazása mellett.