pmXpress 2026

2026.08.05.

A vagyonadó - 2. rész - Ki lesz az adó alanya?

A vagyonadó bevezetésével kapcsolatban az első és talán legtermészetesebb kérdés az, hogy kit terhel majd az adófizetési kötelezettség. Első látásra a válasz egyszerűnek tűnik: azt, aki a vagyont birtokolja. A gyakorlatban azonban a kérdés ennél jóval összetettebb. 

A modern vagyonkezelési struktúrák és alapítványi konstrukciók világában sokszor éppen az okozza a legnagyobb kihívást, hogy a vagyonnak ki is a tényleges tulajdonosa, kihez kell a vagyont az adózási szempontból „hozzárendelni”.

A jelenleg működő európai vagyonadó-rendszerek ugyan eltérő részletszabályokat alkalmaznak, de van egy alapvető közös jellemzőjük: a vagyonadó elsődleges alanyai a magánszemélyek. A szabályozás központi kérdése ezért rendszerint nem az, hogy kit kell megadóztatni, hanem az, hogy a különböző vagyonstruktúrákban elhelyezett vagyont mely személy vagyonának kell tekinteni.

Legújabb pmXpress sorozatunkban a vagyonadó legfontosabb gyakorlati és szabályozási kérdéseit járjuk körül, a nemzetközi tapasztalatokra is figyelemmel.

Sorozatunk 2. részében az adóalanyok körének meghatározását vizsgáljuk.

Olvasson tovább... (LINK)

2026.07.29.

A vagyonadó - 1. rész - Bevezető: az alapok

A Kormány nyár elején ismertetett tervei alapján jelentős adózási változások várhatók a közeljövőben, melyek közül az egyik legnagyobb horderejű intézkedés a vagyonadó bevezetése lehet.

A jelenlegi elképzelések szerint általános, nettó vagyonadó kerül bevezetésre. Ebből a fogalomból az „általános” jelző azt jelenti, hogy az adóztatás a vagyontárgyak széles körére terjedne ki, azok formájától függetlenül, s csak nagyon kevés kivétel (háztartási vagyontárgyak stb.) jelenik meg a rendszerben. A „nettó” jelző pedig arra utal, hogy az adó alapja nem a teljes vagyon értéke lesz, hanem a vagyonelemek és a kapcsolódó tartozások, kötelezettségek értékének különbözete.

A magyar szabályozás kidolgozása során különösen fontos lehet a nemzetközi tapasztalatok vizsgálata. Érdemes megérteni, hogy mely megoldások járultak hozzá a vagyonadó sikeres működéséhez, és mely szabályok vezettek annak megszüntetéséhez más országokban.

Legújabb pmXpress sorozatunkban a vagyonadó legfontosabb gyakorlati és szabályozási kérdéseit járjuk körül, a nemzetközi tapasztalatokra is figyelemmel. Mivel a kormányzati kommunikáció alapján a tervezett magyar szabályozás elsősorban a svájci mintára épülhet, elemzéseink során kiemelt figyelmet fordítunk a svájci vagyonadó-rendszer sajátosságaira.

Olvasson tovább... (LINK)

2026.07.22.

Alapvető adóváltozások a bizalmi vagyonkezelések, a tartós vagyonkezelési jogviszonyok és a vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában

2026. július 18-án a Kormány által begyújtott T/381 számú törvényjavaslat – számos más jogszabály módosítása mellett, a Tisza Kormány által a választások után már jelzett módon – alapvetően írta át a bizalmi vagyonkezelésekből, a tartós vagyonkezelési jogviszonyokból és a vagyonkezelő alapítványokból (a továbbiakban együttesen: vagyonkezelési megoldások) származó jövedelmek adózási szabályait.

A változás lényege, hogy a jogalkotó meg kívánja tartani ezen vagyonkezelő entitásokat, elismerve fontos helyüket, szerepüket a családi vagyon együtt tartásában, a generációváltások zökkenőmentes lebonyolításában és a vagyonvédelemben. Tehát nem az intézményt szünteti meg a Kormány, hanem azokat a „vadhajtásokat metszi le”, amelyek ezen megoldások visszaélésszerű használatából eredtek.

Mik a legfontosabb változások?

Olvasson tovább... (LINK)

2026.03.18.

Bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyon beszámolójának "közzététele"?!

Az adóhatóság adóalany-nyilvántartása szerint az adószámmal rendelkező bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonok száma meghaladja a másfélezret. És bár erre nincs könnyen és nyilvánosan elérhető elkülönített nyilvántartás, azt gondoljuk, hogy nem lehetünk messze a valóságtól, ha ezek 99 %-át nem üzleti bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonnak becsüljük.

Tapasztalataink szerint az a tény teljes egészében ismert a kezelt vagyon könyveléséért felelős szakemberek körében, hogy a kezelt vagyon a számviteli szabályok szerint ún. vállalkozónak minősül, s mint ilyennek, a számviteli törvény szabályai szerint könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettsége van. Valamint, a számviteli törvény azt is pontosan rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelő mentesül a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele alól.

A beszámoló azonban mégsem csak az „asztalfióknak” készül. Egyrészről kiemelt szerepe van a kedvezményezettek (ideértve a vagyonrendelő kedvezményezetti minőségében történő szerzését is) részére történő kifizetések, juttatások adókötelezettségének megállapítása során, hiszen a beszámoló alapján lehet majd pontosan meghatározni, hogy a juttatás forrása a kezelt vagyon tartaléka vagy az induló tőkéje volt, s ezen belül is a tartalék esetleg adómentes forrásból (például tartós befektetési számláról) származott-e. S ennek alapján lehet meghatározni, hogy a kifizetés, juttatás osztaléknak minősülő adóköteles vagy pedig adómentes jövedelem lesz-e. 

Van azonban egy másik, a beszámoló „közzétételével”, egészen pontosan bizonyos, a beszámolóban szereplő adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség is, amit pedig az MNB felé kell teljesíteni. Mivel az elmúlt évek során ez a szabályozás hektikusan változott, ezért ebben a hírlevelünkben nemcsak a jelenleg hatályos, hanem a korábbi szabályokat is összefoglaljuk röviden.

Kezdjük az aktuális szabályokkal. Az 54/2024. (XII. 3.) MNB rendelet a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról 2025. január 1-jével lépett hatályba és írta elő az üzleti bizalmi vagyonkezelő vállalkozások, valamint a legalább 20 milliárd forint összesített eszközállományt kezelő, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők számára a kezelt vagyon mérlegének vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezen Rendelet 3. §. (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezett, hogy ez az adatszolgáltatási kötelezettség a 2024-es évre is fennáll a fenti személyeknek.

Mivel az adatszolgáltatást a tárgyidőszakot követő év február 28. napjáig kell teljesíteni, ezért a 2024-es év vonatkozásában 2025.02.28-ig, a 2025-ös év vonatkozásában pedig 2026.02.28-ig kellett az adatszolgáltatást benyújtani az MNB-nek.

Mivel ez a kötelezettség csak az üzleti bizalmi vagyonkezelésekre és a 20 milliárd forint összesített eszközállományt meghaladó kezelt vagyonokra vonatkozik, a fenti becslésünket alapul véve, ez a kötelezettség a kezelt vagyonok túlnyomó részét már nem érinti.

Ezt megelőzően azonban az 56/2023. (XI. 24.) MNB rendelet, 2024.01.01-jével történő hatályba lépésével, a 2023. évre, mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2024.02.28-as határidővel adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő minden bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet számára az általuk kezelt vagyon mérlegének egyes adatai vonatkozásában.

A 2023-as év vonatkozásában tehát a kezelt vagyon eszközértékétől függetlenül fennállt az adatszolgáltatási kötelezettség.

Röviden összefoglalva a fentieket, volt tehát egyetlen egy év, a 2023-as, amikor minden nem üzleti bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon mérlege vonatkozásában fennállt az MNB adatszolgáltatási kötelezettség, de ezt a később hatályba lépő és jelenleg is hatályos módosítás immár jelentősen leszűkítette a jelentős, 20 milliárd forint feletti kezelt vagyonokra.